2019. szeptember 16., hétfőMa Enikő napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.16. Enikő Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 299,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Délibábot látott, ezért maradt le az évszázad földrajzi felfedezéséről

Hirdetés

Délibábot látott, ezért maradt le az évszázad földrajzi felfedezéséről

Az Északnyugati átjárót az 1500-as évek eleje óta kereste minden felfedező, sarkkutató és európai gyarmatosító nagyhatalom, anélkül, hogy bárki biztos lett volna abban, hogy létezik. Az útvonal az Atlanti- és a Csendes-óceán közti északi összeköttetést jelenti, ami annak idején óriási jelentőséggel bírt: az addigiaknál rövidebb tengeri utat biztosított volna a mesés Kelet, Kína és India felé.

Akkoriban ugye még nem volt csatorna se Szueznél, se Panamában, vagyis csak Afrika vagy Dél-Amerika megkerülésével lehetett elhajózni Kelet-Ázsiába és vissza. A rövidebb út felfedezése a különféle ázsiai luxuscikkek (fűszerek, selyem, ópium és hasonlók) kereskedelmén keresztül egyet jelentett volna az elképesztő gazdagsággal, hatalommal, továbbá a gyarmatbirodalmak térképének átrajzolásával.

Elsősorban az angolok (és kisebb lelkesedéssel a franciák és a hollandok) küldték évszázadokon át a felfedező expedíciókat Grönland és Kanada felé, hátha egyszer csak kibukkan az egyik hajó Amerika túloldalánál. Ez végül 400 évnyi kudarc után, 1906-ban történt meg, a norvég Roald Amundsen hajózott végig a kanadai szigetvilágon a jeges átjárón, három teljes év alatt (öt évvel később aztán azzal lett végleg halhatatlan, hogy elsőként érte el a Déli-sarkot). Ekkor lett bizonyos, hogy az átjáró ugyan létezik, de a tengeri kereskedelem szempontjából mindenképpen jobb ötlet kellemesebb klímájú helyeken csatornával átvágni a szárazföldet, és úgy lerövidíteni az utat.

Hirdetés

John Ross 1833-as arcképe.

John Ross 1833-as arcképe.

Fotó: Royal Museums Greenwich

De most vissza 1818-ba, amikor az átjáró még a nagy földrajzi felfedezések Szent Grálja volt, és egy bizonyos John Ross nevű brit ellentengernagy elindult az expedíciójára. (Ha ismerős lenne a név a térképről: az antarktiszi Ross-tengert és a Ross-félszigetet nem róla, hanem a szintén sarkkutató unokaöccséről, James Clark Rossról nevezték el, róla még lesz szó nemsokára.)

Ross két hajója szépen elérte Grönland partjait, majd elindult tovább északnyugatra, a Baffin-öbölben. Útközben megálltak a legendás Buss-szigetnél – pontosabban annak feltételezett helyénél, ahol akkor már 250 éve szerepelt egy sziget a térképeken. Megállapították hogy ott bizony nincs semmi, a felfedező annak idején kicsit eltévedt (ennek tükrében egyébként különösen tragikomikus az expedíció további sorsa).

A kanadai szigetvilágban bolyongva elérték a Devon-szigetet (itt ők szálltak partra elsőként – az 1600-as években a felfedezője, William Baffin csak meglátta, berajzolta a térképre, majd […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/07/delibabot_latott_ezert_maradt_le_az_evszazad_foldrajzi_felfedezeserol/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A világ legnagyszerűbb tudósa 200 éve felismerte a klímaváltozást, csak mindenki bagózott rá

A világ legnagyszerűbb tudósa 200 éve felismerte a klímaváltozást, csak mindenki bagózott rá

“Amikor az erdőket elpusztítják – ahogy Amerikában az európai ültetvényesek felelőtlen és nemtörődöm módon mindenütt …