Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Gulyás Gergely idén, a február 5-i Kormányinfón kijelentette: „a magyar gyakorlat az volt, hogy a függetlenség megkérdőjelezhetetlen érték, és annak látszatát is meg kell őrizni. Ezen a 35 éves gyakorlaton átlép az Országos Bírósági Tanács és legalizálja, hogy pártszimpatizáns bírák ítélkezzenek. Ez rendkívül káros”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter által megfogalmazott kritika előzménye, hogy sajtóinformációk szerint bírók neve is szerepel a Tisza Párt applikációját letöltők kiszivárgott adatbázisában.
Az Alaptörvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény is rögzíti, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. A Bírák Etikai Kódexe tovább konkretizálja a politikai összeférhetetlenséget: „A bíró politikai tevékenységet nem folytat, nyilvánosság előtt tartózkodik a politikai megnyilvánulásoktól. A bíró jogosult a törvényes keretek között szervezett nyilvános rendezvényen részt venni, de ügyelnie kell arra, hogy részvétele ne keltse politikai elkötelezettség látszatát”.
Az Országos Bírói Tanács néhány tagja az adatszivárgási ügy után a Bírák Etikai Kódexének módosítására tett javaslatot. Az előterjesztés rögzítette volna azt is, hogy a bíró párt honlapján, közösségi oldalán vagy applikációján nem regisztrál, valamint nem vesz részt párt által szervezett rendezvényen. A módosító javaslatot tárgyaló ülésen éles vita alakult ki, ami odáig fajult, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke ideiglenesen elhagyta az termet. A Bírák Etikai Kódexét módosítani szándékozó előterjesztést végül nem szavazták meg.
„Azt tartom helyesnek, ha egy bíró nem regisztrál a Tisza Párt applikációján, és nem csatlakozik a Digitális Polgári Körökhöz sem”
Hack Péter lapunk kérdésére leszögezte: „Az Alaptörvény – egyezően a korábbi alkotmánnyal –, azt mondja ki, hogy a bírók politikai tevékenységet nem folytathatnak, és nem lehetnek párttagok. Ezt a döntést a rendszerváltás idején hoztuk, aminek alapja az volt, hogy a kommunista rendszerben a bírók döntő többsége párttag volt, és vezető bírói tisztségeket csak párthozzájárulással lehetett betölteni. Európában vannak olyan országok, ahol a bírók akár képviselőjelöltként is indulhatnak egy választáson, viszont ha politikai pozícióba kerülnek, nem bíráskodhatnak”.
A jogtudós szerint az a kérdés, hogy mi minősül politikai tevékenységnek. Bizonyos értelemben a választáson történő szavazás is politikai tevékenység, viszont a hangsúly ott van, hogy olyan politikai tevékenységet nem végezhet egy bíró, ami a pártatlanságát, sőt, akár annak látszatát veszélyezteti. Hack Péter felidézte: „a ’90-es években vita volt arról, hogy a választáson indulóknak adhat-e jelölti ajánlást egy bíró. Végül az az álláspont alakult ki, hogy inkább ne adjon támogató aláírást egy politikai jelöltnek egy bíró, mert az már politikai tevékenység”.
Az azóta sokkal érzékenyebb közhangulatban szerintem az a helyes megoldás, ha a bíró minden olyan tevékenységtől távol tartja magát, ami politikai aktivitáshoz kapcsolódik. Azt tartom helyesnek, ha egy bíró nem regisztrál a Tisza Párt applikációján, és nem csatlakozik a Digitális Polgári Körökhöz sem. Ha ilyet tesz egy bíró, azzal kifejezésre juttatja a politikai érzelmeit. A bírók a választáson, a szavazófülke magányában fejezhetik ki a politikai irányultságukat
– rögzítette Hack Péter.
„A kormányrendelettel kapcsolatban több probléma is felmerül”
A kormány február 3-án, <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!