2019. november 22., péntekMa Cecília napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 333,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.11.22. Cecília Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 333,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Vállalkozás / A fagyi visszanyal: már a szállodásoknak is fáj a sok üdülési jog

Hirdetés

A fagyi visszanyal: már a szállodásoknak is fáj a sok üdülési jog

Az inflációnál nagyobb mértékben akarja emelni az üdülési jogaihoz kapcsolódó, tízezer forintos sávban mozgó éves díjait az Abbázia szállodacsoport, holott a szerződésekben inflációkövető emelés szerepel – értesült a hvg.hu több érintett ügyféltől. Az ügyfelek az elmúlt hónapokban levelet kaptak a cégcsoporthoz tartozó vállalatoktól, amelyben ezt bejelentették.

Nagyon sok embert érint

Magyarországon a rendszerváltás óta számtalan szálláshely-szolgáltató kínált üdülési jogokat. Az üdülési jog azt jelenti, hogy az ügyfél évekre, évtizedekre előre jogot vásárol magának valamilyen szálláshely használatára, (jellemzően) minden egyes év egy megadott időszakában. Arról nincsenek pontos adatok, hány embernek van ilyen szerződése, számuk minimum tízezres nagyságrendű, de inkább százezres. Az üdülési jogokat több százezer forinttól több millióig terjedő összegért lehetett (és lehet mai is) megvásárolni, ezen felül azonban az ügyfeleknek kötelező minden évben használati díjat fizetni a szállás fenntartásával kapcsolatos kiadások fejében.

Nem tudni pontosan, az Abbáziának hány üdülési jogos szerződése van, de számuk több ezerre tehető. Esetében ugyanis az ügyfelek egyben kisrészvényesek is a csoport valamelyik cégében, és a közgyűlések időpontjáról nem szoktak külön levelet kapni, amire csak akkor van lehetőség, ha a részvényesek száma meghaladja az ötezret. A csoportnak egyébként az alábbi helyeken vannak szállásai:

  • Hévíz: Club Dobogómajor,
  • Hévíz: Hotel Kalma,
  • Őrség: Abbázia Country Club,
  • Olaszország: Abbázia Club Hotel,
  • Budapest: Petneházy Club Hotel,
  • Keszthely: Abázia Club Hotel.

Beütött a munkaerőhiány

A hvg.hu birtokába jutott levél szerint az Abbázia azzal érvel, hogy az üdülőhelyek fenntartási költsége alaposan elszakadt az inflációtól, az infláció mértékével emelt éves díj így már nem fedezi a kiadásokat. Különösen a fizetések emelkedésére hivatkoznak, az Abbázia szerint az elmúlt öt évben a munkabérek 60 százalékkal emelkedtek a hotelszektorban, „mindenek előtt a krónikus munkaerőhiánynak” köszönhetően. A levélben leírtak szerint az elmúlt öt évben „egyedül a munkabérek emelkedése az összköltség 18 százalékos emelkedéséhez vezetett”.

Hirdetés

© AFP / Samuel Aranda

Ha maradnak a díjak inflációkövető emelésénél, romlani fog a szolgáltatások színvonala, elmaradnak a felújítások, fejlesztések – az „egyetlen ésszerű” megoldás, ha a jövőben a díjak a tényleges összköltség alakulását követik.

Az Abbázia nem kívánt válaszolni a levéllel kapcsolatos kérdéseinkre. „A Klubtagjainkkal fennálló szerződéses kapcsolat egyrészt a magántitok, másrészt az üzleti titok részét képezi, ennélfogva az ügyfeleinkkel folytatott – egyébként több levélváltásra kiterjedő – kommunikációt nem tekintjük a média nyilvánossága elé tartozónak.” – írták.

Az ügyfelek egyben kisrészvényesek

Az Abbázia 10 napot adott az ügyfeleknek arra, hogy kizárólag írásban megtegyék a javaslattal kapcsolatos észrevételeiket. „Amennyiben levelünkre nem érkezik válasz, úgy azt a javaslattal való egyetértésként értékeljük, s ennek megfelelően járunk el” – írják.

