Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint oly sok más, középkorban élt történelmi nagyságunk esetében, Kinizsi Pálnak sem tudjuk a születési helyét és idejét. A történészek szerint 1431–1432-ben láthatta meg a napvilágot. Apját Kinizsi Antalnak hívták, aki néhány jobbágyportát birtokló kisnemesként sokat katonáskodott. Állítólag török fogságba is esett, amikor Hunyadi János vitézeként harcolt. Korai halála után fia, Pál úgy került szinte egyik pillanatról a másikra Mátyás király köreibe, hogy özvegy anyja feleségül ment Magyar Balázshoz, az uralkodó bizalmasához, a későbbi erdélyi vajdához, horvát–szlavón bánhoz.
Magyar Balázs örököse
Kinizsi Pálhoz számos legenda fűződik. Az egyik ilyen történetben molnárlegényként szerepel, aki malomkövön szolgálja fel a frissítő vizet az arra vadászó Mátyás királynak. A jókötésű ifjú mutatványa megtetszett a királynak, aki felajánlotta, hogy álljon be hozzá katonának. Bár ez a história több sebből is vérzik, az azért megfelel a valóságnak, hogy erős testi felépítésű volt. Amikor a Szentszék követe 1490-ben beszámolót küldött VIII. Ince pápának Mátyás király temetéséről, részletesen bemutatta a szertartáson részt vevőket, köztük Kinizsit is, akit közepes magasságú, nap cserzette bőrű, szigorú tekintetű, izmos, robusztus testű férfiúnak írt le.
Épségben megmaradt páncélinge alapján 150-160 centiméter magas lehetett, ami abban az időben teljesen átlagosnak számított.
Karrierjében kulcsszerepet játszott mostohaapja, Magyar Balázs, aki nemcsak fiává fogadta őt, és feleségül adta hozzá 12 éves lányát, Benignát, hanem még örökösévé is tette.
Kinizsi ekkortájt már az ismert hadvezérek közé emelkedett, ugyanis az 1468-as és 1471-es csehországi harcok után a lengyelek ellen vívott 1474-es sziléziai hadjáratban is kitüntette magát, három évvel később pedig már saját serege élén vezetett várostromot Alsó-Ausztriában. A verhetetlen hadvezér hőstetteit Mátyás dúsgazdag adományokkal ismerte el: 1472-ben neki ajándékozta Nagyvázsonyt a hozzá tartozó birtokokkal együtt, míg esküvőjére hozományként Somló várát adta. Kinizsi a nagyvázsonyi várat 1484 és 1486 között építette át. Ekkor húzták fel az ötszintes, 25 méter magas lakótornyot és a nyugati szárny második emeletét, amelyet a nála 38 esztendővel fiatalabb neje, Magyar Benigna úrnő használt.
A kenyérmezei diadal
Katonai pályafutásának egyik csúcspontja az 1479. október 13-i kenyérmezei csata volt. A mintegy tizenötezer fős magyar sereg egyik fővezére volt. Noha a csatáról több forrás tudósított, de ezek egymásnak is ellentmondanak, így nehéz kibogozni, mi is történhetett valójában. Egy ideig az ütközetben valószínűleg a törökök kerültek fölénybe, miután a magyarok egyik vezére, Báthory István erdélyi vajda leesett lováról, és ez pánikot keltett a magyar seregben. Ha minden igaz, a helyzetet Kinizsi nehézlovasságának rohama mentette meg, a vele szemben álló Ali bég tudniillik nemes egyszerűséggel futásnak eredt, amikor meglátta a magyar vérteseket.
A kenyérmezei diadal nagy fegyvertény volt, hosszú időre biztosította a déli végek nyugalmát. Bonfini krónikájában egyébként így […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!