2018. december 14., péntekMa Szilárda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 287,00 Ft
2018.12.14. Szilárda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 287,00 Ft
Kezdőlap / Vállalkozás / Lerohadt alattunk a kukásautó, megnéztük, mire ment a NER a szemétszállítással

Hirdetés

Lerohadt alattunk a kukásautó, megnéztük, mire ment a NER a szemétszállítással

Két férfi lapátolja a homokot Őrbottyán egyik mellékutcájában. Alig látni a kukásautó kerekeit, úgy megsüllyedtek a homokban, próbálják kiszabadítani. – Toltuk előre is, hátra is, nem ment – áll meg a lapát egy pillanatra az egyik munkás kezében. Erős a nyár végi nap, száll a por, az izzadsággal együtt letörli. Azt meséli, alig egy hónapja, hogy kukásként dolgozik, most először állt meg az autó alatta.

© Huszár Dávid

„Valami emelő kellene, egy traktor megpróbálta kihúzni, de nem sikerült. Itt lehet látni, hogy próbálkozott kijönni” – mutatja a kukásautókat irányító központ diszpécsere, hogy közben egy másik kocsi is elakadt, Váchartyánban, sürgősen műszaki mentőt kell érte küldeni. Arra a kérdésre, hogy ez milyen gyakori, a férfi szája mosolyra húzódik, legyintve csak annyit mond, „mindennapos az ilyesmi, főleg műszaki hibák miatt”.

Hirdetés

A Kerepeshez közeli Ökörtelek-völgyben vagyunk, a Zöld Híd B. I. I. G. Nonprofit Kft. egyik hulladékkezelő központjában, amelyet részben európai uniós támogatásból építettek. A cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van, 116 település 350 ezer lakójának szemetét szállítja és dolgozza fel Északkelet Pest megyétől Nógrádig. Van még telephelye Nógrádmarcaliban, Bernecebarátiban és Nagymaroson.

A nonprofit kft. jelmondata, amely szerint nincsen hulladék, csak érték, mára erősen megkopott. Tömegével vannak ugyanis az ellátandó területen olyan települések, ahonnan a cég autói nem tudják időben elvinni a szemetet. A helyzet olyannyira tarthatatlanná vált, hogy Gyenes Szilárd, az Nkft. megbízott ügyvezető igazgatója levelet írt a társulásban érdekelt polgármestereknek, hogy munkatársai csak a kommunális, a szelektív és a zöld hulladékot viszik el, lomtalanítás bizonytalan ideig nem lesz. A megbízott vezető levelében úgy fogalmazott, jelenleg 8 autó teljes, 4 részleges felújításra vár, az elmúlt hetekben volt olyan nap, hogy az 50 jármű közül 16 nem indulhatott el. Úgy folytatta,

a lomtalanítás során a gyűjtőtérbe kerülő tárgyak mérete, súlya és tömörsége miatt többszörös igénybevételnek vannak kitéve. A már korlátozással használt járművek végleges meghibásodása esetén a vegyes hulladékgyűjtés kerül veszélybe, hiszen nem állna rendelkezésünkre elegendő számú gépjármű a lakosoktól való kommunális hulladék begyűjtéséhez sem.

© Huszár Dávid

Röviden: a Zöld Híd nem kockáztatja meg, hogy az egyébként is lepukkant autói a lomtalanítással még rosszabb műszaki állapotba kerüljenek, esetleg le is álljanak. Abban az esetben ugyanis szinte biztos, hogy több járat maradna ki, több lenne a szemét az utcán, és nőne a fertőzésveszély.

