A tusványosi beszédet idén egészen más politikai helyzet előzte meg, mint az elmúlt másfél évtizedben bármikor. A Fidesz-KDNP április 12-i történelmi választási veresége után Orbán Viktor először szólalt meg ismét ellenzéki politikusként Tusványoson, ezért saját politikai közössége is jóval többet várt tőle egy hagyományos nyári iránymutatásnál.
Ellenállást hirdetett, politikai útitervet nem adott
Az előzetes várakozások szerint a beszédnek politikai diagnózist kellett volna adnia, irányt mutatnia a Fidesz megújulásához, és tisztáznia azt is, milyen szerepet kíván betölteni Orbán Viktor az új korszakban. Ehhez képest a beszéd legfontosabb üzenete a nemzeti ellenállás meghirdetése lett. Orbán Viktor az új kormányt „tiszás önkényuralmi rendszernek” nevezte, és politikai, valamint erkölcsi ellenállásra szólította fel híveit.
A Fidesznek ma az a dolga, hogy szolgálja és kiszolgálja a nemzeti ellenállást. A nemzeti ellenállás célja a szabadság helyreállítása, a szabadság pedig nem pártkérdés, sőt még csak nem jobb- vagy baloldal kérdése. A Fidesznek most a lehető legszélesebb ívet kell húznia, ahol minden szabadságszerető ember elfér. Ezért a Fidesznek most nem pártként, hanem szolgáltatóközpontként, inkubátorházként, ha úgy tetszik: faiskolaként kell működnie. A Fidesznek nem önmagát kell erősítenie, hanem a szabadságszerető emberek csoportjait és szervezeteit kell segítenie. Segíteni kell, hogy gyarapodhasson a szabadságszerető és a szabadság mellett bátran kiálló emberek száma. A cél a Fidesz számára most nem a hatalom, hanem a szabadság
– fejtette ki a volt miniszterelnök.

Azt is kijelentette, hogy a Fidesznek teljesen más politikát kell folytatnia, mint az elmúlt tizenhat évben. Az általa felvázolt teendőlista azonban inkább erkölcsi iránymutatás volt, mint részletes politikai program.
Nem esett szó arról, hogy a nemzeti ellenállás a mindennapi politikában mit jelentene, milyen szervezeti formát öltene, illetve milyen konkrét feladatokat róna a Fideszre, vagy esetleg egy ebből kibontakozó új jobboldali mozgalomra és személyesen Orbán Viktorra.
Csakhogy pontosan ezekre a kérdésekre vártak választ sokan a tusványosi beszédtől. Ehelyett a Fidesz megmaradt tábora elsősorban lelki felkészítést kapott az ellenzéki időszakra, részletesen kidolgozott és számon kérhető politikai útitervet nem. Orbán Viktor azt igyekezett meghatározni, hogy milyen politikai közösségként tekintsenek önmagukra a következő időszakban.
Éppen ezért hiányérzetük lehet azoknak, akik azt várták, hogy a volt miniszterelnök több, a jobboldalt jelenleg foglalkoztató belső kérdésben is elmondja az álláspontját. Nem beszélt arról, miként illeszkednek a nemzeti ellenállás koncepciójába azok a megújulást sürgető kezdeményezések és nyílt kritikákat tartalmazó nyilatkozatok, amelyeket az elmúlt hetekben például Ferencz Orsolya vagy Navracsics Tibor fogalmaztak meg.
Arra sem tért ki, hogyan látja azt a vitát, amely a mérsékeltebb és a radikálisabb jobboldali politizálást szorgalmazó szereplők között egyre élesebbé válik.
Orbán Viktor májusban, a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy az újjáépítést mindig a tábor szélén, a kurucok és a radikálisok világában kell kezdeni. Azzal indokolta ezt, hogy ilyenkor a legnagyobb veszély az, ha a tábor széle leválik, radikális válaszokat keres, és emiatt a jobboldal kettészakad. Az is komoly vitát váltott ki a Fidesz-KDNP politikai közösségében, hogy második igeforrásának a Vadhajtásokat nevezte. Sokan ezért azt várták, hogy Tusványoson egyértelmű irányt mutat a mérsékeltek és a radikálisok közötti vitában. Erre végül nem került sor.
Ez azért lényeges kérdés, mert egy választási vereség után nemcsak politikai stratégiáról, hanem a politikai közösség karakteréről is dönteni kell. A tusványosi beszéd ebből a szempontból nyitva hagyta, milyen irányban képzeli el Orbán Viktor a jobboldal megújulását.
A belpolitikai fordulat kulcsát a gazdaságban látja
Hiányérzetük lehet azoknak is, akik az elmúlt tizenhat évben a kormányközeli sajtóban, intézményrendszerben vagy kulturális életben vállaltak szerepet, és az elmúlt hónapokban elveszítették egzisztenciális hátterük jelentős részét. Számukra sem hangzott el olyan üzenet, amely irányt mutatott volna. Különösen úgy, hogy egyelőre hiába kérték, az Orbán-kormányok idején megerősödött „nemzeti tőkésosztály” nyújtson segítséget a jobboldali szellemi és kulturális háttér fenntartásához.
A beszéd után Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte nem az a legfontosabb kérdés, mi lesz a Fidesszel és a KDNP-vel, hanem az, hogy mi lesz a hazával. Ez persze jól hangzó kijelentés. Azok számára viszont, akik azt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!