2021. október 21., csütörtökMa Orsolya napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
2021.10.21. Orsolya Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / 7+1 jogi tévhit a veszélyhelyzetről

Hirdetés

7+1 jogi tévhit a veszélyhelyzetről

Az Országgyűlés szeptember 27-én elfogadta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását, amely mindösszesen 3, azaz három paragrafusból áll. A törvénymódosítás kimondja, hogy

  • a törvény 2022. január 1-jén hatályát veszti,
  • felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet a törvény hatályvesztését megelőzően megszüntethesse, továbbá azt, hogy
  • a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Most nézzük a módosításhoz kapcsolódó tévhiteket.

1. Összesen ebből a három rendelkezésből áll a 2021. évi I. törvény.

Korántsem.

Hirdetés

Az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021.évi I. törvényben nemcsak a veszélyhelyzetet hosszabbította meg a jövő év elejéig, hanem arra is felhatalmazta a kormányt, hogy az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig, 2022. január 1-jéig meghosszabbítsa. Ez a felhatalmazás összesen hetven kormányrendeletet érint.

A törvény továbbá azt is kimondja, hogy

  • a kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást;
  • a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be;
  • a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak;
  • a veszélyhelyzet megszűnését követő napig helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött helyi népszavazások elmaradnak.

2. A vészhelyzet a veszélyhelyzet szinonimája.

A jogi nyelvben nem.

Nemegyszer az újságírók is összekeverik a két kifejezést.

A veszélyhelyzet egy alkotmányjogi (az Alaptörvényben is szereplő) fogalom, amelyből következik, hogy a vészhelyzet nem. Utóbbi inkább egy amerikai kórházi tévésorozat címeként ismert. Ezzel szemben a veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.

3. Csak világjárvány miatt lehet kihirdetni veszélyhelyzetet.

Nem egészen.

A veszélyhelyzetet természeti és civilizációs eredetű események is kiválthatják. Mint például

  • elemi csapások, természeti eredetű veszélyek (árvíz, belvíz, földrengés, hosszan tartó intenzív hóesés vagy más szélsőséges időjárás);
  • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek (mint például a vörösiszap-katasztrófa);
  • tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély (mint például a koronavírus-világjárvány);
  • meghatározott mértékű ivóvíz- vagy légszennyezettség;
  • a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, amely miatt a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül vagy több megyét érintően akadályozott.

4. Kizárólag veszélyhelyzet idején van különleges jogrend.
[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/09/27/7-1-jogi-tevhit-a-veszelyhelyzetrol/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Áder János: Magyarország területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti

Áder János: Magyarország területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség …