2022. január 20., csütörtökMa Sebestyén napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
2022.01.20. Sebestyén Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / A hülyeség nem alkotmányellenes

Hirdetés

A hülyeség nem alkotmányellenes

Kilényi Géza 1936. március 11-én született Gyulán, értelmi­ségi család­ban. Édesapja az Alsó-fehérkörösi Ármentesítő Társulat mérnöke volt, később a gyulai vízügyi igazgatóság egyik főmérnöke. Megfogalmazása szerint ebből kifolyólag Gyulán járt gimnázi­umba 1950 és 1954 között. A gimnáziumi éveket jellemezve elmesélte, hogy részt vett a Magyar Rádió irodalmi pályázatán, és iskolája előzetes vélemé­nyétől tették függővé, hogy a nyertesek közé kerül, vagy sem. Akkoriban is volt hittanokta­tás, de arra külön kellett beiratkozni. Egy tanárnő, aki kevésbé szívlelte, ragaszkodott hozzá, írják be a kádervéleményébe, hogy hit­tanra jár. Az osztályfőnö­ke azt mondta, ezt nem kérdezték, ezért nem írjuk be. Így lett az irodalmi pályá­zat egyik nyertese.

Esze ágá­ban sem volt jogász­nak ta­nul­ni.

Hirdetés

Inkább új­ságíró sze­retett volna lenni, de oda férő­hely hiányában nem vették fel. Aztán a Lenin Inté­zet filo­zófia szaka he­lyett válasz­totta a jogi kart.

Úgy fél tize­negy tájban állítottam be a Lenin Intézet Sza­badság téri székházába. Rögtön szóltak, hogy elvtár­sam, elkésett, a többiek már írják a dolgo­zatot. Mondtam, nekem nem kell ír­nom, kitűnő érett­ségim van, csak fel­vételi be­szélgetésre jöttem. Mondták, akkor rendben. Mondtam, nem egé­szen, mert engem tévedésből irányí­tottak ide. Egy darabig pró­báltak agi­tálni, aztán látták, hogy reménytelen eset vagyok, és háromszo­rosan lepecsételt bo­rítékban a kezembe adták a káderanyagomat. Ott áll­tam Budapest kellős közepén, és fogalmam sem volt, merre van a jogi kar épülete. A járókelők útba­igazítása alapján találtam az Egyetem térre. Az ötvenes években a mainál patriarchálisab­ban ment a felvételi. Egy alacsony szemüveges em­ber­kével futottam össze, mint utóbb meg­tud­tam, ő volt a dékáni titkár. Elmondtam neki, hogy engem téve­désből más­hova irányítottak. Szeme sem rebbent: kolléga, holnap jöjjön be fel­vé­telizni.

Megfogadta, ha a sors kiszámítha­tatlan aka­ratá­ból odavetődött, ak­kor már igyek­szik jó jo­gász lenni. 1956. no­vem­ber 4-én az egyetem nem­zet­őrség­é­nek tagjaként a díszterem felett, az erkély mellvéd­jei mögött fe­küdt egy társával, amikor né­hány méterre tőlük orosz tank szegezte rájuk az ágyúcsö­vet. Míg néhány barátja disszidált, 

ő kalandvágytól hajtva itthon marad­t.

A legfőbb ügyész még a jogi dip­loma megszer­zése előtt nevezte ki ügyésznek. Egy évet szolgált a Bu­dai Járási Ügyész­sé­gen, majd a Pest Me­gyei Fő­ügyészségre kerül­t. A járási ügyészségen általános törvényességi fel­ügyeleti és polgári jogi munkát is végzett, a megyei ügyészségen általános felügyele­tit, mert ott már voltak polgári ügyekre szakosodott ügyészek. Fél év múlva felrendelték a Legfőbb Ügyész­ségre, ahol tizenhárom évig dolgozott.

Amit a közigazgatásról tu­dok, azt jórészt ott tanultam meg

– jegyezte meg ügyészségi éveiről. 1968-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1978-ban a jogtudományok doktora címet szerezte meg. Az ügyészségen szerzett gyakorlati tapasztalatait az Állam­igazgatási és Szerve­zési Inté­zetben, az MTA Államtudományi Kuta­tá­sok Programirodájának vezetője­ként is kamatoztatta. 1981-től átvette a hazai köz­igazgatási kutatá­sok irányítását. Az Országos Távlati Kutatási Terven be­lül a közigazgatás to­vábbfejlesztésének komplex tudományos vizsgálatát végezték. Míg elődje megkérdezte az egyetemi tanszékektől, mivel akarnak foglalkozni, és abból állította össze a kutatási tervét, Kilényi megfordította az eljárást: elkérte a kormány­ jogalkotási program­ját, majd kiosz­totta a feladatokat. 

Nem hiányzott belőle a vagányság: ha kellett, saját beszámolójára írt észrevételt.

1986-tól az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája igazgatója lett, 1984 és 1989 között pedig az Alkotmányjogi Tanács tagja volt. Tudatosan ké­szült az új alkotmány el­méleti megalapozására, de bi­zonyos játéksza­bályokat be kellett tartania. A legfontosabb játékszabály úgy szólt, hogy semmit sem szabad a nevén nevezni. Így lett 1968-ban a gazdasági reformból új gazdasági mechanizmus, vagy ahogy a politikai vezetés új alkotmányról sem akart hallani, legfeljebb annak továbbfejlesztéséről. Gondolta hát Kilényi Géza, legyen kedvük sze­rint, ezért kiadványsorozatot indítottak, amely Az alkotmány továbbfejlesztésének elmé­leti meg­alapozása címet viselte.

Pár évvel később már nem kellett titkolózni, 1988 végétől az új alkotmány kidolgozásáért és a közjogi kodifikációért felelős […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/12/14/a-hulyeseg-nem-alkotmanyellenes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Leégett egy ismert énekes budapesti háza

Leégett egy ismert énekes budapesti háza

Nagyon gyorsan leégett Révi Sándor otthona, erről maga a zenész számolt be a közösségi oldalán. …