Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hétfőn zajlott a 2025/2026-os tavaszi érettségi első megmérettetése, mégpedig a magyar nyelv és irodalom tantárgy számonkérése. Az Indexen végigkövettük percről percre a vizsga alakulását és a feladatok megjelenését, majd pedig a megoldásokat is – bár csak nem hivatalos módon – bemutattuk mind a két résznél. A diákok jó része úgy nyilatkozott a teremből kilépve, hogy „gatya” volt a feladatsor, ami nagyjából annyit tesz, hogy nem számítanak túl jó eredményre.
Sokan arról írtak, hogy a 2025-ös magyarérettségi sokkal könnyebb volt, amire többen azt válaszolták, hogy valóban, de még mindig nehezebb, mint a 2024-es. Így arra gondoltunk, hogy megkérdezzük Fenyő Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét, hogy tegyen rendet, és mondja el, hogy valóban évről évre nehezedik-e a magyarérettségi, és mik voltak a buktatói a 2026-os megmérettetésnek.
Időigényes, munkaigényes, felesleges
Fenyő György azzal kezdte, hogy a vizsga legnehezebb része az irodalmi műveltségi feladatlap volt, amely „kifejezetten nehézre” sikerült, de persze semmi rendkívüli nem volt benne, de nehéz volt – és a gyerekek első visszajelzései ezt alá is támasztják. Azt a feladatot emelte ki, ahol három szereplőt is meg kellett nevezni egy-egy műből, ahol ugyan érezte a jó szándékot a teszt összeállítóinak részéről – hiszen a felsorolt 11 műből mindössze hármat kellett választani a diákoknak –, viszont ehhez mind a 11 művet végig kellett gondolniuk, és kitalálni, hogy fel tudnak-e idézni belőle három-három szereplőt – hiszen csak akkor ér pontot, ha mindhárom jó.
Ez nagyon időigényes, munkaigényes és nem mellesleg fölösleges is
– összegezte az alelnök.
Arra is kitért, hogy volt olyan feladat, ahol szerzőkhöz kellett életrajzi adatokat társítani, és itt már viszont Fenyő szerint megkérdőjelezhető, hogy „szabad-e ilyet adni”, hiszen a szerzők életrajza nem tartozik a teszt témakörei közé. Viszont hozzátette, hogy ettől még nem kérdeztek nagyon durva kérdéseket, de ettől még a döntés megkérdőjelezhető. Emellett a hibajavítós feladatot – a teszt első feladata – is kiemelte mint nehéz pontot a vizsgarészben, ugyanis egy logikusnak tűnő szövegben nem egyszerű megtalálni a hibás elemet.
A szövegértési feladat Fenyő György szerint alapvetően rendben volt, értelmesek és logikusak voltak, viszont „a grammatikai kérdések nagyon problematikusak voltak”. Kiemelt két feladatot, ahol „megadott nyelvi sémára kellett valami értelmeset mondani”, ez pedig szerinte annyira nem természetes, nem így beszélnek az emberek, hogy akkor most „sok mellérendelő szintagmát fogok használni”, hogy ezeket nagyon nehéznek ítélte.
Összességében szerintem a teszt az kifárasztotta és rossz érzéssel tölthette el a gyerekeket
– vonta le a konklúziót Fenyő György.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!