2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az elfeledett nő, aki először mutatott rá: a szén-dioxid globális felmelegedést okozhat

Hirdetés

Az elfeledett nő, aki először mutatott rá: a szén-dioxid globális felmelegedést okozhat

Az üvegházhatás ténye és működésmódja a modern klímakutatás legnagyobb közhelye. Másfél évszázaddal ezelőttig azonban még csak elméleti szinten merült fel, hogy a légkör hozzájárulhat a földi hőmérséklet felmelegítéséhez. Ebben a felismerésben pedig fontos szerepe volt egy női kutatónak, Eunice Foote-nak is, akinek a hozzájárulása hosszú időre feledésbe merült. De először tegyük tisztába, miről is van szó, hogy aztán érthető legyen, mit sikerült bizonyítania Foote-nak – és mit nem.

A Napból érkező sugárzás egy része szinte akadálytalanul átjut a légkörön és eléri a földfelszínt. Ez a sugárzás felmelegíti a felszínt, amely a hő egy részét infravörös sugárzás formájában visszasugározza. De mivel ennek a hősugárzásnak a hullámhossza sokkal nagyobb, mint a Nap felől érkező fénysugaraknak, ez nem jut át olyan könnyen a légkörön, mert az abban található egyes gázok elnyelik, így a légkör felmelegszik. Ezeket a gázokat hívjuk üvegházhatású gázoknak, mert hatásukra a légkör (erős leegyszerűsítéssel) úgy tartja magában a hőt, mint egy üvegház.

Maga az üvegházhatás egy természetes folyamat, sőt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Föld élhető hőmérsékletű legyen. Ha viszont túl sok ilyen üvegházhatású gáz jut be a légkörbe (mint ahogy ez manapság történik is), akkor a kelleténél jóval több hő esik ott csapdába, és máris nyakunkon a globális felmelegedés, amely hosszú távon klímaváltozáshoz vezet, és mindenféle, egyre kellemetlenebb következményekkel jár.

Hirdetés

Az üvegházhatás felfedezését gyakran a francia Joseph Fourier nevéhez kötik, mert ő volt az, aki 1824-ben elméleti alapon leírta, hogy mivel a légkör a látható fényt átengedi, de a felszín felől érkező infravörös sugárzást nem, a Földön melegebb lehet, mint amilyen légkör nélkül lenne. 1838-ban pedig egy honfitársa, Claude Pouillet vetette fel, hogy a vízpára és a szén-dioxid ejtheti csapdába ezeket az infravörös tartományba eső sugarakat. Bizonyítékot azonban még egyikük sem prezentált.

Jean Baptiste Joseph Fourier (1768 - 1830)

Jean Baptiste Joseph Fourier (1768 – 1830)

Fotó: Stock Montage / Getty Images Hungary

Ezt az ír John Tyndallnak szokás tulajdonítani, aki 1859-ben kísérleti úton mutatta meg, hogy egyes gázok különböző mértékű üvegházhatást okoznak. Az viszont már kevésbé ismert, hogy nem ő volt az első, aki a különféle gázok hőelnyelésével kísérletezett. Ez a cím az amerikai Eunice Newton Foote-ot illeti, akinek a munkássága jó időre feledésbe merült – feltehetően nem függetlenül attól, hogy a 19. század közepén nőként próbált érvényesülni a tudomány világában.

Foote 1819-ben született Eunice Newton néven. Akkoriban nem volt magától értetődő, hogy egy nő tudományos képzésben részesüljön. Épp akkoriban jelent meg az Egyesült Államokban a női szemináriumok intézménye, amely nőknek biztosított főiskolai képzést, és ezzel jelentősen hozzájárult nemcsak a női esélyegyenlőség előmozdításához, de az oktatási rendszer nyitottabbá válásához is. Foote a New York állambeli Troy női szemináriumába járt. Ugyanitt működött egy bizonyos Amos Eaton által alapított tudományos iskola. Eaton meg volt győződve arról, hogy a nők nem azért gyengébbek tudományos téren, mert rosszabbak a képességeik, hanem mert nem kapnak egyenlő esélyeket, ezért küldetésének tekintette, hogy nőket is tudományos képzésben részesítsen az iskolájában. Foote-nak is itt nyílt lehetősége az alapvető tudományos ismeretek és kísérleti módszerek elsajátítására.

1841-ben aztán feleségül ment egy Elisha Foote nevű bíróhoz, aki maga is amatőr tudós volt, így a felesége ilyen irányú próbálkozásait is támogatta. Eunice Foote be is rendezett egy házi laboratóriumot, hogy folytathassa a kísérletezést. Különösen érdekelte, hogy milyen hatással van a napfény egyes gázokra, ezért egy légpumpával, négy hőmérővel és két üvegcsővel munkához látott. Először az egyik csőből eltávolította a levegőt, a másikban kondenzálta, majd miután egyformára melegítette őket, mindkettőt kirakta a napra, és mérte, hogyan változik a hőmérsékletük a sugarak hatására. Aztán ugyanezt megismételte egyszerű levegővel, hidrogénnel, majd szén-dioxiddal is. Három fő megállapítást tett: minél sűrűbb a levegő, annál jobban felmelegszik; a nagyobb nedvességtartalom is kedvez a melegedésnek; és a legfontosabb: a vizsgált gázok közül a szén-dioxid ejti csapdába a legtöbb hőt.

Eunice Foote 1856-as tanulmányának borítója a globális felmelegedésről

Eunice Foote 1856-as tanulmányának borítója a globális felmelegedésről

Fotó: ucsb.edu

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/17/eunice_foot_uveghazhatas_uveghazatasu_gazok_szen-dioxid_legkor_globalis_felmelegedes_klimavaltozas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

A független újságírás olyan olvasókat jelent, akiknek számít a munkánk. Támogass te is! Legyen szó …