2023. szeptember 30., szombatMa Jeromos napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 405,00 Ft
2023.09.30. Jeromos Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 405,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / A dupla orvoslétszám nem feltétlenül jelent minőségibb ellátást

A dupla orvoslétszám nem feltétlenül jelent minőségibb ellátást

Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az Európai Unióban 1,82 millió orvos dolgozott, a legtöbb a legnagyobb lélekszámú országokban: Németországban 377 ezren, Olaszországban 243 ezren, Franciaországban 216 ezren, Spanyolországban 213 ezren praktizáltak. A százezer lakosra jutó arányukat tekintve azonban már a franciák az utolsók 318,3-mal, őket Belgium követi 324,8-cal, Magyarországon pedig 329,8 orvos jut ugyanennyi emberre, a görögöknél ez a szám 629,2 ezzel ők vannak a lista élén, Portugália a második 562-vel, Ausztria a harmadik 540,9-cel.

Ezeken a területeken van orvoshiány

Rékassy Balázs ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ilyen statisztikát önmagában értelmezni nem lehet, mivel az ellátás minőségét nemcsak az orvosok száma, hanem számos más mutató, mint például az egészségügyi szakdolgozók száma, a természetes szülések aránya, a hozzáférés lehetőségei, a várólisták, a betegelégedettség, a háziorvosok rendszere, a gyógyszerkassza mérete, azaz az egész rendszer szervezettsége határozza meg.

„A lista első két helyére került országoknál ebből adódóan nem valószínű, hogy magasabb az ellátás minősége, ugyanakkor Ausztria esetében már érezhető a különbség, aminek egyik oka, hogy ott GDP-jük 8 százalékát költik közfinanszírozott egészségügyi kiadásokra, ezzel szemben ez az arányszám Magyarországon 3,6 százalék” – indokolta az egészségügyi szakközgazdász. Az uniós statisztika szerint Görögországban a lakossághoz viszonyított orvosok aránya meghaladja a többi tagállamét, de sok, a turisták által látogatott szigeten alig van álladó háziorvos, és kevés a mentős is. 

A szakember kiemelte: az orvoshiány különböző mértékben, de szinte mindenhol érezhető világjelenség. Amíg a fejletlen országokban a képzés hiányzik, a fejlett országokban az elöregedő társadalom növekvő ellátási igénye terheli meg a rendszert. 

Az egészségügyi menedzser szerint itthon az 1000 főre jutó 3,2 orvosarányt több tényező tovább nehezíti, ilyen a szakmák közötti különbségek, az elöregedő korfa, a magánellátás és a külföld elszívó hatása. Vannak szakterületek, amelyek valóban humánerősforrás-hiánnyal küzdenek.

A hálapénz 2021-es kivezetése után a magánellátásban jobban jövedelmező szakterületeken a közellátásban nehezebb volt munkaerőt találni, ilyen például a nőgyógyászat, bőrgyógyászat, radiológia, az ortopédia, a szemészet, a fül-orr-gégészet

– ismertette a szakértő. Hozzátette: nagyobb problémát jelent, hogy az orvostársadalomban hiányoznak a tapasztaltabb, nagyobb teherbírású korosztályok, csak két generáció maradt itthon, a fiatal pályakezdők és a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjazás előtt álló idősebbek. Utóbbiak számára az orvosbérek kétszeresére növelése motivációt jelenthet a rendszerben maradásra. A szakértő szerint ez ugyan a rezidensekre is hatással van, de ők több szempontot is mérlegelnek, az intézmény felszereltsége, a szakmai előmenetel, a közösség is fontos tényező a fiataloknál, mikor arról van szó, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a munkavállalást. 

„Az invazív kardiológia vagy a neurológia egy ilyen kifejezetten műszerigényes szakterület, gyakorlatigényes, de egyben gyors sikerélménnyel is kecsegtet, aminek vonzó a finanszírozása is. Ez az egyik legnépszerűbb szakterület, közel annyi invazív kardiológusunk van, mint a svédeknek, ugyanakkor a beavatkozások után az egyéves túlélés tragikus, mivel amíg a műtétet megéri elvégezni, addig a hosszadalmas rehabilitáció kevésbé fizet jól” – emelte ki a szakember.

Rékassy Balázs szerint ez a példa jól mutatja, hogy a betegek kilátásai nem feltétlenül az orvosi munkaerőtől vagy annak minőségétől függ. 

A szakdolgozóhiány nagyobb gond

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai egészségügyben 40 ezer orvos dolgozik, akik összesen 41 ezer állást töltenek be, mégis a működéshez szükséges 1500 állás üres. Rékassy Balázs szerint a szakdolgozók esetében még nagyobb a humánerőforrás-hiány, csaknem minden 4-5. szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amely 101 ezer embert foglalkoztat a területen. A helyzetet fokozza, hogy elöregedő szakmáról van szó: az egészségügyi szakdolgozók 40 százaléka 50 év feletti.

Az OECD adatok szerint itthon egy orvosra 2 ápoló jut, az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/08/26/eurostat-egeszsegugy-magyarorszag-orvoshiany-szakerto/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Szenzáció: ez lesz Magyarország balatoni fővárosa!

Gulyás Gergely kiemelte: Balatonfüred “robbanásszerűen” fejlődött a mögöttünk hagyott évtizedekben. A rendszerváltás óta nem kérdés, …