2018. december 16., vasárnapMa Etelka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 287,00 Ft
2018.12.16. Etelka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 287,00 Ft
Kezdőlap / Vállalkozás / Piacozó nyugdíjasként építette fel a több száz milliós bevételű családi céget

Hirdetés

Piacozó nyugdíjasként építette fel a több száz milliós bevételű családi céget

Fiatalosan szedi a lábát Szabó György, ismertebb nevén a bükki Gyuri bácsi. Bükkszentkereszt Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése, körülöttünk hegyes, dombos vidék. Meredek emelkedőn tartunk felfelé, Gyuri bácsi 90 éves elmúlt, remek formában van, egy pillanatra sem pihen.

© Túry Gergely

Nemcsak fizikailag, szellemileg is friss:

Hirdetés

„1978-ban, Alma Atában, az Egészségügyi Világszervezet konferenciáján jelentették be, hogy a népi gyógyításnak nincs káros hatása, azóta nem vagyok kuruzsló”.

Ezen kívül még egy fontos dátumot tart nyilván: „2008-ban szintén az Egészségügyi Világszervezet adott ki egy nyilatkozatot, hogy minden ember köteles törődni az egészségével, az orvostanhallgatóknak pedig újra tanítani kell azt, amit a nép tud”.

Gyuri bácsi húsz éve él a faluban, gyűjti és gondozza a gyógynövényeket, amelyekből a Györgytea termékei készülnek. A mesterséget javasasszony nagyanyjától tanulta. „Hét nemzedék ezzel foglalkozott nálunk a családban, nagymama titokban tudta csinálni, ha jött valaki tanácsért, és megbízható ember ajánlotta, akkor elmondta neki, hogy milyen teát, mire, hogyan kell használni” – emlékszik vissza. Később ő vette át a stafétabotot. Eredeti szakmája könyvkereskedő, „1945-ben szabadultam fel mint könyvkereskedő-segéd, de senki sem keresett könyvet, így átmentem az élelmiszer-kereskedelembe”. Innen is ment nyugdíjba. „Egy év után unatkozni kezdtem. Mit csináljak, mit csináljak? Eszembe jutott, amit nagymama tanított, gondoltam, elmegyek a piacra árulni. Hajnalban vittem a pakkot, két nagy zsákot a hátamon, délben hazajöttem, kimentem az erdőbe, összeszedtem, amit össze lehetett, itthon összevágtam, kiterítettem, szárítottam, éjjel csomagoltam, reggel megint mentem. Nagyon nagy munka volt, a feleségem segített.” Később lettek alkalmazottjai, a kilencvenes évek végén családi vállalkozásban kezdett gyógyteákat forgalmazni. „Most már meg merem mondani, mert nagyon régen volt, 5-6 ezer forintot árultam naponta, az már egy komoly összeg volt.” Szerinte a piac nagyon jó iskola, „aki a piacon megmarad, azt nem tudják becsapni, bátran vállalkozhat”. Még pénz sem kell hozzá. Neki legalábbis nem volt szüksége jelentősebb kezdőtőkére. „Papírzacskót kellett csak venni, meg fizetni a buszjegyet Miskolcig, mert akkor még nem voltam 65 éves.” Tizenkét évig járt a borsodi piacra, innen nőtt ki a vállalkozása.

Lehet-e vállalkozni színes öltöny és aktatáska nélkül?

Az üzleti életbe a Diabess-Györgytea nevű, cukorbetegség kezelésére ajánlott gyógyteával robbant be.

„A hírre, hogy feltalálta a cukorbetegség ellenszerét – noha erről szó sem volt, a cukorbetegség máig gyógyíthatatlan –, jöttek a tévéstábok, így indult a dolog”

– veszi át a szót lánya, Lopes-Szabó Zsuzsanna, aki – elmondása szerint – igencsak szkeptikus volt az elején.

© Túry Gergely

„Bölcsészkart végeztem, magyartanár vagyok, eszembe sem jutott vállalkozni. Én is úgy képzeltem, mint sokan, hogy a vállalkozó az, aki színes öltönyben, aktatáskával jár, és nem mindig fizeti be az adókat.” Később csak beadta a derekát. „Iroda kellett, és fogalmam sem volt, hogyan induljak el, vidéki lány vagyok” – neveti el magát. Végül Pesten bérelt egy irodát, „beletettem egy alkalmazottat, megnéztem, mit kell ráírni egy zacskóra, olvastam, tanultam, mit ír elő a törvény”. Arra számított, három hónapon belül tönkremennek, „nem értettem az üzlethez, mégis azt vettem észre, hogy eltelt fél év, és jönnek a teazacskók”. Az, hogy van üzlet a gyógyteában, akkor lett nyilvánvaló, „amikor először fordult elő, hogy már megtakarítása is lett a cégnek, nem kellett minden pénzünket a közvetlen működésre fordítani”. Kezdetben minden pénzt, amit az üzleten kerestek, visszaforgatták a vállalkozásba. Ma már több lábon állnak:

  • gyógyteákat forgalmaznak,
  • tinktúrákat készítenek,
  • levendulás zacskókat varrnak,
  • könyvet, naptárt adnak ki,
  • gyógynövény-túrákat vezetnek.

„Egyik dolog épült a másikra, akár a legóban”

– mesélik. Hét éve vették az első telket a vállalkozáshoz, a hegyes-sziklás területen ez volt egyedül viszonylag sík terep, itt épülne az új üzem. A falu közepén álló házat az önkormányzattól bérlik, „nagyon rossz állapotban volt, sok pénzt öltünk bele” – vezet körbe Lopes-Szabó Zsuzsanna, és mutatja az irodát, a boltot, a telefonközpontot. Telefonon is lehet ugyanis tanácsot kérni, ketten ülnek egy kisebb szobában, megállás nélkül beszélnek.

© Túry Gergely

Nem messze innen, az üzemben két asszony tölti a csomagokat, a többiek csomagolnak, dobozolnak, címkéznek. Azt mondják, a nagyüzem év végén van, ilyenkor tucatnyian dolgoznak itt. „Ha bejön a hideg, azonnal megugrik a forgalom, októbertől márciusig erős a kereskedelem” – vonnak gyors statisztikát. A nyár pedig a gyűjtés, betakarítás, feldolgozás miatt feszített, „ilyenkor 150-200 embernek is adunk munkát”.

© Túry Gergely

A dolgozók többsége a faluban lakik, korábban Miskolcra jártak dolgozni, „de mióta ott a nehézipar gyakorlatilag megszűnt, sokan maradtak munka nélkül”. Szabóék családi cége fizeti a legtöbb bérleti díjat és iparűzési adót az önkormányzatnak, „és még nem beszéltünk arról, hogy évente több ezer ember fordul meg a gyógynövény-ismereti túráinkon, a kétnapos Gyógynövénynapok rendezvényünkön, a turizmus pluszbevételt jelent a falunak”.

Amikor a gazdasági válság is jól jön

Bükkszentkereszten 26 nappal többet süt a nap, mint az ország többi részén, és ez „számít a gyógynövényeknél”. Lopes-Szabó Zsuzsanna ennek ellenére állítja, üzletileg kedvezőtlen döntést hoztak, amikor úgy határoztak, az 1300 lakosú faluban vállalkoznak, a falu nehezen megközelíthető, logisztikailag költséges, a földterület drága, az infrastruktúra kedvezőtlen.

Az üzlet mára mégis felfutott: az árbevétel az elmúlt években folyamatosan növekedett, tavaly már elérte a 441 millió forintot, amiből a cég profitja 131 millió forint volt.

© Túry Gergely

Több mint hatvanféle gyógyteát árulnak egy webshopban és három mintaboltban, Budapesten, Miskolcon és Bükkszentkereszten. A kft. soha nem volt veszteséges, kölcsönük, tartozásuk nincs, a gazdasági válságot sem érezték meg, bővülni tudtak, „úgy tűnt, az emberek teákkal akarják megnyugtatni magukat”. Ma már a külföldön élő magyarok adják az interneten bonyolított forgalmuk 5-10 százalékát. Sikerük részben az egész világon tapasztalható „zöld hullámnak” köszönhető, annak, hogy egyre többen fordulnak a kiegészítő gyógymódok, a természetes anyagok felé. „Míg Európában az emberek 82 százaléka érdeklődik a gyógynövények iránt, Magyarországon ez az arány 85 százalék.” Így versenytársakból is több van a piacon, „a Herbária, a Naturland, a Mecsektea például”.

Egy kis kofavér van bennem

– mosolyodik el erre a lovagkereszttel és Magyar Örökség Díjjal kitüntetett természetgyógyász és népi gyógyító. „A kofáktól tanultam, hogy nem elég szép árut kínálni, azt is figyelni kell, a vevő hogyan reagál, rá kell vezetni, hogy azt vegye meg, amit én akarok neki eladni”. Mindvégig ez volt az üzletpolitikája. Üzlettel ugyanis évek óta nem foglalkozik, lánya a kft. ügyvezetője, távmunkában, Svájcból irányítja a céget. Nemcsak a távolságot kellett megszokni, egy családi vállalkozást működtetni sem könnyű, „az teszi nehézzé, hogy mibe engedi be az idős a fiatalabbat, nálunk is voltak összefeszülések” – vallják be.

