2018. november 13., keddMa Szilvia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 321,00 Ft | USD: 285,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
2018.11.13. Szilvia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 321,00 Ft | USD: 285,00 Ft | CHF: 283,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Thrillerbe illő, hogy mi történt Einsteinnel a halála után

Hirdetés

Thrillerbe illő, hogy mi történt Einsteinnel a halála után

Valóságos horrortörténetbe illik, ami Albert Einsteinnel, a 20. század egyik legnagyobb és méltán leghíresebb elméleti fizikusával történt a halála után. Az elhunyt Nobel-díjas tudós agyát és szemgolyóit a boncolást végző patológus illegálisan kiemelte és eltulajdonította. Az tudós ellopott agyát még az Egyesült Államok hadserege is próbálta megszerezni, hogy felvegye a versenyt a szovjetekkel, akik akkoriban ugyancsak gyűjtötték az „agyakat”.

Sohasem tudjuk meg, hogy mik voltak Einstein utolsó szavai

1955. április 18-án hajnali egy óra tizenöt perckor a Princeton Hospital kórházban a betegágyán fekvő

Albert Einstein mormogott valamit németül, majd kétszer fellélegzett és meghalt.

Mivel a szolgálatban lévő nővér nem tudott németül, nem tudni, mik voltak a tudós utolsó szavai.

Hirdetés

Már soha nem derül ki, hogy mik voltak Albert Einstein németül elmondott utolsó szavaiForrás: Origo

A halál közvetlen okaként a megnagyobbodott hasi fővéna, – ami a testben körbeszállítja a vért és az oxigént – megrepedését állapították meg. A népszerű legendával szemben, amely szerint Einstein a halála után tudományos kutatások céljára ajánlotta volna fel az agyát,

a tudósnak az volt a kívánsága, – amint ezt életrajzírójának elmondta -, hogy hamvasszák el, és a hamvait titokban szórják szét.

 

Csak legenda, hogy a híres tudós maga ajánlotta volna fel tudományos vizsgálatok céljára az agyátForrás: Popperfoto/Getty Images

Szerény, szolid ember lévén így akarta elkerülni, hogy bálványozzák a halála után. Végakaratának megfelelően Einstein hamvait a Delaware folyóba szórták.

Einstein fia indulatosan kérdőre vonja a lebukott patológust

Hamvasztása még aznap, New Jersey állam fővárosában, Trentonban megtörtént, de másnap a fia, Hans Albert megtudta, hogy a test a koporsóban nem volt ép. A New York Times a címlapján leközölt cikkben megerősítette Hans Albert félelmét,

mivel a lap biztos forrásra hivatkozva megírta, hogy a tudós agyát eltávolították.

 

Dr. Thomas Harvey patológus, aki eltulajdonította Einstein agyátForrás: Origo

Dr. Thomas Harvey a boncolást vezető lebukott patológus, – aki ellopta a tudós agyát -, amikor mindez nyilvánosságra került,

rábírta Einstein fiát, a történtek miatt indulatos Hans Albertet, hogy egyezzen bele apja agyának tanulmányozásába,

aki ugyan vonakodva, de végül belement ebbe azzal a családi kikötéssel, hogy kizárólag csak a tudomány érdekében tanulmányozhatják az elhunyt tudós eltulajdonított agyát.

Hans Albert, a világhírű tudós fiaForrás: Alchetron/ETH Bibliotekh

A botrányos eset után Harvey hamarosan elvesztette állását a kórházba.

A doktor ezután Philadelphiába vitte az agyat, ahol 240 darabra vágták, majd Harvey felosztotta a preparátumokat, amelyeket két edényben helyezett el, celloidinben, a cellulóz egy kemény, gumiszerű formájában tartósítva, és elraktározta az alagsorban.

A kavtumfizika két nagy egyénisége, Niels Bohr és Albert EinsteinForrás: Pinterest

Dr. Thomas Harvey fotókat is készített Einstein agyának preparátumairól,

sőt, morbid módon még festményt is rendelt róla attól a művésztől,

aki a gyerekeiről készített portrét korábban.

Kétszáznegyven darabra vágta szét Einstein agyát

Harvey-t Otto Nathan, Einstein végrendeleti végrehajtója valamint a tudós egyik barátja, a neuropatológus Harry Zimmerman segítette tettének végrehajtásában.

Albert Einstein és Szilárd LeóForrás: NNSN

Harvey a 240 darabra szétvágott és egyenként felcímkézett preparátumokból több darabot különböző intézeteknek, valamint egy nagynevű neuropatológusnak juttatott el,

akinek még ezt korábban megígérte, ám a preparátumok legnagyobb részét megtartotta magának.

