2025. február 12., szerdaMa Lívia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 402,00 Ft | USD: 387,00 Ft | CHF: 425,00 Ft
2025.02.12. Lívia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 402,00 Ft | USD: 387,00 Ft | CHF: 425,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / A Kúria elnöke szerint a bíróknak a tárgyalóteremben a helyük

Hirdetés

A Kúria elnöke szerint a bíróknak a tárgyalóteremben a helyük

A Kúria elnöke az Indexnek adott interjújában többek között kijelentette:

  • „Az a feladatom, ha egy kúriai bírót bántódás ér, akkor megvédjem.”
  • „A szavaknak nincs egy, csakis egy kötelezően elfogadott értelme. Mert ha például vita van arról, hogy ki a férfi és ki a nő, akkor a bíróságokon hogyne lenne vita ennél sokkal, de sokkal kevésbé világos kérdésekről.”
  • „Már a jelölésemkor a közérdeklődés középpontjába állítottak, nyilvánosság elé került az életem, ami nem jó.”
  • „A bíróságokat azért tartják az adófizetők, hogy elintézzük a vitáikat, a mindennapi életükben felvetődött veszekedéseiket jogvitává szelídítsük, és megoldjuk.”
  • „Sajnos a közéleti megnyilvánulások eleve durvulnak, de a durvaságnak azért van egy szintje, amire válaszolni kell.”

Hogy repül az idő! Immár négy éve, hogy legutóbb interjút adott az Indexnek. Akkor megígérte, hogy a bírói függetlenséget minden helyzetben és mindenkivel szemben megvédi. Kezdjük ezzel: betartotta a vállalását?

Legjobb meggyőződésem szerint igen. A vállalás terjedelme azonban változik, mert néhány éve még számonkérték, hogy ha egy másik bíróságon lévő bírót bántanak, miért nem szólalok meg. Azért nem, mert a Kúria elnöke a Kúriáért felelős. Kétségkívül volt egy időszak, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnöke az ország valamennyi bíróságának igazgatásáért felelt, de ez már régen nem így van. Nekem az a feladatom, ha egy kúriai bírót bántódás ér, akkor megvédjem. Meg is védtem.

Hirdetés

Varga Zs. András

Varga Zs. András

Fotó: Tövissi Bence / Index

Nagy energiát fektetnek a jogegységbe

Emlékezetes eset volt, amikor nem hagyta szó nélkül Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ igazgatójának a megjegyzését, hogy „a Kúria egyik, kormányellenes bírája beállt genderistának, és a nyílt társadalom hálózatával karöltve letiltotta az egyik kérdést a gyermekvédelmi népszavazás ügyében”. Úgy reagált erre, hogy a bírák elleni személyes támadás sérti az alkotmányos működést.

Ma sem mondanám másként.

Az Alkotmánybíróság 2014-ben egészen újszerűen közelítette meg ezt a kérdést, amikor úgy fogalmazott, hogy „a bírói függetlenség nem alapjog, nem is a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresők érdekét szolgálja”.

Így is van. Hadd tegyem hozzá: ha engem támadnak, akkor sem bánnám, ha valaki megvédene.

A bíróságokat legtöbbször azért támadják, mert hasonló ügyekben különböző ítéleteket hoznak. Ha azonos szinten hoznak eltérőt, az valóban gondot jelenthet, ha viszont a másodfok változtatja meg az elsőfok döntését, az éppen a többszintű bírósági rendszer lényege, hiszen működik a felülvizsgálati kontroll. Egyetért ezzel?

Heisenberg és Gödel óta tudjuk, hogy a természet is határozatlan és bizonytalan. Ha ezt a matematikusok és a fizikusok, azaz a reáltudományok művelői belátják, akkor mi mit tegyünk, akiknek az eszköze a nyelv.

A szavaknak nincs egy, csakis egy kötelezően elfogadott értelme.

Mert ha például vita van arról, hogy ki a férfi és ki a nő, akkor a bíróságokon hogyne alakulna ki vita ennél sokkal, de sokkal kevésbé világos kérdésekről, és főleg szavakból összerakott jogszabályok, illetve jogszabályok figyelembevételével megírt nagy szerződések, nyilatkozatok értelmezéséről. Ezért is tartom fontosnak a jogegységet, amiről szeretném, ha nagy társadalmi viták, beszélgetések lennének. Mert ezzel minden bíróság küzd minden országban. Mi is. A Kúria nagyon nagy energiákat fektet a jogegység megteremtésébe.

