2024. május 30., csütörtökMa Zsanett, Janka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 395,00 Ft
2024.05.30. Zsanett, Janka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 395,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / „A NATO-val együtt készülünk Magyarország minden négyzetcentiméterének a megvédésére”

Hirdetés

„A NATO-val együtt készülünk Magyarország minden négyzetcentiméterének a megvédésére”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Böröndi Gábor lapunknak beszélt

  • az orosz-ukrán háborúról;
  • a haderőfejlesztésről;
  • a katonai identitásról;
  • a védelmiiparról;
  • a csádi szerepvállalásról;
  • a toborzókampányokról;
  • a jogszabályi környezet változásáról;
  • és az elmúlt egy év közös munkájának tapasztalatairól.

A magyar kormány a béke szükségességét hangsúlyozza, de közben fegyverkeznek. Nincs ebben ellentmondás?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A legkisebb mértékben sincs. Háború van a szomszédban, ami nem a mi háborúnk, és nem is akarunk belesodródni ebbe a háborúba, de azt is látjuk, hogy a háborúpárti nyugati politikusok mindent megtesznek, hogy az EU-t és a NATO-t beléptessék ebbe a háborúba. Magyarország az EU és a NATO tagja, mi békét akarunk, de fel kell készülnünk arra is, hogy megvédjük magunkat. Az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is –, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van. Ha ilyennel nem rendelkezik a tagállam, akkor a NATO sem jelent elegendő védelmet. A NATO ereje a nemzeti haderők felajánlásaiból áll össze. Ha ezt a feladatot a többi ország, és mi sem végeznénk el – ez az eshetőség nálunk nem áll fenn –, akkor a NATO nem maradna más, mint néhány jól kidekorált tábornok Brüsszelben, akik parancsokat ugyan adnak, csak nincs, aki végrehajtaná őket. Nekünk az a feltett szándékunk, hogy a békét az erő pozíciójából őrizzük meg katonai értelemben is. Így egészíti ki egymást az önálló haderő és a NATO adta biztonság.

Azonnali tűzszünetet szorgalmaznak az orosz-ukrán konfliktusban, ami azt feltételezné, hogy ott fagynak be a frontvonalak, ahol most vannak. A magyar kormánynak elfogadható lenne, hogy orosz csapatok állomásozzanak ukrán területen?