A különböző vizsgálatok során Einstein agyában nem találtak semmilyen eltérést a „nem zseni” agyaktól, mint ahogy Harvey sem.

Betanított munkásként, futószalag mellett végezte a doktor

Miután az állandósult botrányok miatt a felesége megfenyegette Harvey-t, hogy megszabadul a preparátumoktól, az orvos Einstein agypreparátumait a Kansas állambeli Wichita-ba vitte, ahol orvosi felügyelőként dolgozott egy biológiai teszteket végző laborban.

Itt Einstein agyát egy almabor dobozba helyezve, a sörhűtő berendezés aljában rejtette el.

 

Einstein agya egy befőttesüvegbenForrás: BBC

Innen később magával vitte a Florida állambéli Westonba, ahol orvosként praktizált, a szabadidejében pedig Einstein agyát próbálta tanulmányozni. Harvey későbbi sorsa is érdekesen alakult.

1988-ban elvesztette orvosi praxisengedélyét, mivel megbukott egy háromnapos kompetencia vizsgán.

Ezért áttelepült a Kansas állambeli Lawrence-ba ahol egy műanyaggyárban a futószalag mellett dolgozott betanított munkásként, hogy fizetni tudja a számláit.

Harvey idős korában, a futószalag mellettForrás: BBC

Azonban súlyos anyagi nehézségei ellenére seem tette pénzzé az ekkor már milliókat érő relikviát. (Harvey egyébként nem csak állását vesztette el, de felesége is elvált tőle, és karrierjének végleg vége szakadt.)

A sörhűtő aljáról, egy befőttesüvegből vette elő Einstein agyát

Ahogy teltek-múltak az évek, mivel Harvey eredeti szándékai ellenére sem született tudományos publikáció a zseni agypreparátumairól,

egy idő után Einstein agya feledésbe merült.

1978-ban Steves Levy riportert a rovatvezetője elküldte, hogy találja meg az agyat, de sem az agy, sem pedig Harvey ekkor már nem volt a Princeton Medical Center-ben.

Einstein agyának metszetes preparátumaiForrás: Philadelpia’Mutter Museum

Végül Wichita-ban talált rá a patológusra. Elmondta neki, hogy Einstein agyáról szeretne írni,

ám a patológus eleinte elzárkózott attól, hogy segítsen az újságírónak

A végén azonban Harvey beleegyezett, hogy találkozzanak a kis orvosi laborban lévő irodájában, ahol dolgozott.

Aligha gondolta Einstein az életében, hogy mivé lesz az agya a halála utánForrás: Wikimedia Commons

Levy kérte, hadd nézzen meg pár képet az agyról,

mire Harvey fotók helyett, a szoba sarkában lévő sörhűtő aljáról elővette az almabor dobozt,

benne egy befőttesüvegben Einstein agyával. Levy cikke végül a New Jersey Monthly lapban jelent meg.

Versenyfutás az agyrelikviákért

Sokan meg akarták szerezni Einstein agyát, köztük még az az amerikai hadsereg is. Harvey akkor került ismét a figyelem középpontjába, amikor 1978-ban a Science tudományos magazin meginterjúvolta őt.

A magazin munkatársai mintákat akartak tőle szerezni.

Az egyiküknek, Marian Diamondnak, a University of California ideganatómusának küldött is postán négy kockacukor méretű agydarabot egy majonézes korsóban.

Dr. Marian Diamond a Kalifornia Egyetem neurológusaForrás: Ed Kashi

Ezzel vette kezdetét Einstein agya tudományos tanulmányozásának korszaka.

Összesen hat nagyobb tanulmány jelent meg az tudós agyáról, az utolsó 2015-ben.

Az első tudományos publikáció, Diamond dolgozata 1985-ben jelent meg az Experimental Neurology magazinban. Az egyik mintában azt találták, hogy két sejttípusnak, a neuronoknak (idegsejtek) és a glia sejteknek abnormális az aránya.

Albert Einstein zsenijét egyes kutatók a tudós agyának vizsgálatával akarták megfejteniForrás: Wikimedia Commons

Einstein agyában minden egyes neuronnak több gliasejtje, azaz támasztósejtje volt, összehasonlítva a kontrollcsoport agyakkal. A követező tanulmányt 1996-ban publikálta Britt Anderson, az University of Alabama, (Birmingham) kutatója,

aki azt találta, hogy a preforntális cortex (az agykéreg homloklebenyi része) ugyanannyi neuront tartalmaz, mint a kontroll csoporté,

de Einstein agyában szorosabban állnak össze, ami valószínűleg az információk gyorsabb feldolgozását tette lehetővé, mert így sejttől sejthez gyorsabban adódik át az információ.