Mindez azért még nem jelenti, hogy a díjakat valóban infláció fölött fogják emelni. Az ügyfelek ugyanis különleges helyzetben vannak, mert az üdülési jogokat nem egyszerűen megvették, hanem részvényeket vásároltak a cégcsoport valamelyik részvénytársaságában:

  • Abbázia Zrt.,
  • Abbázia Club Zrt.,
  • T.S. Apartman Club Zrt.

Vagyis az üdülési jogok tulajdonosai egyben kisrészvényesei a cégcsoportnak. Az elképzelés szerint az összköltség tényleges alakulását minden évben könyvvizsgáló állapítaná meg, a díjemelés mértékéről pedig ennek megfelelően az adott részvénytársaság közgyűlése dönt, amin az üdülési jogosultságos kisrészvényesek is szavazhatnak.

Ez a megoldás azonban több sebből vérzik. A legfontosabb, hogy

az üdülőhasználati szerződésekben rögzítették: az éves díj a hivatalos infláció mértékével emelkedik,

arról szó sem esik, hogy ez máshogy is lehetne – legalábbis ezt állapította meg korábban a Versenyhivatal, illetve ez derül ki egy, a hvg.hu birtokába került 2005-ös dokumentumból. A szerződésekben az sem szerepel, hogy azt bármelyik fél egyoldalúan módosíthatná.

© hvg.hu

A cégcsoport azt állítja, ilyesmire nem is készülnek, sőt szerintük az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kérdéseket olyanoknak érdemes feltenni „akiknek ilyen irányú tapasztalataik vagy elképzeléseik vannak, ilyet tehát már tettek, vagy legalábbis terveznek. Az Abbázia-csoport vállalatai nem tartoznak ebbe a körbe.” „A további működésünket is az ügyfeleink érdekeinek szem előtt tartásával, valamint a lekötött szerződések és az érvényes jogszabályok messzemenő betartásával képzeljük el, éppen úgy, mint az elmúlt 28 évben” – teszik hozzá.

Ellentmondó tájékoztatások

Igaz, az Abbázia üdülési jogait értékesítő cégek állítottak olyat, hogy az éves díjról a közgyűlés határoz, ahol a jogtulajdonos-részvényesek is szavazhatnak. Sőt esetenként ezt szerepeltették az értékesítés során használt formanyomtatványokon és tájékoztató füzetekben is – más esetekben viszont nem. A Versenytanács még 2002-ben megállapította, hogy a szerződésekben inflációkövető díjemelést rögzítettek, ugyanakkor a három részvénytársaság (legalábbis akkori) alapszabálya szerint nem is a közgyűlés, hanem az igazgatóság dönthet a díjakról, ezért a fogyasztók megtévesztése miatt elmeszelt négy értékesítő céget.

Még ha a közgyűlés döntése nyomán lehetne is módosítani a díjemelés mértékén, a gyakorlatban minimum kérdéses, ebbe az üdülési jogok tulajdonosainak (a kisrészvényeseknek) mekkora beleszólásuk lenne. Az Abbázia-csoport cégei (zrt-k és kft-k) közt gyakori a keresztbe tulajdonlás, így a vezetőségnek ha matematikailag nincs is többsége a részvénytársaságokban, jelentős tulajdonrésze van. Velük állna szemben több ezer kisrészvényes, akik közt sok az idős ember, ráadásul postai értesítést sem kapnak a közgyűlések időpontjáról, ezekről az Abbázia csak honlapján helyez ki tájékoztatást (amit a zrt-k megtehetnek, minthogy ötezernél több részvényesük van). Az elmúlt évek közgyűléseinek dokumentumait elnézve a kisrészvényesek szinte egyáltalán nem vesznek részt a közgyűléseken.

Most már legalább mindenkinek rossz

Az Abbáziának abban igaza van, hogy az elmúlt években drasztikusan nőttek a bérek, így könnyen elképzelhető, hogy az inflációkövető díjak mára valóban nem fedezik a költségeket. És ez csak romlani fog, tényleg nagy a munkaerőhiány, a szektor érdekvédelmi szervezetei, például a szállodaszövetség évek óta kongatják a vészharangot. Ráadásul a béremelések ellenére a fizetések még mindig túl alacsonyak, a KSH adatai szerint 2018-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban 212 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset – miközben a nemzetgazdasági átlag 342 ezer forintra jött ki.

