A Nyugati téri felüljárót is ledózerolnák

1973 kulcsfontosságú év volt városfejlesztési szempontból Budapest történetében. A városegyesítés századik évfordulójának időszakában, a ’70-es évek elejétől a ’80-as évek elejéig a ma Budapestre jutó GDP többszörösét költötték a fővárosra, olyan nagy ívű fejlesztéseket indítva el, mint a kisföldalatti teljes körű kiépítése, az M2-es és M3-as metró átadása, a HÉV bevezetése a Batthyány térre, aluljárók, parkolók, sőt parkolóház kialakítása. Ekkor kapott lendületet az új, nagy lakótelepek felhúzása, de ekkor készült el a Lánchíd és az Alagút rekonstrukciója, a Déli pályaudvar új épülete, ekkor épült ki a Margitsziget és a Hungexpo területe is. Nem utolsósorban erre az időszakra esik a közforgalmi csomópontok felett átívelő vasbeton felüljárók tömeges megépítése. Az akkori építkezésekből sok kiállta az idők próbáját, ezek a felüljárók azonban sok helyen mára inkább egy letűnt kor rossz emlékű mementóiként éktelenkednek a városban.

A Könyves Kálmán körút feletti népligeti felüljáró állapota mára kritikussá vált, a rajta korábban áthaladó, 12 tonnánál nehezebb gépjárművek forgalmát meg kellett szüntetni, a Fővárosi Önkormányzat pedig idén február óta már vizsgálja, hogy egyáltalán érdemes-e felújítani az 1978-ban átadott, kétszer kétsávos forgalmát a városra zúdító hatalmas monstrumot. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) álláspontja egyértelmű, közösségi oldalukon azt írták:

A népligeti közúti felüljáróra sem forgalmilag, sem várospolitikailag nincs szükség, a csomópont szintben is megoldható, a főváros vezetésének pedig a bontási és csomópontépítési terveken kellene dolgoznia.

Hirdetés

A népligeti felüljáró kora és műszaki állapota, illetve a sorsát övező vita azonban egy másik hasonló felüljáróra is ráirányította a figyelmet. 

Nemcsak csúnya, hanem káros is

Nincs sokkal jobb műszaki állapotban az 1982-ben átadott – építési körülményeivel városi legendáknak is táptalajt szolgáltató –  Nyugati téri felüljáró sem. Helyzeti előnye csupán annyi, hogy rajta soha nem vezetett keresztül autóbusz-forgalom, így az elmúlt évtizedekben kisebb terhelésnek volt kitéve. Gyalogosforgalom azonban igen, az útpálya melletti járdaszakaszt 2017-ben bontották le róla. Nyomai még jól láthatóak a Google térképén, mint ahogy a felüljáró aljának állapota is. Azóta annyi történt, hogy az alját bevakolták, de alatta a betonvasak szörnyű állapotban vannak – magyarázza Dorner Lajos, a VEKE elnöke, hozzátéve, hogy ettől statikailag még képes kiszolgálni a személygépkocsi-forgalmat, probléma tehát elsősorban nem a teherbíró képességével van. A felüljáróról már Demszky Gábor is úgy vélte, hogy lebontásra érett, később az Orbán-kormány még pénzt is biztosított volna hozzá Tarlós István második ciklusának idején. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2019 tavaszán a lebontás mellett foglalt állást, ám a Fővárosi Közgyűlés elé már nem került a javaslat.

Budapest városszövetében ez a városközponthoz legközelebb lévő felüljáró, a Váci út kétszer háromsávos forgalmának jelentős részét ez „önti rá” a Bajcsy-Zsilinszky útra, torlódást okozva a Deák tér környékén . A felüljáró északi oldala előtt, a Nagykörútra forduló szintbeli sávok azonban már a Nyugati térnél bedugulnak.