Balkezes volt, és rendszeresen hegedült

A The Lancet nagy presztízsű orvosi magazinban jelent meg a soron következő tanulmány 1999-ben. Sandra Witelson a kanadai McMaster University kutatója tanulmányozta Harvey fotóit az agyról.

Forrás: Wikimedia Commons

Õ azt találta, hogy az inferior parietal lobule (alsó fali lebeny), az a rész, ami a matematikai képességekért és a térbeli észlelésért felelős, Einsteinnél szélesebb, mit a normál agyban és jobban integráltnak, összehangoltnak tűnik.

Egyes kutatók szerint Albert Einstein nem volt valami nagy matematikusForrás: Wikimedia Commons

2013-ben Dean Falk antropológus jelentette meg tanulmányát. A kutató egy sor korábban meg nem nézett fotót vizsgált át, és számos szokatlan jellemzőt fedezett fel. A középfrontális lebenyen, amely a tervezésért és a memóriáért felelős,

Einstein agyában négy taréj volt, míg a legtöbb embernek csak három van ebből.

A parietal lebenyek (fali lebenyek) drámaian asszimetrikusak és egy csomó – az úgynevezett omega jel- észlelhető a jobb mozgató sávon.

Egyes kutatók szerint számos szokatlan, és az átlagostól eltérő jellegzetességei vannak a tudós agyánakForrás: Wikimedia Commons

Ez általában azokra a zenészekre jellemző, akik a bal kezüket használják.

Einstein balkezes volt és rendszeresen hegedült. A corpus callosum (kéregtest) Einstein agyában vastagabbnak bizonyult, mint a kontroll csoportnál, a jobb és bal agyfélteke közötti hatékonyabb kooperációt sugallva.

Albert Einsteinről közismert volt, hogy imádott hegedülniForrás:Wikimedia Commons

Felmerül a kérdés, hogy ezek az eltérések vajon veleszületettek-e, vagy az életmódjából adódóan alakultak ki e jellemzők, a szenvedélyes kíváncsisága és gondolkodása miatt.

Az emberek egy alap tekervénymintával születnek, de ez változhat az életük során.

Patkányoknál Diamond felfedezte, hogy a stimuláló környezet növelheti a glia sejtek számát. Az omega sejtek is lehet, hogy azért alakultak ki, mert Einstein hegedült.

Gyenge lábakon álló tudományos következtetések

A mentális és fizikai fittség szorosan összefügg. A sportolás is fejleszti az agyat, csak egy példa rá:a hippocampus felelős az aerob mozgásért,

ha aerob mozgást végzünk, az agy e területének szerkezete fejlődik

és mivel ez az agy tanulási és memória területének sarkában helyezkedik el, ha kardiovaszkuláris edzést végzünk – például. futást vagy úszást – e képességek javulnak.

Einstein agya még a szétdarabolást megelőzőenForrás: National Museum of Health and Medicine

Azonban ezek a kutatások gyenge lábakon állnak.

Terence Hines a Pace University pszichológus professzora nagyon kritikus e tanulmányokat illetően.

A kutatók egy része azt mondja, hogy Einstein agyának tanulmányozása segíthet felfedni az intelligencia neurológiai alapjait, de Terence Hines szerint ez képtelenség, és e tanulmányok ostobaságok.

Albert Einstein idős korában, nem sokkal az 1955-ben bekövetkezett halála előttForrás: AFP/Toru Yamanaka

2015-ben Hines a Cognitive Neuroscience Society (Kognitív Idegtudomány Társaság) éves találkozóján tartott előadásában felvázolta, hogy álláspontja szerint miért hibás ez a hat, Einstein agyáról szóló tanulmány.

A zseniagyból csak egy milliméternyit vizsgáltak meg

Az 1985-ös tanulmányban a neuron és a glia sejtek abnormális arányát találták, de az ellenőrző csoport nem volt jól kontrollált, és míg azok friss agyak voltak, Einsteiné 30 éve egy sörhűtőben feküdtek.

Az idős Einstein családja körébanForrás: AFP

Továbbá nem vakvizsgálatot végeztek a kutatók, akik a sejteket számolták,

így tudták, hogy melyik Einstein agya és melyik nem az.

Az 1996-os tanulmányban Harvey egy alabamai tudóssal számolt meg a neuronokat a frontal cortexben (a kéregállomány egy részében), amit 5 kontroll csoportéval vetettek össze.

