Közel 16 évig, 2010. augusztus 6-tól egészen a 2026. május 9-i alakuló ülésig Kövér László volt a magyar Országgyűlés elnöke. Az utókor sok mindent fel fog róni neki a történelemkönyvek lábjegyzeteiben – például azt a megbocsáthatatlan esztétikai kilengést, hogy kétszer is levágatta a bajszát –, de a legmaradandóbb öröksége vitathatatlanul a számokban keresendő.
Forsthoffer Ágnesnek, a Tisza-kormány új házelnökének nem a hivatali idő hosszával lesz a legnehezebb dolga. Azzal a 216,7 millió forintos eszmei és nagyon is anyagi örökséggel kell szembenéznie, ami 169 ellenzéki és 10 fideszes képviselő bankszámlájáról vándorolt át az államkasszába. 171 darab büntetés. Ennyiszer érezte úgy a leköszönt házelnök 2013 óta, hogy az Országgyűlés méltósága olyan csorbát szenvedett, amit csak súlyos tízmilliók beáldozásával lehet kiköszörülni.
Jó mulatság, férfimunka volt
– értékelhetné Orbán Viktor szavaival saját munkáját Kövér László.
Egy középső ujj
A pénzbírság intézménye nem egyidős a NER-rel, csak 2013 januárjában vezették be. A közvetlen kiváltó ok a jobbikos Gyöngyösi Márton néhány hónappal korábbi, finoman szólva is sötét történelmi reflexeket ébresztő felszólalása volt a zsidó származású képviselők listázásáról. Gyöngyösi később azzal próbálta tompítani a dolgot, hogy ő igazából csak a kettős állampolgárokra gondolt, de a botrány ekkorra már tetőzött, a kormánypárt pedig lépett. Bevezették a tiszteletdíj-megvonás intézményét. A házelnöknek innentől nem kellett beérnie a mikrofon kikapcsolásával, hanem egyetlen adminisztratív tollvonással húzhatott le a milliókat az ellenzéki fizetésekből. A tolla pedig vastagon fogott.
Az első történelmi bírságot viszont nem Gyöngyösi, hanem az MSZP-s Szanyi Tibor kapta. Szanyi 2013 márciusában, beszéd közben érezte úgy, hogy retorikai eszköztára befejezetlen lenne anélkül, hogy a magasba emelné a középső ujját a Jobbik-frakció felé. Az egyértelmű jelzés ára pedig 131 ezer forint.
Ekkor még úgy tűnt, a rendszer működik, ám három évvel később az Emberi Jogok Európai Bírósága halkan jelezte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába még a bemutatás is belefér. A strasbourgi testület jogsértőnek minősítette a büntetést, a magyar állam pedig fizetett. És fizetett később Karácsony Gergely, Szél Bernadett, Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka esetében is. Legutóbb 2025-ben marasztalták el a házelnököt a 2018-as rabszolgatörvényes tüntetésen kiosztott „csekkek” miatt. Kövér büntetett, Strasbourg korrigált, a magyar adófizető pedig állta a számlát. Egy fegyelmezett, magas színvonalú együttműködés a három szereplő között, amelyről az érintettek közül csak az adófizetőt nem kérdezték meg.
A sziréna diszkrét bája
Kövér László rendszere az elmúlt 13 évben olyan ívet írt le, mint egy érlelődő bordeaux-i bor. Az évek múlásával egyre ritkábban került elő, de amikor igen, annak csillagászati ára volt.
Az első ciklus (2010–2014) még a tapogatózás jegyében telt. A házelnök 73 alkalommal sújtott le, de mindössze 21,5 millió forint értékben. Az átlagos 295 ezer forintos bírság mai szemmel nézve szinte baráti gesztus. A tételek nagy részét a Jobbik szállította, amelynek 40 képviselője egyetlen napon, 2013-ban kapott egységesen 394 ezer és 672 ezer forint közötti büntetést „közvetlen fizikai erőszakkal fenyegető magatartásért”. Vona Gábortól Dúró Dóráig mindenki fizetéséből ment a levonás.
A második ciklus (2014–2018) a béke időszaka volt. Mindössze 24 büntetés, csekély 3,7 millió forint értékben, 153 ezer forintos átlaggal. Ebben a langyos időszakban a legdrágább performansz Szabó Szabolcsé (LMP) volt, aki 2017-ben egy ülésteremben elindított szirénával próbált megzavarni egy zárószavazást. A teremben visszhangzó, éles visítás 249 290 forintot ért.

Az avantgárd Kövér-tőzsde és a krumplis zsák
A 2018–2022 közötti négy év elhozta a paradigmaváltást. A büntetések száma 62-re nőtt, az összegük viszont 85,8 millió forintra robbant, az átlag pedig 1,38 millióra ugrott.
Az infláció a parlament falain belül gyorsabban pörgött, mint a sarki közértben, a házelnök pedig egyre inkább úgy viselkedett, mint egy szigorú kortárs művészeti kurátor, aki kíméletlenül árazza be a performanszokat. A hivatali árstabilitás mint elvi cél ekkor már nem volt fenntartható. A piac szerény eszközeivel élve a házelnök kénytelen volt korrekciót végrehajtani. A Kövér-féle tőzsdén a szavak elkezdtek inflálódni, ugyanis a bekiabálások és megjegyzések büntetési értéke arányaiban jóval alacsonyabb lett, a vizuális megoldásokért járó büntetési tételek viszont kilőttek.
A 2018. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!