Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 1792. április 25-én, egy Nicolas-Jacques Pellentier nevű férfi lefejezéséhez használták először Párizsban a guillotine-t. A nyaktiló feltalálása Joseph-Ignace Guillotin nevéhez fűződik. Az 1738-ban született francia orvos, aki egyébként személyesen ellenezte a halálbüntetést, azzal érvelt, hogy a villámgyors szerkezettel a lefejezés sokkal humánusabb, mint a karddal vagy bárddal gyakran elhibázott lefejezés. A kivégzőeszköz eredetileg két, függőleges oszlopból állt, amelyek egy élesre fent, súlyos bárdot rögzítettek. A kivégzéskor az elítéltet egy deszkára fektették és megkötötték, fejét pedig egy kis bevágásba helyezték úgy, hogy a leeső bárd biztosan kettévágja a nyakát.
Guillotin eredeti szándéka ellenére találmánya a terror rettegett szimbólumává vált. 1793–1794-ben mintegy 17 ezer embert végeztek ki guillotine-nal, köztük XVI. Lajos királyt és Marie Antoinette királynét.
Mitterand múzeumba küldte a nyaktilót
Aztán egészen 1977. szeptember 10-ig alkalmazták a nyaktilót, ráadásul a kivégzéseket 1939 februárjáig nyilvánosan hajtották végre Franciaországban.
A guillotine utolsó áldozata egy tunéziai származású férfi, Hamida Dandjoubi volt, aki barátnője meggyilkolásáért került bíróság elé.
Dandjoubit halálra ítélték, és a marseille-i Baumetes-börtönben úgy döntöttek, a kivégzést az akkoriban gyakoribb főbe lövés helyett inkább guillotine-nal hajtják végre.
Négy évvel később, Francois Mitterand elnöksége idején, hosszú és olykor indulatos politikai viták után törölték el a franciák a halálbüntetést, és ezzel együtt a guillotine is múzeumba került.
Magyarország megelőzte Nagy-Britanniát is
Ami napjainkat illeti, az Amnesty International adatai szerint 2023-ban a világ 16 országában 1153 dokumentált kivégzést hajtottak végre. A jogvédő szervezet szerint a legtöbb kivégzés Kínában történt, csakhogy a halálbüntetés alkalmazásának valódi mértéke ismeretlen, hiszen ezeket az adatokat az ázsiai országban államtitokként kezelik. Ugyanez a helyzet Észak-Koreában és Vietnámban is.
A legtöbb ismert kivégzés tavaly Iránban (legalább 853), Szaúd-Arábiában (172), Szomáliában (legalább 38) és az Egyesült Államokban (24) volt. Iránban 24, Szaúd-Arábiában hat nőt végeztek ki. Iránban legalább hét nyilvános kivégzést is rendeztek.
Európa 2023-ban kivégzésmentes terület maradt.
Oroszországban 1999 óta moratórium van a kiszabott halálbüntetések végrehajtására. Belarusz az egyetlen európai ország, ahol manapság is engedélyezve van a kivégzés, sőt tavaly kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is. Idén júliusban pedig egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!