Hirdetés

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Miért gondoljuk, hogy ez a kettő feltétlenül összefügg? A tűzszünet az embertelen és erkölcstelen pusztításnak vetne azonnal véget, a konfliktus a hadszíntér helyett visszakerülne oda, ahonnan minden fegyveres konfliktus elindul: a tárgyalóasztalra. Ott a diplomaták folytathatnák, illetve befejeznék azt, ami korábban kicsúszott a kezükből. Mi békét akarunk. A békefeltételekről a diplomaták állapodnak meg, erre valók a béketárgyalások. Az első világháború végén egyetlen ellenséges bakancs sem volt az akkori Magyarország területén, mégis jól ismerjük a béketárgyalások eredményeit. Tehát ez a kettő nem áll feltétlen összefüggésben. A tűzszünetet azért követeljük, hogy véget érjen az öldöklés, a béketárgyalások feladata pedig, hogy megállapítsa a feltételeket. A felek láthatóan nem bírnak egymással a harcmezőn. Nem látszik, hogy ennek a konfliktusnak van rövid távú katonai megoldása. Ezért is sürgeti a magyar kormány az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Emmanuel Macron francia elnök katonák Ukrajnába küldésének a lehetőségéről is beszélt már, miközben a NATO asztalán van egy javaslat a fegyverszállításokról és a kiképzésről. Valódi eszkalációval fenyeget ez a folyamat?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Mindenkivel vitában vagyunk, aki azt állítja, hogy elkerülhetetlen, vagy szükséges NATO-csapatok, NATO-tagállamok katonáinak Ukrajnába küldése. A NATO maga is felvetette azt a lehetőséget, hogy valamiféle katonai misszió keretében kellene összehangolni a fegyverszállításokat és a kiképzéseket, ráadásul százmilliárd eurós összegű, előzetes finanszírozás keretében. Ez a felvetés a magyar kormány számára egyértelmű eszkalációs problémát jelent, ezért vitatjuk szándékait és céljait, támogatni pedig végképp nem tudjuk. A NATO bármilyen jellegű, fokozottabb bevonódása a konfliktusba a III. világháború és az atomkatasztrófa rémét vetíti előre. Ne játsszunk a tűzzel, mert fölemészt bennünket! Ön a francia elnök szavaira hivatkozik. De máshonnan is hallunk olyan hangokat, amelyek rámutatnak, hogy hiába történik fegyverszállítás és felfoghatatlan mértékű pénzügyi támogatás, az ukrán állam gyakorlatilag kivérzett, és bármilyen szörnyű ilyet nyilvánosan mondani, de ez igaz az emberi utánpótlásra is. Azok, akikkel vitánk van, a pénz, a hadianyagok és az emberi erő pótlására egy csomagot akarnak összeállítani. Ez a csomag számunkra nem a megoldást jelenti, hanem úgy értékeljük, hogy csak még nagyobbra növelnénk vele a problémát. Ezért a mi megoldásunk az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése, míg az ő megoldásuk a fegyverek, pénz, lőszerek, és emberek valamilyen módon történő odajuttatása. Ez egy komoly vita, mert a magyar kormány ebből mindenképpen ki fog maradni. Az álláspontunk változatlan: sem fegyvert, sem lőszert, sem embert nem küldünk a konfliktusba.

Az Ukrajnába küldendő katonák, pénz és eszközök kérdéskört leszámítva hogyan ítéli meg a szövetség hazánk haderejét?

Böröndi Gábor: A NATO-ban elfoglalt helyünket három fő értékelőpont határozza meg. Az első, hogy mennyi a GDP-arányos összeg, amit a honvédségre fordítunk, Magyarország eléri a 2 százalékot, ezzel az európai élmezőnyben vagyunk. A második a békeműveletekben történő szerepvállalás. Magyarország az egyik legnagyobb csapathozzájáruló a KFOR-ban, ami egyébként a NATO legnagyobb szárazföldi missziója. Az EUFOR ALTHEA műveletben pedig dr. Sticz László tábornok úr személyében magyar parancsnok van, több mint kétszáz magyar katona támogatásával, ez is elég érzékletes részvétel. A harmadik pont a haderőfejlesztési célok teljesítése. Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem. A NASAMS alegységek elkezdtek beérkezni, új típusú radarokat építünk, jól haladunk. A másik a nehézdandár felállítása. Itt is látványos eredményekről tudok jelenteni, a harckocsik közül megérkeztek az első Leopard 2A7+-ok, amelyek a magyar igényeknek megfelelő legmodernebb harckocsik Európában. Működésbe lépett a PzH 2000-es önjáró löveg osztályunk is, valamint megjelent a csapatoknál a Magyarországon gyártott Lynx harcjármű. A NATO szempontjából Magyarország katonai megítélése jó, a NATO szövetségesek körében Magyarország megbecsült tag. Ami a háborút illeti, a NATO önmagában nem tud belesodródni a háborúba, ehhez politikai döntésre van szükség. A NATO katonai tervezése arról szól, hogyan védjük meg a NATO-tagállamokat, beleértve Magyarországot. A keleti szárnyon elhelyezkedő országok vonatkozásában nagyon komoly, részletes és alapos katonai tervezés folyik, ebben a Magyar Honvédség is részt vesz, egyeztetve a szomszédos országokkal. A NATO-val együtt készülünk Magyarország minden négyzetcentiméterének a megvédésére.

„A honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra, a kontingens felkészült”

Körvonalazódik egy olyan misszió, amit a magyar haderő nem a NATO szervezésében hajtana végre. Lesznek magyar katonák Csádban?

