Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A hazai felmérés során a 25–65 év közötti aktív munkavállalókat kérdezték arról, mennyire élik stresszesen a mindennapjaikat. Az online kérdőíven keresztül beérkezett ezer válaszból kiderült, hogy a magyarokat leginkább a sok feladat elvégzéséhez az időhiány aggasztja (43 százalék nyilatkozott így), a megkérdezettek 32 százaléka a tisztelet hiánya és az igazságtalanság miatt szorong a hétköznapokban, 26 százalék pedig a túl magas elvárások miatt frusztrált – derül ki az Affidea reprezentatív kutatásából.
Mindennapos a munkahelyi stressz
A válaszadók mindössze 11 százaléka dolgozik stresszmentes légkörben, és a 73 százalékos többség legalább közepes szintű stresszhatásnak van kitéve munkahelyén. Érdekes, hogy a nyugdíj előtt álló korosztály szorong legkevésbé a napi feladatok miatt, ugyan még itt is sokan, a 60–65 évesek 65 százaléka éli meg stresszesnek a munkáját. Ebben a tekintetben a 30–39 éves dolgozók szoronganak leginkább, 81 százalék jelölte meg pszichésen megterhelőnek hétköznapjait, őket követik a 25–29 évesek (74 százalékkal) és az 50–59 évesek (72 százalékkal). A felmérés eredményeinek reprezentálásakor megemlítették, hogy ebben nem volt különbség az iparágak között, a mezőgazdasági és IT-szektorban is megegyeztek a korosztályos válaszok.
Nem tudjuk kipihenni
Még szabadnapon is a válaszadók 39 százaléka közepes szintű stresszhatást élt meg. A nők kicsit magasabb arányban (41 százalékban) számoltak be erről, míg a férfiak 35 százaléka találta stresszesnek a hétvégéket is. „Valójában nem az őket érő hatásokban, hanem annak tudatosításában van különbség a nemek között, a nők hajlamosabbak befelé figyelni”– fűzte hozzá magyarázatként Fuller Bianka pszichológus.
Ebben is megfigyeltek életkori eltéréseket, a 25–29 évesek 44 százaléka számolt be stresszes pihenőnapokról, ezzel szemben a 60–65 éveseknél ez az arány már csak 35 százalék volt. A pszichológus szerint ennek hátterében az áll, hogy az életkor előrehaladtával rutinosabbak leszünk a megküzdési stratégiák kialakításában is.
Magánéleti frusztrációk
A legnagyobb stresszfaktort a válaszadók magánéletében az alábbiak jelentik:
- a pénzügyi nehézségek (58 százalék),
- az egészségügyi problémák (42 százalék)
- és a jövőtervezés (35 százalék).
A fiatalabb válaszadók körében nagyobb hangsúlyt kapnak a párkapcsolati stresszorok, a pénzügyi problémák és a jövőtervezés, mint az idősebbek esetében, akiknél viszont az egészségügyi állapot okoz komolyabb feszültséget.
Érdekes, hogy új stresszfaktor jelent meg, már a globális környezetvédelmi problémák is aggasztják a magyarokat, ezeket a fiatalok 12 százaléka, míg az idősek 17 százaléka éli meg feszültségként.
Egészségügyi kockázattal járhat
A válaszadók közel fele (43 százaléka) véli úgy, hogy van olyan egészségügyi problémája, amelyet a tartós stressz válthatott ki. Itt is nagyobb arányban számoltak be erről a nők (50 százalékuk ítélte így), míg a férfiaknak csak a 36 százaléka feltételezte, hogy panaszaik összefüggésben állhatnak a pszichés terheléssel. Az idősebb nők kétharmada fordult már ezzel szakemberhez, de az összpopulációt nézve 61 százalék számolt be orvosának a krónikus stresszhez köthető tünetekről.
„A stressz rövid távú hatásai a szervezet természetes válaszreakciói, amelyek az evolúció során a túlélést segítették. Akut stressz hatására a szervezet az úgynevezett »harcolj vagy menekülj« állapotba kerül, amely során a mellékvesekéreg kortizolt és adrenalint termel. Ennek hatására nő a pulzus és a vérnyomás, az izmok nagyobb vérellátást kapnak, míg az emésztési és immunfolyamatok háttérbe szorulnak. Bár ez a mechanizmus rövid távon hatékony normál fiziológiai folyamat, a tartós stressz esetén a regenerációs fázis elmarad, és a szervezet hosszú távon az átalakított működéshez kényszerül alkalmazkodni, ami számos krónikus betegség előszobája lehet” – magyarázta Tersztyánszky Rita belgyógyász-angiológus, hogy a tartós stressz hogyan hat ki a szervezet működésére.
Fejfájás, hasi panaszok, székrekedés, hányinger, gyomorfájdalom, a fokozott savtermelés refluxbetegséghez, a bélflóra egyensúlyának felborulása irritábilisbél-szindrómához vezethet
– sorolta a szakorvos, hozzátéve: szinte nincs olyan szerv, amire ne lenne hatással a krónikus stressz, mivel kihat a hormonháztartásra, még a szexuális vágy csökkenésével is járhat, fokozza a 2-es típusú diabétesz előszobájaként ismert inzulinrezisztenciát. „Az agy területén felgyorsul a demencia, érfalkárosodás, keringéselégtelenség léphet fel, megnő a szívinfarktus és sztrók kockázata” – részletezte.
Mint elmondta, az immunrendszer gyengülése miatt a szervezet kevésbé képes védekezni a fertőzésekkel és a rákos sejtek kialakulásával szemben, így növekszik az autoimmun és daganatos betegségek kockázata. „Egy kutatás szerint azoknál, akik tartós stresszhatás alatt éltek, 2,5-szer nagyobb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/03/23/stressz-egeszsegugyi-hatasa-magyar-munkavallalok-kutatas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!