Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter februárban megjósolta, hogy egy „nagyon mocskos kampány jön”. A Tisza Párt elnöke jól látta előre a jövőt, hiszen volt itt már hazaárulózás (többször is), kémkedés vádjával feljelentés. A rendszerváltozás óta nem volt olyan kampány, amelyben a Büntető törvénykönyv (Btk.) XXIV. fejezetének (az állam elleni bűncselekmények) szinte valamennyi fordulata ilyen vagy olyan formában ne jött volna szóba. Most itt van egy újabb gyanúféle: a lázadás.
„Nekünk kell majd kikényszerítenünk”
Hadházy Ákos független képviselő március 27-i Facebook-posztjában ugyanis elég messzire ment:
Ha a már most is zajló csalások (lásd: állami propaganda) eredményeként a Fidesz győztesnek hirdetné magát (reméljük, nem ez lesz a helyzet), azt egyszerűen nem lehet elfogadni. A bizonyítékok ellenére a »nemzeti« választási iroda és végső soron az »Alkotmánybíróság« persze nem fogja megismételtetni a választást, azt nekünk kell majd kikényszerítenünk. Ahhoz azonban, hogy ehhez kellően sokan legyünk, nagyon fontosak a bizonyítékok.
Erős mondatok ezek még akkor is, ha egy ismert ellenzéki narratíva szerint a Fidesz által 2010 után kiépített jogi rendszert (a kétharmados törvényeket, bebetonozott tisztségviselőket) nem lehet a rendszer saját szabályai szerint lebontani, ezért a jogállam formális érvényesülésének ideiglenes felfüggesztése szükséges a jogállam lényegi tartalmának helyreállításához.
Nézzük részleteiben, mit állít Hadházy, aki csöppet sem mellesleg a fővárosi 06. számú egyéni választókerületében indul független jelöltként az április 12-i választáson:
- a választási eredmény negligálása (Fidesz-győzelem esetén nem elfogadása),
- megismételt választás
- kikényszerítése
- bizonyítékok alapján, hogy
- kellő sokaság legyen.
A felvázolt cselekménysor szinte egy az egyben visszaköszön a Btk. 256. §-ában leírt lázadás elnevezésű bűncselekmény törvényi tényállásában: „aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Kúriát, a kormányt vagy az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A tömegzavargás szervezője vagy vezetője pedig akár tizenöt évi szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek a szándékosan elkövethető bűncselekménynek már az előkészületét is egytől öt évig terjedő börtönnel fenyegetik.
Különlegesen veszélyessé a tudatos cél teszi
Lőrik József büntetőügyvéd tájékoztatója szerint a szabályozás célja, hogy megakadályozza, illetve szankcionálja az erőszakos vagy azzal fenyegető fellépést, amely korlátozná az alkotmányos szervek szabad döntéshozatalát vagy működését. Akkor valósul meg, ha tömegzavargás történik annak érdekében, hogy erőszakkal vagy ezzel fenyegetve gátolja vagy intézkedésre kényszerítse a törvényben felsorolt intézményeket. A lázadás célzatos bűncselekmény, vagyis az elkövetőnek tisztában kell lennie a csoport szándékával és azzal, hogy az alkotmányos szerveket akarják akadályozni vagy kényszeríteni.
Egyik kulcseleme a tömegzavargás.
A gyakorlatban ez olyan, meghatározhatatlanul nagy létszámú, de rendbontásra, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!