Böröndi Gábor: A magyar Országgyűlés hozott egy döntést, a Magyar Honvédség pedig kormányfelhatalmazás alapján kiválasztotta és felkészítette azt a kontingenst, amely a csádi szerepvállalásra készen áll. A politikai és egyéb feltételek megteremtése már nem katonai kérdés. A felkészítés, a kiképzés és a tapasztalatok összegyűjtése megtörtént, azt tudom jelenteni, hogy a honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra, a kontingens felkészült, kiképzett.

Francia csapatok már állomásoznak az országban. Velük együttműködésben készülnek a szerepvállalásra?

Böröndi Gábor: Egy ilyen környezetben mindenkivel tervezünk együttműködni, aki szövetséges és megoszthatók vele az információk. A francia kollégáktól is azt várjuk, hogy megosszák velünk azt a tapasztalatot, több évtizedes tudást, amivel rendelkeznek. Annak jelentőségét azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ez egy önálló, magyar misszió, amit nem szövetségesi rendszer keretében, nem más ország irányítása alatt, hanem kétoldalú megállapodás alapján, saját magunk indítunk.

A parlamenti határozatban többek között a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásáról olvashatunk. Milyen magyar érdekeltségek vannak Csádban, miért küldenének oda magyar katonákat?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország a 2015-ös migránsválság kitörése óta egyértelművé tette, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek. Magyarország megkerülhetetlen tényező, a legfontosabb kincsünk a hitelességünk. Mi nem a mainstream elvárásai alapján cselekszünk, hanem megengedjük magunknak azt, hogy közép-európai országként szuverenista politikát folytassunk. Ezt csak akkor tehetjük meg, ha hitelesek maradunk. Amikor azt állítjuk, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeztek, akkor is hitelesnek kell maradnunk, nem lehet, hogy ez csak egy politikai lózung legyen. Évek óta kerestük a kapcsolatot és az alkalmat arra, hogy a Száhel-övezetbe – ami az illegális migráció egyik kiindulópontja –, amennyire csak lehet, stabilitást vigyünk. Egészségügyi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egyéb területeken Magyarországnak erre van képessége és lehetősége.

A régióban évtizedek óta jelen vagyunk, számos magyar mérnök aktívan tevékenykedett a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az energetika és az építésügy területén, gyakran nagy projekteket vezettek, már a rendszerváltás előtt is. Emellett sokan tanultak Magyarországon ezekből az országokból is. Szívesen dolgoznak velünk, hiszen semmilyen gyarmati múlt nem árnyékolja be kapcsolatunkat. Van tehát egy komoly hitelességünk, respektünk és történetünk a régióban, és ez a kulcstényezője, hogy oda tudunk vinni segítséget, mezőgazdasági projekteket, vetőmagtermesztést, vízgazdálkodást, víztisztítást, egészségügyi támogatást. Ezeknek a védelméért megy Csádba a magyar haderő, továbbá a helyi haderő mentorálására, kiképzésének támogatására. Mert ne feledjük el: a stabilitás egyben a terrorizmus egyik ellenszere. Nekünk magyaroknak – tágabban Európának –, az az érdekünk, hogy aki onnan eddig el akart indulni, annak legyen oka otthon maradni. Ha a stabilitáshoz és a migráció fékezéséhez hozzá tudunk járulni, akkor ezt örömmel és büszkén tesszük. Erről szól ez a történet.

