2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Náci vérfarkasok terrorizálták a szövetségeseket a II. világháború végén

Hirdetés

Náci vérfarkasok terrorizálták a szövetségeseket a II. világháború végén

A II. világháború alatt gyakorlatilag minden megszállt országban működtek ellenálló paramilitáris csoportok, amelyek harckészültsége, szervezettsége azonban jelentősen eltért egymástól. Összehasonlíthatatlanul több szó esik a nácik által megszállt országok ellenállóiról (amit a megszállás időtartama és e csoportok szerepe is indokol), ez azonban nem jelenti azt, hogy ne léteztek volna német kommandók, amelyek próbálták megzavarni a Berlin felé törő szövetséges csapatokat. A zavarás meglehetősen sikertelennek bizonyult, mivel

Vérfarkasoknak (Werwolf) nevezett különítményeknek nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk.

Hirdetés

A propagandában sokkal ügyesebbnek bizonyultak, mint a valós harci cselekményekben. A horrorisztikus névválasztás, az okkult hiedelmekre és a germán mondákra alapozott arculat megtette a hatását. Hírük eljutott az amerikai hátország sajtójáig, és óvatossá tette a szövetségeseket a helyiekkel való barátkozásban. Ugyanakkor a megszálló haderő előrenyomulását esélyük sem volt hátráltatni. A legnagyobb veszteségeket pedig a békére vágyó, ezért a megszállókkal együttműködő németeknek okozták.

Noha a névválasztás, a nácik okkult mítoszok iránti rajongását ismerve nem túl meglepő (hiszen keresték ők a Frigyládát is, a Hitler által alkalmazott csillagjósokról nem is beszélve), az nem egyértelmű, hogy kinek jutott eszébe éppen vérfarkasoknak hívni a felülről szervezett partizánosztagokat. Talán Hermann Löns A vérfarkas (Der Wehrwolf) című regénye adta az inspirációt. A könyv egy parasztról szól, akinek a harmincéves háborúban megölik a családját. Erre ő a helyi parasztokból bosszúálló különítményt szervez (magukat Vérfarkasoknak hívják),

és könyörtelenül megölnek minden ellenséges katonát, akiT érnek.

A 19. századi német folklórban a vérfarkasok bestiális, mégis pozitív értékeket hordozó figurák lettek, akik megtestesítették a német jellemet. Így tökéletesen kapóra jöttek a náci felső vezetésnek, amikor a háború vége felé inspirációt kerestek egy majdnem reménytelen küldetésre toborzott paramilitáris hadtest számára. Ekkor az egyre inkább talajt veszítő nácik már válogatás nélkül nyúltak minden legendához (például a boszorkánysághoz is), amelytől némi propagandaértéket reméltek hatalmuk meghosszabbításához.

A farkas, illetve vérfarkas kifejezést többször újrahasznosították. Így nevezték el a keleti fronton zajló műveleteket irányító főhadiszállást (Wolfschanze – Farkasverem), illetve a Vérfarkas-hadművelet nevet kapta az az SS-terv is, hogy nácik szivárogjanak be a szövetséges táborokba, és ott terrorcselekményeket hajtsanak végre (ezeknek soha nem sikerült semmit elérniük).

Otto Skorzeny Budapesten, a budai királyi várban a nyilas hatalomátvétel napjaiban. A második világháború alatt több kommandós akciót irányított, többek között Benito Mussolini olasz vezető kiszabadítását, segített megszervezni és kiképezni a félkatonai “vérfarkas” alakulatot, valamint Horthy Miklós magyar kormányzó fiának elrablását is.

Fotó: Faupel / Wikipedia

Bár nem volt túl magasan a mérce, hozzájuk képest mégis sikeresebbnek lehet nevezni a második generációs […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/27/naci_verfarkasok_terrorizaltak_a_szovetsegeseket_a_ii._vilaghaboru_vegen/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

A független újságírás olyan olvasókat jelent, akiknek számít a munkánk. Támogass te is! Legyen szó …