Varga Zs. András

Varga Zs. András

Fotó: Tövissi Bence / Index

Együttműködés nélkül nem megy

És ahelyett, hogy most a jogegységről diskurálnánk, arról folyik polémia, hogy a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács vezetői titkos megállapodást kötöttek az igazságügyi miniszterrel, amelyben a fizetésemelés mellett reformlépéseket is rögzítettek.

Ez annyira titkos volt, hogy Tuzson Bence miniszter úr még aznap fotókat tett ki a Facebook-oldalára a megállapodás aláírásáról. De az előkészítés is teljesen nyilvános volt: tudott róla a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács, ahol egyfolytában erről beszélgettünk. És mivel feladataim elsősorban a Kúriához kötnek, itt is mindenkivel, akivel csak lehetett, konzultáltam a megállapodásról. Szerintem ez a titkosság skarlát betű! Az egész folyamatra rásütötték, hogy titkos, ezért mindenki úgy tudja, azt hirdeti, hogy titkos volt, hiába cáfolgatjuk, hiába a tények, mert keveseket érdekel.

Elnök úr, a rendszer tényleg nehezen áttekinthető. Egyrészt ott van a végrehajtói hatalom, az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, másrészt az Országos Bírói Tanács és a Kúria. Nem bonyolult ez kissé? Nincsenek itt átfedések, amelyek önmagukban is generálják a feszültséget?

Ha kívülről úgy tűnik, hogy a rendszer bonyolult, akkor az a válaszom, hogy igen, a rendszer csakugyan bonyolult. 1998-tól a kormány lemondott ugyan arról, hogy az igazságügyi miniszter útján végezze a bíróságok külső igazgatását, a miniszternek mégis van egy csomó feladata az igazságszolgáltatással összefüggésben, például jogosult jogszabályalkotás kezdeményezésére. A jogalkotói mellett megmaradt a költségvetési hatalom is. Viszont a bíróságok napi operatív igazgatásában nincs szerepe. Mégis azt állítom, hogy együttműködés nélkül nem megy. Mert ellenkező esetben mi történik? A miniszter kitalál valamit, készíttet egy jogszabálytervezetet, elküldi, és erre azt a választ kapja, hogy nem kell. Ez papíron elképzelhető, de a gyakorlatban azt jelentené, hogy semmi nem változik.

A bírósági központi igazgatással kapcsolatos szerepet pedig, amit korábban az igazságügyi miniszter látott el, előbb az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, majd 2012-től az Országos Bírósági Hivatal elnöke tölti be. A Kúria ugyanakkor a többi bíróságnál kicsit önállóbban működik, mert önálló az igazgatása. Az Országos Bírói Tanács meg eredetileg azért jött létre, hogy felügyelje az Országos Bírósági Hivatal elnökének központi igazgatási tevékenységét. Az már történelem, hogy a bírói tanács fokozatosan egyre több jogosultságot szerzett, és emiatt manapság már nagyon sok ügyben együttdöntési joga van a bírósági hivatal elnökével, illetve a miniszterrel. És ki lóg ki ebből a rendszerből? Hát a Kúria elnöke.

Varga Zs. András

Varga Zs. András

Fotó: Tövissi Bence / Index

A durvaságnak van egy szintje

Miért gondolja így?

Mert ebben a rendszerben az egyetlen olyan szereplő, akinek központi igazgatási jogosultsága nincs, a felügyeletben pedig összesen tizenötöd része van, mint a bírói tanács egyik tagja. Az elnöknek alapvetően az a feladata, hogy a Kúrián működjön.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/02/03/varga-zs.-andras-kuria-orszagos-biroi-tanacs-orszagos-birosagi-hivatal-tuzson-bence-igazsagugyi-miniszter-reform/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Rövidebb útvonalon vehetik igénybe a 4-es metrót az utasok vasárnap

Az M4-es metró rövidített útvonalon, a Keleti pályaudvar és a Móricz Zsigmond körtér között közlekedik …