2019. május 19., vasárnapMa Ivó, Milán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 288,00 Ft
2019.05.19. Ivó, Milán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 288,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az ókor Borgjai: a Harappa-civilizáció

Hirdetés

Az ókor Borgjai: a Harappa-civilizáció

Az iskolában mind tanultunk az ókori civilizációkról. Ugyan Egyiptom vagy Mezopotámia történelme tele van nagy csatákkal, izgalmas fordulatokkal, árulásokkal, és úgy általában mindennel, ami a Trónok harcához kellhet, mégis talán a legizgalmasabb vagy legalábbis legmeglepőbb az indus-völgyi civilizáció története (amit gyakran Harappa-civilizációként említenek). Ebből mára mindössze romok maradtak a mai Pakisztán területén, valamint néhány eszköz, csont és egy írásforma, amit a mai napig nem sikerült megfejteni.

Az Indus-folyó menti falvak valamikor i.e. 2300 körül fejlődtek városok egész hálózatává. A két legnagyobb város Mohendzsó-dáró és Harappa volt, az utóbbi az egyik elsőként felfedezett rom.

A Harappa-civilizáció kiterjedése az időszámításunk előtti 2600-tól 1900-ig tartó időszakban

Hirdetés

A Harappa-civilizáció kiterjedése az időszámításunk előtti 2600-tól 1900-ig tartó időszakban

Fotó: Wikimedia Commons

A jelenlegi tudásunk igen korlátozott a harappaiak történelméről:

Nincsenek festmények vagy szöveges emlékek, amik csatáknak vagy ostromoknak állítanának emléket. Nincs tiszta képünk a vallásaikról, nem tudunk semmit a hőseikről sem.

Azt is csak sejtjük, hogy királyuk volt, mert a kevés kivehető szobrok egyikén egy díszesebb ruhájú és fejviseletű szakállas férfit találtak. Nem maradt fenn agyagtábla, se egy papirusztekercs, így vajmi keveset tudunk a helyiek mindennapi életéről is. Lehet, hogy a barakkszerű épületek a király szolgáinak adtak otthont, ugyanakkor az is lehet, hogy mégse volt királya a városoknak.

Szokatlan, hogy a papok, hivatalnokok vagy kereskedők úgy tegyék a dolgukat nap mint nap, hogy semmiféle feljegyzést nem hagynak maguk után. Márpedig tudjuk, hogy legalább a kereskedelmük aktív volt. Még Ur városában is találtak bélyegeket, amelyek Harappából származnak. A két civilizáció valószínűleg Délkelet-Arábiában találkozott össze, mikor rézzel kereskedtek, majd közvetlen, virágzó kereskedelmet alakítottak ki egymás között.

Korabeli harappai mérleg és súlyok

Korabeli harappai mérleg és súlyok

Fotó: Wikimedia Commons

A harappaiak városai meglepően hasonlítottak egymásra, minden épület alacsony és széles volt. Sárból vetett és kemencékben kiégetett téglákból építkeztek; a legfeljebb kétemeletes házak széles utak mentén helyezkedtek el, amiken két ökrös szekér is elfért egymás mellett. A hatékony várostervezésről tanúskodó utak észak-déli vagy kelet-nyugati irányban futottak. A nagyobb városokhoz közel a régészek magtárakat találtak, és arra következtetnek, hogy a két nagyváros akár 30-30 ezer embernek is otthont adhatott.

A mosakodás fontos szerepet játszhatott a helyiek életében. Jól kidolgozott vízvezeték és ereszrendszer járta át a városokat, és a legtöbb házban volt fürdőszoba és mellékhelyiség.

Ezeken kívül a nagyobb városokban hatalmas fürdők romjait is megtalálták, ahol a medencéket kis szobák vették körül. Ezek szolgálhattak öltözőként vagy akár a papok vagy szolgák szállásaként is. Nincs egy épület se a romok között, amiről biztosan tudnánk, hogy templom volt. Azt se tudni, hogy ez a tisztaságra való törekvés vallási eredetű volt-e, vagy csupán élen jártak a személyes higiénia terén.

Harappai agyagfigurák

Harappai agyagfigurák

Fotó: Wikimedia Commons

Minden város két részre oszlott. A magasabb részeken elhelyezkedő, fallal körülvett citadellára, ahol feltehetőleg az igazgatás folyt, valamint az alsó szintre, ahol minden más zajlott. Az alsó városrészt is vastag fal vette körül, ami ha leomlott, a lakók még mindig menekülhettek a citadellába.

Felmerül a kérdés, hogy mitől tartottak annyira, hogy két falra legyen szükségük. A környező, nagyobb civilizációkról tudjuk, hogy nem küldtek ilyen messzire sereget, és a környéken tomboló nomád hordáknak […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/05/10/harappa-civilizacio_indus-volgy_monszun_klimavaltozas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A tudós, aki milliárdokkal húzta le a kaszinókat

A tudós, aki milliárdokkal húzta le a kaszinókat

Mire megírtuk, hogy a titkos csel a kaszinók ellen az, ha be se megyünk, Richard …