2019. november 17., vasárnapMa Hortenzia, Gergő napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 334,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 306,00 Ft
2019.11.17. Hortenzia, Gergő Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 334,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 306,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Az elátkozott kimonó, ami százezer áldozatot követelt

Hirdetés

Az elátkozott kimonó, ami százezer áldozatot követelt

Amióta az ember városokban él, időről időre farkasszemet kénytelen nézni az őselemek legpusztítóbbjával, a tűzzel. Az otthonokat nemcsak kellemes meleggel megtölteni, de porig égetni is képes tűz mindig is a sűrűn beépített, sok ember által lakott településeken volt a legfenyegetőbb veszélyforrás, ennek az emberi történelem rengeteg emberéletet követelő tüzes katasztrófái a megmondhatói.

Hirdetés

A mindent és mindenkit elhamvasztó városi tűzvészek közül az egyik legnagyobb több mint 360 évvel ezelőtt következett be Japánban. Az 1657-es Nagy Meireki Tűz, avagy a furisode-tűzvész a japán főváros, Edo kétharmadát porig égette, és legalább harminc-, más becslések csaknem kétszázezer emberéletet követelt, ezzel a mai Tokió elődjének legsúlyosabb katasztrófái közt tartják számon a történészek.

Japán újkori történelmében a Meireki az Edo-korszak egyik szakasza volt (a Jōō és Manji kor között), 1655-től 1658-ig tartott, és Go-Sai tennó, a 111. japán császár nyolcéves uralkodásának elejét jelöli – kevés említésre méltó eseményt jegyzett fel a történetírás ezekből az évekből, az egyik ilyen a fővárost csaknem teljesen megsemmisítő tragikus furisode-tűzvész. És hogy mi az a furisode, ami miatt a tűzvész mélyen beleégett a japán történelmi tudatba? Nem más, mint a tradicionális japán viselet, a kimonó egyik fajtája, olyan hosszú, akár földig érő ujjú, gazdagon díszített köntös, ami a japánok ruhatárának legszebb, legnagyobb becsben tartott ünnepi darabja. Az 1657-ben Edót kétharmad részt elpusztító lángok egy ilyen köntös miatt csaptak föl, legalábbis így tartja számon a japán emlékezet.

Fiatal nő számára készült selyem furisode esős tájképpel, a 19. századból, az Edo-korszakból (a tokiói nemzeti múzeum gyűjteményéből)

Fiatal nő számára készült selyem furisode esős tájképpel, a 19. századból, az Edo-korszakból (a tokiói nemzeti múzeum gyűjteményéből)

Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Ha hinni lehet a legendának, a tűzvészt egy pap okozta, akit azzal bíztak meg, hogy égessen el egy elátkozottnak tartott kimonót. A kérdéses furisode egy családé volt, egész pontosan három fiatal, tizenéves lány örökölte egymástól, akik mindhárman meghaltak még azelőtt, hogy elérték volna azt az életkort, amikor már viselhették volna. A baljóslatú ruhadarabot európai idő szerint 1657. március 2-án (az akkori japán naptár szerint az év 18. napján) vetette tűzre a város északi részén lévő sintoista templom papja, és az elátkozott furisode rászolgált hírnevére: egy hirtelen támadt széllökés fölszította a lángokat, és a ruhadarab parázsló darabjaitól lángra kapott a templom.

Edo térképe 1632 körül

Edo térképe 1632 körül

Kép: Edo-Tokyo Museum / Index

Edóban, illetve Tokióban 1601 és 1945 között 85 nagyobb és több száz kisebb tűzvészt jegyeztek fel, de az 1657-es tűz mindennél gyorsabban és jószerével megállíthatatlanul terjedt, alapvetően a következő öt dolog miatt:

  1. a város épületei csupa jól éghető anyagból, nádból, fából, papírból épültek;
  2. az előző évi aszályos idő miatt a házak faanyaga, nádteteje teljesen kiszáradt;
  3. a házak sűrűn, szorosan egymás mellé épültek, az utcák és egyéb közterületek keskenyek, szűkek voltak;
  4. északnyugati irányból hurrikán erejű szél fújt;
  5. Edo tűzoltóbrigádja, a 21 évvel korábban alapított hikesi kis létszámú, rosszul felszerelt és tapasztalatlan volt.

Mindez nagyban […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/11/10/japan_tokio_edo_nagy_meireki_tuz_furisode_tuzvesz_elatkozott_kimono/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért hordtak szemkötőt a kalózok?

Miért hordtak szemkötőt a kalózok?

A független újságírás védettséget jelent, hogy a hatalom nem csinálhat velünk azt, amit csak akar. …