© Túry Gergely

Eddig önerőből építkeztek, de ez már nem megy. Terjeszkedni kellene, de nincs miből. Ezért pályáztak az állam által meghirdetett Irinyi-programra. A kiírás úgy szól, hogy a projekt nagysága akkora lehet, amennyi a cég éves bevétele. Mint hátrányos helyzetű településen lévő vállalkozás, ennek az 50 százalékát kaphatják meg támogatásként. „Idén júliusban adtuk be a projekttervet, szeptemberben szólítottak fel hiánypótlásra, aminek eleget tettünk, de a támogatási kérelmünket még nem bírálták el” – mondja ezt Lopes-Szabó Zsuzsanna, ami azért meglepő, mert az alapkőletételkor már kész tényként tálalta a sajtó, hogy új gyógynövényüzem épül Bükkszentkereszten, 400 millió forintból. „Nem kaptuk meg azt a pénzt, amire pályáztunk, és ígéretet sem, hogy számíthatunk rá, kommunikációs hiba történhetett” – magyarázza.

A tervek szerint három új épületet húznak fel a falu határában:

  • raktárt,
  • feldolgozó,
  • csomagoló részleget.

„A cél az, hogy minden egy helyen legyen, sok időt és pénzt tudunk így megtakarítani, most szanaszét van minden.” Ha utal az állam, ha nem, a raktárt már elkezdték építeni, kiásták az alapot, letették az alapkövet, „ez volt a legsürgősebb”. Úgy számolnak, hitelt is kell majd felvenniük. Azt mondják, akkora beruházásról van szó, hogy egy percig sem gondolkodtak azon, használják-e az állami pénzt vagy sem. „Annyit bírtunk, amennyit eddig önerőből megcsináltunk, ez is nagyon keservesen jött össze.” Állítják, az üzlet rizikós, a körülmények mostohák, „külső forrásból nem kaptunk, igaz, nem is igényeltünk eddig egyetlen fillért sem”. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint rengeteg a pénz a piacon a vállalkozásoknak, csak el kell venni, azt mondják, „ez nagyon jó, de még jobb lenne, ha adóból is kevesebb volna”.

A jövő a termesztésé lesz

Boltot egészen biztosan nem nyitnak többet az országban, „túl drága”. Szeretnének viszont exportálni, elsősorban Szlovákiába, „édesapám sokat jár oda előadni”. A bővülésnek szerintük csak az alapanyag szabhat határt, „a szárazság miatt kifejezetten rossz évünk volt, egyszerre érett a galagonya, az akác, azt sem tudtuk, hirtelen hová tegyük, hol szárítsuk, hogy ne fülledjen be”. Azt mondják, a klímaváltozás miatt kevesebb és kisebb a növény, amit be lehet gyűjteni, „a jövő a termesztésé lesz”.

© Túry Gergely

Egy alkalommal még a kínai egészségügyi miniszter is érdeklődött a jó minőségű magyar gyógynövény iránt, de „Magyarország pici, nem tudja ellátni alapanyaggal a hatalmas Kínát” – mondja Lopes Szabó Zsuzsa. Korábban a kiskereskedők felé sem mertek nyitni, hiába lett volna érdeklődés. A jövőben viszont rajtuk keresztül bővülnének, és internetes kereskedelmüket is felpörgetnék.

És Gyuri bácsi nemrégiben földet is vett, termesztésbe fogott, 5 hektáron eddig 1500 diófát ültetett, „bennem van a parasztvér, 10 év múlva még dióm is lesz belőle, remélem, megérem, hogy én fogom a diót leszüretelni” – mondja Gyuri bácsi, aki esküszik például arra, hogy a ciszta diólevéllel eltüntethető, „100 százalékban gyógyítható, orvosi kezeléssel együtt”.

© Túry Gergely

Az orvosokkal többször is meggyűlt Gyuri bácsi dolga, „borzasztó nehezen fogadják el a népi gyógyászatot, ami érthető, hiszen nem tanulták”. Azoknak, akik tanácsot kérnek tőle, mindig elmondja, a gyógyteák nem helyettesítik az orvost, a gyógyítás, a betegségek diagnosztizálása a doktorok dolga, „a népi gyógyászat mást tud, a mentőautóban sem kamillatea van, és az operációhoz sem citromfüvet használnak altatónak, mindennek megvan a maga helye”.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20181114_bukkszentkereszt_szabo_gyorgy_gyogynoveny_gyogynovenyuzem_piac_lopes_szab_zsuzsanna#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Márki-Zay Péterék új mozgalma is megy tüntetni

Márki-Zay Péterék új mozgalma is megy tüntetni

Beer Miklós, püspök üzenetét mondja el a tüntetésen Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalmához csatlakozott …