„Nem lesz kisebb parlamenti kontroll”

Változik a honvédség jogszabályi környezete, miért van erre szükség?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Döntően megváltozott a biztonsági környezetünk az elmúlt öt évben. Az a jogi környezet, amely a honvédek jogállását szabályozta, békeidőszakra tervezett, inkább az egyenruhás munkavállaló hangulatára és értékrendszerére telepített jogszabályi környezet volt. A haderő irányításához ehhez képest sokkal nagyobb rugalmasságra, gyorsaságra, hatékonyságra van szükség. Sajnos a háború szele lengi körül egész Európát. Ezt nem mi gerjesztjük, Európa nyugati országainak vezetői élnek már-már háborús állapotban. Az ő fejükben már háború van, nekünk ebből ki kell maradnunk, de a biztonsági környezet változásaira kötelességük reagálni. A vezérkar főnök úrral az a feladatunk, hogy garantáljuk az ország biztonságát, bármilyen körülmények között. Ezt úgy lehet megtenni, ha az a jogi környezet, ami a honvédek jogállását szabályozza, rugalmasabb lesz. Gyorsabbá, hatékonyabban irányíthatóvá tesszük a honvédséget, ami bürokráciacsökkentéssel és számos egyszerűsítéssel jár, ez a magyar emberek érdeke is.

Böröndi Gábor: Minden azt a célt szolgálja, hogy ütőképes, erős hadsereg jöjjön létre. Látható az a XXI. századi környezet, ahol most is vagyunk. Pár évtizeddel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna, még a szocializmusból érkezett zöld gyakorlóban és acélsisakban rohangáltunk. Óriási változás van, de a változás akkor lesz tartós, ha a katonának van morálja, lelki tartása, és tudja, hogy miért, kit szolgál. Nézzük meg a britek, a franciák, vagy akár keleti országok hadseregképét. Szükség van a példákra, kell a tartás, katonaként tudnom kell, hogy miért áldozom fel az életemet, ha a szükség ezt kívánja. A jogi környezet is ehhez kapcsolódik, ami ma gátja a hatékony kiképzésnek, ezért lesz megváltoztatva. A háborúkat akár tetszik, akár nem, nem munkaidőben vívják. Azért sem szoktak túlórát fizetni, ha valaki 16.30 után is harcol. Ma olyan békeszabályok szerint kell terveznünk a kiképzést, ami életszerűtlen. Ez pár évtizede még elment, de ma valós veszély van, erre reagálni kell.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Böröndi Gábor

Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Böröndi Gábor

Fotó: Honvédelmi Minisztérium

A változtatásnak nem az a következménye, hogy kisebb parlamenti kontroll lesz a honvédség felett?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Nem lesz kisebb parlamenti kontroll, hiszen a kormánynak beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé. A kormányrendelet alapelvei a hatékonyságnövelés, bürokráciacsökkentés, egyszerűsítés. A végső simítások zajlanak, és annak rendje és módja szerint a javaslat majd a nyilvánosság elé kerül társadalmi egyeztetésre. Összességében a szolgálati érdek kerül előtérbe az egyéni érdekekkel szemben. Ennek a nemes és nagy jelentőségű szolgálatnak a jellegéből fakad, hogy az egyén lemond bizonyos jogairól a közössége, a haderő, és ezen keresztül az ország érdekében. Ezt a szemléletet erősítjük meg a változtatásokkal, hogy ezzel is támogassuk célunkat, egy ütőképes haderő létrehozását.

Hatályban van a háborús veszélyhelyzet is, és bár a háború valóban nem ért véget, de jogi, törvényhozói szempontból miért volt szükség a meghosszabbítására? Kétharmados kormánypárti többség van a parlamentben.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Nem tudjuk meddig tart a háború és nem lesz-e még nagyobb. A veszélyhelyzet garantálja azt a jogi környezetet, amely háborús időszakban lehetőséget ad a kormánynak a gyors döntésekre, jogszabályalkotásra, végrehajtásra és ezzel biztonságot teremt. Ebben a helyzetben szükség esetén a leggyorsabban kell cselekednünk. A parlamenti ellenőrzés a kormányra vonatkozó általános parlamenti ellenőrzési jogokon keresztül így is teljes mértékben érvényesül.