Lassú kivéreztetés

„Jobban szeretek őszinte lenni, mint népszerű” – magyarázza a hvg.hu-nak Gyenes Szilárd, hozzátéve, hogy ő csak az egyik hulladékkezelőt vezeti, a Zöld Hídon kívül van még 25 másik nonprofit közszolgáltató, hasonló problémákkal. A csőd közeli helyzet oka mindenhol ugyanaz: az előző kormány 2016. április 1-jével központosította a korábban az önkormányzatok által működtetett lakossági hulladékszállítást. Mára állami és önkormányzati vegyes rendszer alakult ki. Egyik sem tud mit kezdeni a másik nélkül. A közszolgáltatásért már nem az önkormányzati cégeknek kell fizetni – bár a kukákat továbbra is ők ürítik -, hanem az erre a célra létrehozott nemzeti kukaholdingnak, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelőnek, amely elvben visszaosztja nekik a működésükhöz szükséges pénzt.

A “kényszerállamosítást” az akkori államtitkár, Illés Zoltán a gyakori lakossági panaszokkal és az újrahasznosítás alacsony arányával indokolta. A fordulatot azonban még megelőzte a fő csapás: módosították a hulladéktörvényt, úgy, hogy előbb befagyasztották a díjakat a 2012-es szinten, majd az így rögzített árakat minden szolgáltatónak 10 százalékkal kellett csökkentenie. Ez a Zöld Híd esetében azt jelenti, hogy az itt élő ingatlantulajdonosok a tényleges költségek felét sem fizetik be a kukaholdingnak. Gyenes Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan település, ahol az éves díj nem éri el a 7 ezer forintot, míg legmagasabb díj 34 ezer forint körül mozog, évente. Ez azt jelenti, hogy az egyik településen csaknem ötször annyit fizetnek ugyanannak a szolgáltatónak ugyanazért a szolgáltatásért, mint egy másikon. Ehhez jöttek még a folyamatosan emelkedő költségek:

© Huszár Dávid

  • a béremelés,
  • a hulladéklerakási járulék,
  • a felügyeleti díj,
  • a tranzakciós illeték,
  • a telefonadó,
  • az e-útdíj,

miközben maradt Európa legmagasabb, 27 %-os áfája. Az eredmény az lett, hogy mára Gyenes Szilárd szerint országos szinten 120 milliárd forint hiányzik a rendszerből, amit szerinte a termékdíjból pótolni lehetne. Ez egyfajta hulladék- és környezetvédelmi adó, amit a boltokban, vásárláskor fizetünk, évente nagyjából 80 milliárd forintot.  

Az államtól, pontosabban a nemzeti kukaholdingtól kapott támogatásból nagyon futja üzemanyagra, adókra és bérekre, de amortizációra, felújtásokra, új eszközökre, rendkívüli kiadásokra az eredetileg tervezett 20 százalékát tudják költeni. Csak a Zöldhídnál 2,5 milliárd forint kellene az elmaradt fejlesztésekhez. A belső adósság fél év alatt elérte a 300 millió forintot, a cég költségvetéséből 130 millió forint hiányzik havonta. „Csak azért működik a cég, mert kötelező” – tárja szét a karjait az ügyvezető, aki úgy számol, a jelenlegi adóterhelés mellett évi bruttó 45 ezer forintot kellene fizetni ezért a szolgáltatásért ingatlanonként.

Civil kurázsi

A lakók ezt nem várnák meg, nekik már így is elegük van abból, hogy a szelektív hulladék sokszor a házak előtt marad, a nagyobb lomot pedig nekik kell fuvarozniuk a megadott helyre, a megadott napon és időben.

© Huszár Dávid

„Egy napjuk van a verőceieknek, amikor a rétsági hulladéklerakóba mehetnek, ami 25 kilométerre van innen” – panaszolja Cserháti László, aki már petíciót is indított, hogy legyen rendes lomtalanítás a faluban. Egyúttal a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a Katasztrófavédelemhez fordult, azt írta, „a hulladéktörvényben előírt éves, kötelezően lebonyolítandó lomtalanítás elmaradása miatt kérem, hogy a Kormányhivatal a Katasztrófavédelemmel együttműködve kötelezze a Zöld Híd BIGG Nkft-t a szerződésben vállalt feladati azonnali végrehajtására, vagy a Katasztrófavédelem jelöljön ki más közszolgáltatót a lomtalanítás lebonyolítására és vizsgálja felül a Zöld Híd engedélyeit: alkalmas-e a cég a továbbiakban a településekkel kötött szerződésben foglaltak teljesítésére”. Azzal érvelt, hogy a lomtalanítás elmaradásának hírére kezdenek az utcákon megjelenni a kidobott lomok.

