2023. február 3., péntekMa Balázs napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
2023.02.03. Balázs Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 352,00 Ft | CHF: 388,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / A szaporítóknak üzent az állatvédelmi kormánybiztos

Hirdetés

A szaporítóknak üzent az állatvédelmi kormánybiztos

A politikus lapunknak arról is beszélt, hogy

  • miképp lett szívügye az állatvédelem,
  • miben változott a feladatköre a választások óta,
  • van-e még férőhely a menhelyeken,
  • mikor indulhat el az Állatvédelmi Alapítvány,
  • miről egyeztetett György István területi közigazgatásért felelős államtitkárral,
  • és hogy miben egyeztek meg Nagy István agrárminiszterrel.

2018 óta országgyűlési képviselő, egy korábbi nyilatkozata szerint már az első perctől kezdve kiemelt ügyként tekint az állatvédelemre. Miért épp ez a terület lett a szívügye?

Az állatok szeretetére, tiszteletére a nagyszüleim tanítottak meg. Nyaranta sok időt töltöttem náluk, és máig élénken emlékszem a papám szavaira, szokásaira. Ő minden reggel fél 5-kor kelt, mert azt vallotta, hogy először az állatoknak kell enni adni, utána következünk mi. Később lelkes kutyatartó lettem, és először saját választókerületemben, Veszprémben kapcsolódtam be a civil szervezetek munkájába. Elszántságuk, erőn felüli küzdelmük arra sarkallt, hogy álmodjak nagyot, hittem abban, hogy az ott látott pozitív tapasztalatok példaként szolgálhatnak az ország más területein is.

Az álom megvalósításához meg is kapta a támogatást, 2020-ban miniszteri biztos lett, a tavaly áprilisi választások óta pedig kormánybiztosként felel a területért, immár az Igazságügyi Minisztérium kötelékében. Miként változott a feladatköre az új tisztségnek köszönhetően?

Hirdetés

Soha nem titulusokban gondolkodtam, így azt mondhatom, hogy ott folytattam, ahol abbahagytam. Persze eleinte miniszteri biztosként az elsődleges feladatom az volt, hogy feltérképezzem a hazai helyzetet, látnom kellett, hogy mekkora problémával állunk szemben. Amint ez megvolt, a tettek mezejére léptünk, és kormánybiztosként ma is azt vallom, hogy nincs mese, oda kell állni a munka mellé. Pluszfeladatként megkaptam az állatkertek felügyeletét, fejlesztését, aminek nagyon örülök, hiszen rendkívül fontos szeletét képezik a hazai állatvédelemnek, elég, ha csak a vadmentésre gondolunk.

Százával kapják a megkereséseket

2021 tavaszán megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Mi indokolta a tanács létrehozását, és mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?

Szerettük volna, hogy egy asztalhoz üljön minden olyan szereplő, akinek köze van az állatvédelemhez, felismertük ugyanis, hogy együttműködés nélkül ezen a területen nem lehet eredményre jutni. A tanácsban jelenleg a hatóságok, a minisztériumok, a szakmai és civil szervezetek, illetve most már az állatkertek is képviseltetik magukat, és az elmúlt közel két év munkája azt mutatja, hogy a koncepció jó.

Mennyire fontolják meg a tanácson kívülről érkező javaslatokat?

Rengeteg vélemény, ötlet, javaslat fut be hozzánk, havi szinten száznál is több megkeresést kapunk. Ha a felvetés jó, egyértelmű, hogy időt szakítunk rá, a legtöbb találkozóm ebből adódik.

A Magyar Állatvédők Országos Szövetségének (MÁOSZ) korábbi elnöke polgári kezdeményezést indított egy ivartalanítási alap létrehozása érdekében. Gémesi Krisztiánné lapunknak azt mondta, hogy ötletével önt is megkereste, de nem kapott választ.