Azért érdemes megjegyezni, hogy

szép számmal akadnak üdülésijog-szerződések (különösen az 1990-es és 2000-es években kötöttek), amelyek végtelenül pofátlan konstrukciók.

Olyanok ráadásul, amelyekben sok embert, és különösen sok időst paliztak bele. Egyes értékesítő cégek például rendszerszerűen tévesztették meg a fogyasztókat, a bevett gyakorlat szerint az üdülési jogokat termékbemutatókon igyekeztek rásózni az emberekre, mindenféle „különleges” ajánlatokkal. Közben azonban nem tájékoztatták őket megfelelően többek közt arról, mitől különleges az ajánlatuk, nem hagytak nekik gondolkodási időt, a papírokat ott helyben aláíratták. Az ilyen és ehhez hasonló jogsértések miatt a versenyhivatal már számtalan bírságot szabott ki, általános figyelemfelhívást és tájékoztatást tett közzé, illetve egyedi ügyekben több elmarasztaló bírósági ítélet született.

A szerződések nem ritkán több mint 90 évre szólnak,

ami nemhogy egy ember vagy egy vállalkozás, de egy vasbeton szállodaépület számára is nagyon hosszú idő. Módosítani nehéz a szerződéseket, kilépni belőlük pedig szinte lehetetlen, viszont még öröklődnek is. Így gyakorta hiába került az ügyfél olyan helyzetbe, hogy már nem tud élni az üdülési jogával, esetleg nem tudja fizetni az éves díjat.

Az ügyfelek számára teherré vált üdülési jogokat át lehet ruházni másra (bár több szolgáltató ezt is korlátozza), már ha az ügyfél talál valakit, aki átveszi tőle. Illetve el lehet adni a jogokat, így aztán rengetegen vannak, akik már szabadulnának ezektől. Az interneten szép számmal találni apróhirdetéseket, amelyekben tulajdonosok pár tízezer forintért, sőt ingyen kínálnak üdülési jogokat. A versenyhivatali eljárásokból is az látszik, hogy ennek megfelelően új csalási formák jelentek meg a piacon: az embereket már nem üdülési jog vásárlásába próbálják bepalizni egyes cégek, hanem a meglévő üdülési joguktól való szabaduláshoz kínálnak segítséget. Például úgy, hogy újabb üdülési jogot sóznak rájuk, vagy csak egyszerűen pénzt kérnek az eladásban nyújtott segítségért, amit aztán megtartanak, hiába nem sikerült eladni a jogot.

A helyzet odáig fajult, hogy az Abbázia külön figyelmezteti a tagokat a honlapján, miszerint ők senkinek sem adtak megbízást az üdülési jogaik visszavásárlásával, megrövidítésével, megszüntetésével kapcsolatban. Ami őket illeti, a honlapjukon a következő tájékoztatás található: „Az Abbázia Csoport sem üdülési jogot sem pedig részvényt nem vásárol vissza és ajándékként sem fogadhat el. Egyedi elbírálás alapján azonban hajlandó a szerződést bizonyos esetekben megszüntetni vagy a hátralevő időtartamot lerövidíteni, ennek azonban feltételei vannak, amelyet külön kérelemre, írásban közöl az üdülési jogot biztosító társaság.”

Természetesen a kialakult helyzetért részben felelősek az ügyfelek, akik meggondolatlanul beleugrottak a szerződésekbe. A versenyhivatal által jogsértésen kapott közvetítők pedig mindenképpen. A sok évtizedre szóló, betonba öntött szerződések még ha szabályosak is, semmiképpen nem előnyösek – eddig sok ügyfél nyögte a hátrányokat, a jelek szerint elérkezett a pillanat, amikor a szolgáltatókra került a sor.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20191020_A_fagyi_visszanyal_egy_szallodacsoportnak_mar_fajnak_a_perverz_udulesi_jogos_szerzodesek#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Már Magyarországon is beárazták az IKEA hangszórós bútorait

Már Magyarországon is beárazták az IKEA hangszórós bútorait

November 28-tól lesz kapható a magyar áruházakban is az IKEA és a Sonos közös fejlesztése, …