Kérem segítségüket, hogy az amúgy is elhanyagolt, cigarettacsikkekkel, kommunális hulladékkal és illegális szemétlerakatokkal elárasztott, igénytelen kinézetű települések ne váljanak végérvényesen szemétdombbá

– zárta levelét. Azóta választ is kapott, azt írták neki, hogy ügyét áttették a verőcei önkormányzathoz, ott is a jegyzőhöz. „Don Quijote-ként hadakozok a hivatallal” – mondja a hvg.hu-nak, hozzátéve, megérti a szemétszállító cég indokait, de „több százezer embert nem lehet lomtalanítás nélkül hagyni”.

Szélmalomharc

Gyenes Szilárd erre úgy reagál, “bele kell gondolni, hogy havi 3750 forintért mennyiszer lehetne fuvarost hívni, hogy elvigye a szemetet. Mi minimum 6 alkalommal tesszük ezt meg havonta, majd a begyűjtött hulladékot kezeljük, válogatjuk, a maradékot lerakjuk, amivel még 30 évig van dolgunk. És a 3 ezer 750 forint több mint fele az államhoz kerül vissza különféle adók formájában, nem csoda, hogy a hazai hulladékgazdálkodási rendszer régen felélte már a tartalékait is”.

Azt monda, már többször tárgyalt a nemzeti kukaholdinggal, eddig hiába. „Ha hirtelen mindent jól csinálnánk, akkor is évekbe telne, mire visszaszereznénk az utóbbi évek alatt elveszített jó hírünket. 2013-ig az volt a követelmény, hogy egy óra pontossággal érjünk az emberekhez, ma meg a napot nem találjuk el, ha műszaki hiba van” – ismeri be, hozzátéve, „nekünk szerethetőnek kell lenni, pontosnak, barátságosnak, hogy az emberek együttműködjenek velünk. A villamos áram a vezetékekben, a víz, a gáz a csövekben akkor is áramlik, ha az emberek nem működnek együtt a közszolgáltatóval, nálunk ez nem így van. Mi olyan minőségben kapjuk a fogyasztási javak maradékait, ahogy az emberek előkészítik nekünk. Ez pedig együttműködést kíván”. Kiemeli, a Zöld Híd ezért szervez rendszeresen hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi előadásokat, bemutatókat óvodásoknak, iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt.

Két választás is lesz jövőre, szinte biztosra veszem, hogy nem nyúlnak a hulladékgazdálkodási rendszerhez. Ha nem ébrednek rá, hogy súlyosan tévedtek az ágazat helyzetét illetően, nem lesz tőkepótlás, valódi értelmes hulladékgazdálkodási tervezés, szakszerű jogalkotás, a helyi önkormányzati, civil közösségek érdekeltségén alapuló együttműködés, ezen a területen is Európa sereghajtói leszünk

– összegez.

A Zöld Híd egy európai uniós pályázatnak köszönhetően hamarosan 9 új kukásautót kap. Csakhogy jelen pillanatban 6 olyan autója van, amely selejtezés előtt áll. Egy biztos: azokon a településeken, ahol a Zöld Híd felel a szemétszállításért, idén már ne várják a lakók a lomtalanító autót. Maradnak azok az élelmes vállalkozók, akik már most a Facebookon hirdetik, hogy „lomtalanítást vállalok, bármit elhozok, megegyezés szerint”.

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20180904_Lerohadt_alattunk_a_kukasauto_megneztuk_mire_ment_a_NER_a_szemetszallitassal#rss

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 400 embert küld el a Magyar Telekom

400 embert küld el a Magyar Telekom

A társaság 400 anyavállalati munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséről állapodott meg az érdekképviseletekkel, az érintettek jelentős része …