Einstein fotója 1931-bőlForrás: Wikimedia Commons

Azonban Einstein agyának csak 1 milliméternyi részét vizsgálták meg,

és a szerzők bevallották, hogy nem jelentettek semmit, amiben a tudós agya hasonlóságot mutatott a kontroll csoportéval.

Még azon is vitáztak, mekkora matematikus volt

Az 1999-ben a The Lancet magazinban megjelent publikáció szerint abnormális gyűrődés mintát találtak a matematikai képességekért felelős falcsonti lebenyben, és azt,

hogy 15 %-kal szélesebb és szimmetrikusabb, mint kontroll csoporté.

Ez szintén vakvizsgálat volt, és Hines rámutatott arra is, hogy Einstein egyáltalán nem volt nagy matematikus.

Forrás: Wikimedia Commons

Azért jegyezzük meg, az átlagnál valószínűleg lényegesen jobb matematikai képességekkel rendelkezett,

mert aki olyan magas szinten űzte a fizikát mint Einstein, annak komoly matematikai tudással is kellett rendelkeznie. Frederick Lepore neurológus, aki Dean Falk szerzőtársa volt a 2012-es dolgozatban, azt mondja, vannak természetes változatok az agyak anatómiájában, de Einstein minden fali lebenye szokatlan, néhány területen egyenesen nagyon szokatlannal jellemzővel bírt.

Albert Einstein zsenialitásának okát sokan kutattákForrás: Origo

Teljes bizonyossággal nem lehet feltérképezni az anatómiai eltéréseket Einstein zsenialitását illetően, azért az sem állítható a tudományos bizonyosság szintjén, hogy vajon Einstein a fali lebeny eltérés miatt volt-e zseni.

Hines úgy véli, hogy sok pénzt elpazaroltak feleslegesen ostoba kutatásokra,

amit olyan vizsgálatokra is fordíthattak volna, amelyek nincsenek kezdettől fogva kudarcra ítélve.

Hines úgy véli, osotobaság a tudós zsnialitásának neurológiai kutatásForrás: Wikimedia Commons

Továbbá etikátlannak tartja, hogy Einstein családját erőszakosan vették rá a kutatásokhoz való hozzájárulásra,

amit pedig Albert Einstein határozottan nem akart. És végeredményként a nyilvánosságot is félrevezették, a népszerű sajtóbeszámolókkal a fals eredményekről és azok tudományos értékéről.

Még ma sem tudni, hol rejtőzhetnek Einstein szemei

És hol van most Einstein agya? Szanaszét a világban, a szemeiről ma se tudni, hogy hol lehetnek. 1994-ben a BBC egyik dokumentumfilmjében

Harvey a konyhájában levágott egy darabot a befőttes üvegben tárolt Eisntein agyból,

és odaadta egyik látogatójának, hogy vigye haza emlékbe.

Einstein agyának metszeti képeForrás: National Museum of Health and Medicine

Harvey 1998-ban 170 agymintát adott át Dr. Elliot Kraussnak, a University Medical Center, a Princetoni Egyetemi Orvosi Központ főpatológusának. (Ebben az intézetben darabolták fel Einstin agyát 1955-ben). A 2015-ben pulikált tanulmányhoz Harvey fotóit használták fel, mert manapság már nem könnyű hozzáférni az agymintákhoz.

Albert EinsteinForrás: marinamaral.com

Frederick Lepore azt állítja, hogy Krauss nem engedi a hozzáférést, de a patológus tagadja ezt.

Õ azt nyilatkozta, hogy küldött néhány mintát DNS-analízisre, Azt mondja, vár, míg jön valaki egy jó ajánlattal.  Igazán jó tudományos ok kellene ahhoz, hogy adjon valakinek Einstein agyából.

Albert Einstein felesége, Elsa társaságábanForrás: Pinterest

Dr. Thomas Harvey 2007-ben bekövetkezett halála után a családja

a Harvey birtokában volt agypreparátumokat és a fotókat a Maryland állambeli Silver Springben lévő Orvosi Múzeumnak adományozta.

Jelenleg a The College of Physicans Philadelphia orvosi iskolához tartozó The Mütter Museu állandó kiállításán tekinthetők meg a különös relikviák.

Forrás:
http://www.origo.hu/tudomany/20181110-csupan-legenda-hogy-einstein-tudomanyos-kutatasra-ajanlotta-fel-az-agyat.html

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Visszatért a Földre egy japán űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról

Visszatért a Földre vasárnap egy japán űrkapszula a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) végzett kísérletek mintáival; a …