A hölggyel korábban még miniszteri biztosként találkoztam, hiszen mint mondtam, az ajtóm mindenki előtt nyitva van, őt is szívesen fogadtam az irodámban. Meglepetésemre az akkori egyeztetés azonban nem arról szólt, hogy miként lehetne fejleszteni az állatvédelmet. Ehelyett inkább arról próbált meggyőzni, hogy a civil szervezetek egy részének ne adjunk támogatást, mert a legtöbb csak visszaél a pénzekkel, és kihasználja a rendszert. Történeteket mesélt olyan állatvédőkről, akikről pontosan tudom, hogy nap mint nap azért küzdenek, hogy egy picit jobb legyen a helyzet. Nem véletlen, hogy már nem ő a szövetség elnöke.

Ovádi Péter

Ovádi Péter

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Gémesi Krisztiánné több mint tíz év után önként hagyta ott a pozíciót, lapunknak adott nyilatkozata szerint éppen azért, mert a területre egyre inkább beszivárogtak a gazdasági és politikai érdekek. Cikkünkben egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „látszólag a kormány is hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, de félő, hogy a politikai szereplők kezdeményezései leginkább csak a szavazatszerzésről szóltak”. Jól érzékelem, hogy ez a kijelentés kiverte a biztosítékot önnél?

Sajnálatos, hogy egyesek nem látják be mennyit fejlődtünk ezen a területen is. Ma már egy sokkal szigorúbb jogszabályi környezet van a területen, ez volt mindennek az alapja, büszke vagyok rá, hogy sikerrel véghez vittük.

A lehető legkülönfélébb módokon hívjuk fel a figyelmet a felelős állattartásra, amit nem lehet elég korán kezdeni. A közelmúltban a pedagógusok bevonásával Állatvédelmi Témahetet tartottunk az iskolákban. Én már 10 ezer érdeklődőnek is örültem volna, de végül 1300 intézmény csatlakozásával 130 ezer diákot értünk el. Szintén ismeretterjesztés céljából még korábban elindítottuk a Gazdijogsi-képzést, ami hatalmas sikert aratott, több ezer jogosítványt állítottunk ki. Készül egy új Gazdijogsi program is, ami kifejezetten a gyerekeknek szól.

Emellett az egyik legfontosabb kérdés, az ivartalanítás terén is soha nem látott lépéseket tettünk. A Magyar Falu Program keretein belül több mint 600 önkormányzat kapott anyagi támogatást, rövid idő alatt közel 18 ezer állatot ivartalanítottunk. Szerintem ezek tükrében aligha lehet azt mondani, hogy látszatintézkedésekről, szimpátiakeltésről van szó.

Visszatérve a közelmúltban indított polgári kezdeményezésre. Nem tartaná jó ötletnek, hogy a civil szervezetek a bevételeik 5 százalékát befizessék egy ivartalanítási alapba? Az így összegyűlt több száz millió forintból további programok indulhatnának.

Mi nem mondhatjuk meg a civil szervezeteknek, hogy mire költsék a bevételeiket. Olyat tehetünk, hogy támogatjuk őket, és azt kérjük, hogy az általunk adott összeg egy részét fordítsák ivartalanításra, ezt tettük most egy pályázat keretében. Egyébként szerintem a civil szervezetek központi utasítás nélkül is bőven többet költenek ivartalanításra, mint a bevételeik 5 százaléka. Továbbá látni kell azt is, hogy ez a kérdés nem csak a pénzről szól. Hiába írtunk volna ki 3 milliárd forint keretösszegű ivartalanítási programot, ha az állatorvosi kapacitások végesek.

95 százalékos telítettség a menhelyeken

Becsléseik szerint a 100 ezret is megközelíti a kóbor kutyák száma hazánkban, és mint említette, a Magyar Falu Program keretein belül 18 ezer állatot ivartalanítottak, köztük sok macskát is. A számok arról árulkodnak, hogy még sok munka van […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/01/20/ovadi-peter-kormanybiztos-menhelyek-intezkedesek-2023/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Putyin hónalja és huncut guruló dollárok – egy asztalhoz ültettek két vitázó politikust

Putyin hónalja és huncut guruló dollárok – egy asztalhoz ültettek két vitázó politikust

A vitaest leírása alapján többek között ezeket a kérdéseket tervezték körbejárni a felek: „Miben látják …