2019. szeptember 16., hétfőMa Enikő napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.16. Enikő Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Miért olyan lassúak a lajhárok?

Hirdetés

Miért olyan lassúak a lajhárok?

Ha valaki egyetlen dolgot tud a lajhárokról, az nagy valószínűséggel az, hogy végtelenül lusta állatokról van szó. Ha még egyet, az pedig jó eséllyel ezeknek a lusta állatnak a végtelenül lassú mozgása. Ebből a második igaz is, a lajhárok valóban nem sietik el a dolgokat. Ennek a magyarázata azonban egyáltalán nem a restség, hanem egy sajátos, de meglehetősen hatékony túlélési stratégia.

A tévhit elterjedtségét jelzi, hogy még a lajhárok angol neve, a “sloth” is megörökíti, hiszen e szó másik jelentése “lustaság”. A méltatlanul félreismert állatok első leírója, a francia Georges Buffon egyenesen odáig ment 1749-ben, hogy ostobának titulálta szerencsétlen lajhárokat, és ezt írta róluk:

A lajhárok a létezés legalantasabb formái. Haeggyel több hibájuk lenne, az már a létezésüket is lehetetlenné tenné.

Pedig a lajhár se nem buta, se nem lusta, de még csak nem is alszik különösebben sokat: a vadonban 8-10 órát naponta. Az viszont kétségtelen, hogy ő a leglassabban mozgó emlős állat. Ha viszont ez olyan nagy butaság volna, akkor ez az igen kimért állat valószínűleg nem tekinthetne vissza 64 millió éves múltra. A végtelen lassúság oka röviden annyi, hogy minél lassabb egy mozgás, annál kevesebb energiát emészt fel – márpedig azzal az egyedi anyagcserével megáldott állatnak különösen csínyán kell bánnia.

Hirdetés

Csak semmi heveskedés

A lassú mozgás általában a köznyelvben hidegvérű, kicsit szakszerűbben ektoterm állatok, mint a kígyók és a békák sajátja, ha hideg hőmérsékleti körülmények között találják magukat. Ennek az az oka, hogy ők nem tudják a környezettől függetlenül szabályozni a saját testhőmérsékletüket, így amikor hidegre fordul az idő, az ő testük is lehűl, márpedig hideg izmokkal mozogni is nehezebb – ilyenkor gyakorlatilag lefagynak.

Ezzel szemben az endoterm állatok – mint amilyen az ember is – képesek az adaptív termogenezisre, azaz a saját testhőmérsékletük nagyjából stabilan tartására akkor is, ha a külső hőmérséklet ingadozik. (Az extrém ingadozások hatását persze ők sem tudják teljesen ellensúlyozni.) Így akkor is képesek a gyorsabb mozgásra, amikor körülöttük hidegebb van. Ennek azonban ára van: a magasabb testhőmérséklet intenzívebb anyagcserét kíván, amihez pedig több táplálékra van szükség – leegyszerűsítve arról van szó, hogy ha igazán be akarunk fűteni, ahhoz bizony rendesen tüzelni kell, ami elegendő tüzelőanyag nélkül nem nagyon fog menni.

A lajhárok valahol a két kategória között félúton helyezkednek el: alacsonyabb az átlaghőmérsékletük (az emberi 36,5 Celsius-fokkal szemben csak 32,7), és bár képesek a testhőszabályozásra, csak kisebb mértékben, mint az endoterm állatok általában, így egy napon belül akár 10 fokos testhőingadozást is átélhetnek. Ezt azért is tehetik meg büntetlenül, mert mind a hat lajhárfaj trópusi éghajlaton él, így nem is nagyon vannak rászorulva a beépített termosztátra.

<img id="kep_szerkfoto_image_29365713" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2936/29365/293657/29365713_7789a4e717f20b1fb0b3da89f44748a5_wm.jpg" alt="sloth02" data-image_width="727" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/03/lajhar_lassu_lusta_anyagcsere_emesztes_taplalkozas_hoszabalyozas_endoterm_ektoterm/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A világ legnagyszerűbb tudósa 200 éve felismerte a klímaváltozást, csak mindenki bagózott rá

A világ legnagyszerűbb tudósa 200 éve felismerte a klímaváltozást, csak mindenki bagózott rá

“Amikor az erdőket elpusztítják – ahogy Amerikában az európai ültetvényesek felelőtlen és nemtörődöm módon mindenütt …