Lehet-e egy orvhalászt az ellene jogerősen kiszabott közigazgatási bírság után ugyanazért a tettéért büntetőeljárás keretében is felelősségre vonni? Többek közt erre kérdésre is felelniük kell az alkotmánybíráknak abban az ügyben, amelyet a héten tárgyal az Alkotmánybíróság. Molnár Dalma, a Ráckevei Járásbíróság büntetőbírója még tavaly októberben – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – azért fordult a testülethez, mert álláspontja szerint a vádlottal szemben jogerősen kiszabott büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma miatt büntetőeljárás nem indítható.
Halvédelmi bírság és eltiltás
A vádirat szerint a vádlott – érvényes állami horgászjegy és területi engedély birtokában – a Ráckevei-Duna-ágnál, a hétvégi háza előtti
Miután a cselekményét észlelték a hivatásos halőrök, a vádlottat intézkedés alá vonták, és a horgászathoz használt felszerelését elvették.
Mi a gereblyézés?
A halvédelmi törvény értelmező rendelkezése szerint gereblyézésnek minősül „a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer”. A gereblyézés vétségnek minősül, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A gereblyézés hármashorgokkal vagy száruknál összeerősített, nagyobb méretű horgokkal történik, ezeket húzzák, rángatják az orvhalászok a vízfenék felett. A horgok beleakadnak a hal testébe és így húzzák ki brutálisan a partra vagy csónakba. Főleg fehér és pettyes busára szoktak így orvhalászni, és a horgokhoz még egy nagyobb ólmot is erősítenek, hogy az minél mélyebbre ússzon.
A vádlott ellen közigazgatási és büntetőeljárás is indult. A közigazgatási hatóság a vádlottra százezer forint halvédelmi bírságot szabott ki, állami horgászjegyét visszavonta és az állami horgászjegy vásárlásától egy évre eltiltotta. A vádlott fellebbezése nyomán másodfokon eljáró megyei kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Vádemelés után az ügy a Ráckevei Járásbíróság elé került, ahol az eljáró bíró úgy értékelte, hogy egyazon személy szándékos cselekménye a Büntető törvénykönyv szerinti orvhalászati tényállás elemeit és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit egyaránt kimeríti. Ezért a vádlottal szemben jogerősen kiszabott közigazgatási, büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma miatt büntetőeljárás nem indítható, és a kétszeres értékelés tilalma miatt büntetőjogi szankció nem alkalmazható.
AZ INDÍTVÁNYOZÓ BÍRÓ SZERINT A CSELEKMÉNY KÉTSZERES ÉRTÉKELÉSE ÉS KÉTSZERES BÜNTETÉSE A JOGBIZTONSÁG SÉRELMÉVEL JÁR.
A ráckevei bírónő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!