Néhány hete kinevezték a katonai identitásért felelős miniszteri biztost. Miért olyan fontos a katonai identitás kérdése?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Katonának lenni nem egy szakma a sok közül, a legszebb és legnagyobb áldozatokkal járó hivatás, amely teljes embert, szívet, alázatot kíván. Katonák – akik férjek, édesapák, anyák, feleségek is – arra esküdnek fel, hogy Magyarországot akár az életük árán is megvédik, hátrahagyva akár a családjukat is. A katonai identitás szép, de nehéz teher, amelynek viselésében szeretnénk segíteni. Megvehetjük az adófizetők pénzéből az összes fegyvert, ami csak a piacon kapható, de ha nincs képzett és a hazája szolgálatára elhivatott ember a vason, ahogy fogalmazni szoktunk, akkor lyukas fillért nem ér a legmodernebb védelmi- vagy harceszköz sem. Minden erőfeszítés kevés, ha nincs olyan magyar katona, aki érti és meghozza azt az áldozatot, ami a haza védelmével jár. Magánéleti áldozatot és életmódbeli áldozatot is.

Ha a katona nem tudja pontosan, hogy miért csinálja, ha nem tudja, hogy a társadalom miért várja el tőle, hogy katona legyen, és ha a társadalom sem tudja, hogy a katona ezekért az áldozatokért miért vár joggal különleges megbecsülést és elismertséget, tehát ha az egésznek nincs rendben a lelke, akkor nem csináltunk semmit. Nagyon fontos a hadtörténelem és a katonai identitás történeti része, ezekre építjük az alapokat, de a jelenben élünk, a jelen technológiai és társadalmi viszonyai között. A katonai identitásunkat a jelen körülményeire kell szabni, fontos a jelenre vonatkozó része, miközben a jövőre szegezzük a tekintetünket. Meg kell tudnunk mondani, sőt mutatni a katonáinknak, magunknak, és a magyar nemzetnek, hogy milyen ez a jövő, mit sodorhat elénk, és milyen katonákat várunk, hogy képesek legyünk védelmezni a magyarok közösségét. Irányt kell mutatnunk a kulcsfontosságú honvédelmi nevelésnek, a középiskolában és a kadétiskolában zajló oktatásnak, és a közép és felső szintű katonai képzésnek is. Ez magától nem megy, ide fókusz kell.

„Az a fontos, hogy hogyan tesz eleget a katonai követelményrendszernek”

Február végén jelentették be, hogy új szerződést írtak alá Svédországgal a Gripenekre vonatkozóan, négy új géppel bővül a magyar légierő. Felmerült a típuscsere lehetősége?

Böröndi Gábor: Mint minden haditechnikai eszköznél, a vadászgépeknél is az a fontos, hogy hogyan tesz eleget a katonai követelményrendszernek. Az számít, hogy milyen felderítőképességgel, milyen hatékony fegyverzettel, irányítási, légivezetési rendszerrel rendelkezik a gép, ami a többiek fölé emeli. A Gripen ma Európában nagyon jó típus, rengeteg fegyverrendszer adaptálható rá, viszonylag egyszerű az üzemeltetése. Az Adaptive Hussars hadgyakorlaton ezt gyakoroltuk, akár autópályára is képes leszállni. Lehet nagyobb, erősebb, gépet vásárolni a piacon, de Magyarország légterének a biztonságához, a NATO-követelmények teljesítéséhez tökéletes a Gripen. Új típusú beszerzésekkel és eszközrendszerrel még hatékonyabbak lesznek, alkalmassá tesszük távolsági felderítésre, nagyobb hatótávolságú rakétákkal szereljük fel, Rengeteg olyan modul érkezik, amelyeknek köszönhetően a negyedik generációnál jobb, négy és feledik generációs gépe lesz a magyar légierőnek a jövőben.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/05/16/szalay-bobrovniczky-kristof-borondi-gabor-magyar-honvedseg-hadero-honvedelem-katonak-beszerzesek-vedelmiipar/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Rágalmazás miatt jelentik fel egymást a politikusok

Becsületsértő állítások miatt ítélték el néhány hónappal ezelőtt Szél Bernadettet, az LMP korábbi társelnökét. A …