2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Fotografikus memória csak a filmekben létezik

Hirdetés

Fotografikus memória csak a filmekben létezik

Terry Pratchett Kis Istenek című könyvének főszereplője, Tesveer nem az első irodalmi, vagy popkulturális alak (és nem is az utolsó), akinek tökéletes, tűpontos memóriája van. Ha abból indulunk ki, hogy a karakter a Korongvilágon él, amit egy óriási teknősön álló 4 elefánt tart a hátán, akkor elfogadhatjuk, hogy az író ilyen szuper memóriát adott főhősének. De mi van azokkal, akik a valóságban állítják, hogy életük minden pillanatára kristálytisztán emlékeznek?

Egy harvardi tudós, Charles Stromayer 1970-ben írt egy tanulmányt, amiben egy szintén a Harvardon tanuló diák, Elizabeth emberfeletti képességéről írt. A kísérlet során Stromayer egy olyan mintát tartott Elizabeth jobb szeme elé, ami 10 ezer véletlenszerű pontból állt. Másnap egy teljesen különböző ponthalmazt mutatott a diák bal szemének, így Elizabeth fejében összeolvadt a kettő, és egy háromdimenziós illúziót (autosztereogramot) látott maga előtt. Elizabeth lehetett volna a filmekben sokszor előkerülő, legendás fotografikus memória első bizonyítéka, ha Stromayer hirtelen nem vette volna feleségül. Több kísérletben már nem vett részt.

A tapéta alapú, azaz adott mintázatot szabályos közönként ismétlő autosztereogramok azt használják ki, hogy megfelelően nézve őket, hasonló, ámde mégsem teljesen egyforma kép vetül egy adott objektumról a bal illetve a jobb retinánkra. Amikor az agyunk ezt a két képet megpróbálja összeegyeztetni, elhelyezi az egyes pontokat egy bizonyos mélységben, ilyenformán némi változtatással és ügyes elhelyezéssel „becsapható”.

Hirdetés

A tapéta alapú, azaz adott mintázatot szabályos közönként ismétlő autosztereogramok azt használják ki, hogy megfelelően nézve őket, hasonló, ámde mégsem teljesen egyforma kép vetül egy adott objektumról a bal illetve a jobb retinánkra. Amikor az agyunk ezt a két képet megpróbálja összeegyeztetni, elhelyezi az egyes pontokat egy bizonyos mélységben, ilyenformán némi változtatással és ügyes elhelyezéssel „becsapható”.

Fotó: Wikipedia

Nincs semmi kétségünk az eredményeinkkel kapcsolatban, bár ettől még nem jelentenek erős bizonyítékot arra, hogy más is rendelkezhet fotografikus memóriával.

– állt ki Stromayer a kutatása mellett.

Tehát a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudunk olyan emberről, aki fénykép pontossággal emlékezne élete minden pillanatára. Ha valaki mégis azt állítja, hogy márpedig neki ilyen memóriája van, könnyű tesztelni: olvastassunk el vele egyszer pár sornyi szöveget, majd kérjük meg, hogy fordítottan mondja vissza azt. Ha valóban úgy emlékszik, ahogy állítja, akkor képes eleget tenni a kérésünknek. Az emberek azonban nem képesek ilyenre.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/30/nem_letezik_fotografikus_memoria/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

A független újságírás olyan olvasókat jelent, akiknek számít a munkánk. Támogass te is! Legyen szó …