Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarországon továbbra is tabu a halál és a temetkezés témája – derül ki az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) friss, országos reprezentatív kutatásából. A felnőtt lakosság mintegy ötöde olyan családban él, ahol a halálról sosem esik szó, miközben a társadalom 70 százalékának nincs félretett pénze a saját temetésére. A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, lassan, de változnak a szokások, és az új generációk nyitottabbak az alternatív temetkezési formákra.
Az Egyensúly Intézet 2025 április–májusában ezerfős országos reprezentatív kutatást végzett a magyar felnőtt lakosság körében. Az eredmények sokrétű képet mutatnak: a hagyományőrzés és a változó szemlélet párhuzamosan van jelen a magyar társadalomban.
„Mindenkinek fontosak az élmények, az utazások” – az előtakarékosság ellentmondásai
A kutatásból kiderül, hogy bár a lakosság több mint fele (53 százalék) hallott már a temetésre való előtakarékosság lehetőségéről, mindössze 5 százaléknak van ilyen szerződése. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a KSH legfrissebb, szeptemberi adataiból látszik, hogy egy átlagos koporsós temetés 500 ezer forintba, egy hamvasztásos pedig 350 ezer forintba kerül.
Kevéssé foglalkoznak az emberek ezekkel a dolgokkal. Számomra az is meglepő volt, hogy a halálról való gondolkodásnál, a beszélgetésnél a fiatalok elutasítóbbak, mint az idősek
– mondta az Indexnek Gerencsér Balázs, az OTEI elnöke.
Szerinte a jelenség mögött a fogyasztói társadalom is áll.
Mindenkinek fontosak az élmények, az utazások, a tartós fogyasztási cikkek. Viszont a temetésről és az előgondoskodásról, még ha tudunk is róla, keveset foglalkozunk, amit csak erősít a halál témajellege tabuként
– fejtette ki.
A társadalom mintegy 70 százalékának nincs félretett pénze a saját temetésére – ez leginkább a fiatalok (78 százalék a 30–39 éveseknél) és az alacsony jövedelműek körében jellemző.
Azok körében, akiknek nincs ilyen szerződésük, mintegy harmaduk (29 százalék) jelezte, hogy érdekelné. A legtöbben havi 5–10 ezer forintot (32 százalék) áldoznának rá, további 17 százalék ennél is többet.
Mindenki érintett, mégsem beszélünk róla
A felmérés megerősítette, hogy a halálról való beszéd a mai napig tabu Magyarországon. A felnőtt lakosság csaknem ötöde (21 százalék) olyan családban él, ahol a halálról sosem esik szó, 8 százalék pedig kifejezetten tabutémának tartja.
Kerüljük a halállal való foglalkozást, kerüljük a temetésről való beszélgetést. Fiatalként, amikor távolabb érezzük magunkat a haláltól, nem szívesen beszélünk arról sem, hogy valamely hozzátartozónk esetleg már közelebb van ehhez az időponthoz
– fogalmazott Gerencsér Balázs.
A hallgatás különösen a fiatalabb korosztályok körében erős, a 18–29 évesek 42 százaléka kerüli a témát, míg a 70 év felettiek 67 százaléka gond nélkül tud beszélni róla. Az iskolai végzettség is számít, ugyanis a magasabban képzettek nyitottabban kezelik a kérdést.
Ugyanakkor a magyarok fele (50 százalék) nem érezne problémát, ha a kérdés felvetődne, 5 százalék pedig rendszeresen beszél is róla.
Gerencsér Balázs szerint éppen ezért fontos, hogy a családok legalább évente egyszer felvállalják a témát.
Legalább halottak napja tájékán a család beszéljen egy picit róla, merjünk megkérdezni dolgokat, merjük elviselni a választ és az ezzel járó felelősséget
– jegyezte meg.
A kutatás szerint a lakosság 30 százaléka már valamilyen formában kifejezte családtagjainak, milyen temetést szeretne, további 36 százaléknak vannak elképzelései, de még nem tett lépéseket, 22 százalék egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, 13 százalék pedig azt vallja, hogy nem érdekli, mi történik a halála után.
Ez különösen azért problematikus, mert a megkérdezettek szerint a legfontosabb szempont a temetésnél, hogy az olyan legyen, amilyet az elhunyt is szeretett volna (80 százalék).
Azt gondolom, a fiatalabb generációnak is felelőssége és feladata, hogy erről beszéljenek
– értékelte az OTEI elnöke.
A magyar felnőttek fele (50 százalék) vett már részt temetés szervezésében. Az esetek harmadában (33 százalék) az elhunyt gyermekei döntöttek, 23 százalékban a házastárs, 22 százalékban közösen a család.
Budapesten ritkábban járnak temetőbe
A temetőlátogatás széles körben elterjedt. A legtöbben (56 százalék) évente néhány alkalommal – főként halottak napján – keresik fel szeretteik nyughelyét, míg minden harmadik ember (31 százalék) rendszeresen gondozza a sírokat.
Ugyanakkor a magyarok 12 százaléka sosem jár temetőbe. Budapesten ez az arány még magasabb, 22 százalék. Ezzel szemben a kisebb településeken élők gyakrabban ápolják hozzátartozóik sírját. Az életkor is komoly különbséget jelent, hiszen a 70 év felett már 42 százalék rendszeresen látogatja a temetőt.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a temetők állapotát a társadalom szinte […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!