A kormány még 2022 nyarán terjesztette be – az Európai Bizottsággal egyeztetett módon – a parlament elé a büntetőeljárási törvény módosítását, amely új eljárási mechanizmust vezetett be Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.
Nem ellentétes a vádmonopólium elvével
Miután az Országgyűlés 2022 őszén elfogadta a törvénymódosítást, annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíráktól, akiknek arra kellett válaszolniuk, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga vádat emelni a bíróság előtt. Az Alkotmánybíróság igennel válaszolt a kérdésre.
A határozat szerint a szabályozással a jogalkotó egy sajátos, a hazai jogrendszerben eddig még nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremtett a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy felülbírálati indítvány, illetve vádindítvány benyújtásával kezdeményezhessék a bíróság eljárását. Az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy az új eljárás nem vonja el az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét, hanem azt a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként csak kiegészíti.
A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja
– állította az Alkotmánybíróság.
Mi a törvénymódosítás lényege? Nos, az eljárás, amelyet kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is neveznek, lehetővé teszi, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt – így a korrupciós – bűncselekményeknél bárki (képviselő, magánszemély, vagy civil szervezet) a nyomozási bíróhoz forduljon felülbírálati indítvánnyal a nyomozás elrendelése, illetve folytatása iránt, ha az ügyben feljelentést elutasító vagy megszüntető határozat született.
Az Európai Ügyészség nem élt a lehetőséggel
A kiegészítő pótmagánvádas eljárás eddigi tapasztalatairól levélben megkérdeztük Polt Péter legfőbb ügyészt. Az iránt érdeklődtünk, hogy az elmúlt két évben történt-e, és ha igen, hány esetben, hogy valaki ezt a jogi lehetőséget kihasználva pótmagánvádat nyújtott be.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, sajtószóvivője azt válaszolta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a 2023. évről szóló országgyűlési beszámolójában, majd az igazságügyi bizottsági és parlamenti meghallgatásán az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó úgynevezett kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatait is összefoglalta. 2023-ban 35 alkalommal éltek a jogosultak ezzel a jogukkal, a bíróság pedig öt esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Ismételt felülbírálati indítvány benyújtására pedig már csak egy esetben került sor, amit viszont a bíróság elutasított.
Fontos kiemelni, hogy a bíróság egyetlen esetben sem látott lehetőséget a kiegészítő pótmagánvád benyújtására. Ebből következően egyetlen esetben sem nyújtottak be kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt
– hangsúlyozta a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője, akitől azt is megtudtuk, hogy 2024-ben 80 esetben nyújtottak be a bírósághoz felülbírálati indítványt, és a bíróság hat esetben adott helyt ezen indítványnak. Tavaly is csak egy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására került sor, amit a bíróság ez esetben is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!