2018. december 11., keddMa Árpád napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 283,00 Ft | CHF: 286,00 Ft
2018.12.11. Árpád Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 283,00 Ft | CHF: 286,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Papagájok hajtották uralmuk alá Nyugat-Európát

Hirdetés

Papagájok hajtották uralmuk alá Nyugat-Európát

Hiába figyelmeztetnek a biológusok az invazív fajok veszélyességére, az őshonos fajokra gyakorolt káros hatásukra, az átlagember többnyire nem is veszi észre ezek megjelenését, nem tud róluk, nem találkozik velük. Különösen igaz ez a nagyvárosok lakóira, akik eleve kevés állat- és növényfajjal kerülnek kapcsolatba a mindennapokban. Talán egyetlen faj kivétel ez alól – legalábbis Nyugat-Európában egész biztosan: az indiai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri manillensis).

Aki járt már Rajna- és Majna-menti német városokban, vagy Dél-Angliában, Londonban, Edinburgh-ban, bizonyára észrevette, hogy ragyogó zöld trópusi papagájok röpködnek jókora rajokban fákról-fákra, esténként magas platánokra, nyírfákra telepedve, hangosan csivitelve, rikácsolva, míg le nem száll az éj. Érdemes figyelni a járdákat, ahol gyanúsan sok a guánó, érdemes kerülni egy jót, mert a fejünk fölött tanyázó, hosszú faroktollaikkal ügyesen egyensúlyozó, eredendően Afrika középső részén, India középső és déli részein, Srí Lankán és Bangladesben őshonos madarak nem nagyon vannak tekintettel a járókelőkre.

Azt, hogy miképp szaporodtak el ezek a madarak Nyugat-Európában, nem lehet pontosan tudni. A hatvanas évekig rengeteget hoztak be Srí Lankáról Európába, míg a veszélyeztett fajok kereskedelemére vonatkozó nemzetközi egyezmény meg nem szigorította az importjukat. A legvalószínűbb megfejtés az, hogy valamikor a huszadik század második felében, 40-50 évvel ezelőtt házi kedvencként tartott papagájok szabadultak ki a fogságból (vagy engedték szabadon őket rájuk unó tulajdonosaik), fészket raktak, és szaporodni kezdtek, elsőként Németország középső részein. Vannak olyan feltételezések is, hogy esetleg állatkerti példányok szökhettek meg valahonnan, de ennek igazából kisebb a valószínűsége.

Hirdetés

Az, hogy a trópusi papagájfaj alkalmazkodni tudott a mérsékelt éghajlati öv klímájához, megszokva a kevesebb táplálékkal kecsegtető őszi hónapokat, teleket, részben a természet nagyszerűségének, másrészt annak köszönhető, hogy főleg nagyvárosokban alakultak ki népes populációk, ahol több táplálék és telelésre alkalmas lakhely áll rendelkezésükre. (Elterjedésüknek eleve kedvezett a Rajna-Majna folyóvölgyek klímája is, a meleg nyarak és viszonylag enyhe telek nem okoztak komolyabb gondot a trópusi madaraknak.) Viszont csodálatos alkalmazkodóképesség ide, bámulatos természet oda, az európai biológusok és ornitológusok nincsenek odáig a már visszafordíthatatlanul meghonosodott indiai örvös-sándorpapagájokért.

A madárszakértők a hatvanas évek végétől kezdve figyelik az európai terjeszkedésüket, akkor érkeztek jelentések egy wiesbadeni parkból egy kisebb vadon élő csapatról. Azóta a nyugat-európai papagájok létszáma megsokszorozódott, városonként több több ezer, akár több tízezer példányról is lehet beszélni. Mivel ezek a hatvan centiméter hosszúra növő, főként magvakkal, diófélékkel, bogyókkal, gyümölcsökkel, virágnektárral táplálkozó madarak nem költöznek, helyben költenek, generációik hosszú sora óta lehet őket honosnak tekinteni, és ennyi idő bőven elég volt, hogy kiszorítsanak őshonos madárfajokat azokból a térségekből, ahol megtelepedtek.

De hogyan kerekedtek fölül a rigókon és társaikon az örvös papagájok? Nem elég, hogy ugyanarra az élelemforrásra pályáznak, de ugyanakkora odúkat is foglalnak el fészekként, mint a helyi madarak. Viszont erősebbek náluk, a csőrük meg kemény és éles, könnyen el tudják üldözni az őslakosokat. Ráadásul kellőképp okosak is (látványos tanulási képességeik miatt váltak népszerű házi kedvenccé), megtanultak együtt élni az emberekkel is, ami ugyancsak segítette terjeszkedésüket.

Mivel a hímek (a nyakuk körüli fehér gyűrűről és fekete torkukról ismerhetők meg) nem monogám természetűek, az örvös-sándorpapagájok szaporodása gyors, sok utóddal. Egy fészekbe 4-5 tojást raknak a nőstények, a 22-24 nap költés után kikelő fiókák 6-7 hét alatt megtanulnak repülni, nyaranta szinte elborítva a Rajna-parti városok egét. Miközben eredeti élőhelyükön pár évtizeddel ezelőtt még veszélyeztetettnek számítottak, mostanra ez a státuszuk megszűnt, olyannyira hogy 2010-ben Nagy-Britanniában a hatóságok felvették őket az engedély nélkül kilőhető madarak listájára, ezzel is próbálva kordában tartani inváziójukat. A szakértők szerint ezzel alaposan elkéstek, és nem nagyon maradt más lehetőség, mint beletörődni: az indiai örvös-sándorpapagáj itt van Európában és itt is marad velünk.

Források:

  • Should we cull the squawking parakeets? 50,000 of them are threatening British birds, gobbling crops – and they are breeding like crazy – Daily Mail
  • Wild parrots add color to gray German sky – Stars And Stripes
  • Ring-necked parrots take over Germany and southern England – DPA
  • Ring-tailed parakeets are flying beyond our control – The Telegraph

Nincs másik valóság, nincs másik Index.
Támogasd a fennmaradásunkat!

https://index.hu/tamogatas

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2018/10/04/papagajok_hajtottak_uralmuk_ala_nyugat-europat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nagyfejű ősember hordta a mamutagyarból faragott sapkát

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban. Egy időben …