2019. október 19., szombatMa Nándor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
2019.10.19. Nándor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 300,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A világ legnagyszerűbb tudósa 200 éve felismerte a klímaváltozást, csak mindenki bagózott rá

Hirdetés

A világ legnagyszerűbb tudósa 200 éve felismerte a klímaváltozást, csak mindenki bagózott rá

“Amikor az erdőket elpusztítják – ahogy Amerikában az európai ültetvényesek felelőtlen és nemtörődöm módon mindenütt cselekszenek –, a patakok kiszáradnak, vagy erősen csökken a vízhozamuk… A hegyek oldaláról az erdőkkel együtt eltűnik a fű és a moha, és nincs többé semmi, ami a lezúduló esővizet fékezze, visszatartsa – így ahelyett, hogy a szivárgás lassan és folyamatosan táplálná a folyókat, az esővíz egyszerűen lezúdul a kopár hegyoldalakon, magával sodorva a meglazult talajt, s így keletkeznek a vidéket végigpusztító, hirtelen érkező árvizek… Az erdősült régiók háromféleképpen csökkentik a hőmérsékletet: hűs árnyékkal, párologtatással és a hő kisugárzásával.”

Joseph Stieler festménye Humboldtról, 1843

Joseph Stieler festménye Humboldtról, 1843

Fotó: Wikipedia

Ezek ma már unalomig ismert, tankönyvi összefüggések: az ember természetpusztítása megváltoztatja az éghajlatot, talajeróziót okoz és így tovább. Csakhogy e sorokat nem ma, hanem a 19. század elején vetette papírra Alexander von Humboldt német polihisztor és felfedező, aki a mai Venezuelában lévő Valenciai-tó partján döbbent rá, hogy a természet folyamatai a növényzettől az éghajlatig összefüggenek egymással.

Hirdetés

Így az ember akár a klímát is tönkreteheti, ha őrült módjára irtja a környezetet.

A természet feltalálója

Humboldt, aki 1769. szeptember 14-én, pontosan 250 évvel ezelőtt született, korának körülrajongott felfedezője volt, de a közönséget inkább egzotikus kalandjai érdekelték, és nem az éppen dübörgő ipari forradalomra nézve is kellemetlen, pesszimista károgása. Hírneve azóta a laikus köztudatból szinte teljesen kiveszett, hiszen németül alkotott, így az angol dominanciája mellett a két világháború okozta németellenes közhangulat sem használt neki. Csak a szakmabeliek tisztelik – ők viszont több tudományterület atyjának is tartják egyszerre. Amerikai utazásai során többször került életveszélybe, élete egyszerre illik Karl May-regényekbe és a legnagyobb tudományos látnokok csarnokába. Ő volt A természet feltalálója, ahogy Andrea Wulf díjakkal elhalmozott, magyarul 2017-ben kiadott életrajzi könyvének címe utal rá.

Ifjúkorában valószínűtlen módon végigturnézta a kor legnagyobb gondolkodóit. Goethe, Schiller, a James Cook kapitány expedícióin utazó kutatók, a brit Royal Society elnöke, később Simón Bolívar, Benjamin Franklin és Thomas Jefferson vagy a gáztörvényekről ismert Gay-Lussac mind az ismerősei közé tartoztak. Bár családi parancsra előbb pénzügyi egyetemre iratkozott be, de ezt nagyjából fél évig bírta. A természet érdekelte ugyanis, pontosabban az élővilág és a földrajzi környezet összefüggéseit vizsgáló biogeográfia.

Apró probléma volt, hogy ez akkor még nem létezett – Humboldtra várt, hogy feltalálja.

A bányamérnök, aki többre vágyott

Végül a Freibergi Bányatudományi Egyetemen diplomázott, ahol geológiát tanult, de emellett gyakorlatilag biológussá és csillagásszá is kiképezte magát. Bár a bányamérnöki iskola nem tűnik túl izgalmasnak egy nagy dolgokra hivatott ember számára, Humboldt nagyon jó volt a networkingben, és olyan (pénz)emberekkel, bankárokkal, bárókkal, bányatulajdonosokkal kötött ismeretséget, akik később lehetővé tették expedíciói megvalósítását.

1796-ban meghalt az anyja, és ez új lehetőségeket nyitott meg Humboldt előtt. A reménybeli felfedező egyértelműen nem szerette ridegnek tartott anyját, a temetésére sem ment el, de az örökségül kapott vagyon lehetőséget biztosított neki, hogy elinduljon felfedezni a világot. Először Európában utazgatott, majd Párizsba ment, a kor tudományos központjába, ahol, kezében a szükséges anyagi forrásokkal, hajó után kezdett kutatni egy tengerentúli expedícióhoz.

Európa azonban éppen a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva, így nem talált elérhető francia hajót. Csalódottan leutazott Marseille-be, hogy akkor legalább Bonaparte kíséretéhez csatlakozva részt vehessen az egyiptomi hadjáratban. A francia hatóságok azonban ehhez sem járultak hozzá, így Humboldt megint szedte a sátorfáját, hogy szerencsét próbáljon Spanyolországban.

És itt végre elérkezett az ő pillanata.

Humboldt amerikai utazása

Humboldt amerikai utazása

Fotó: Wikipedia

Petíciót intézett a királyhoz, az engedélyét kérte, hogy az amerikai spanyol gyarmatokra utazhasson. A pozitív elbírálásban nagy súllyal esett latba, hogy a kérvényezők többségével szemben ő nem kért pénzt, hiszen azt ő maga biztosította. Így megkapta az engedélyt, és 1799 júniusában kihajózott a híres konkvisztádorról, Francisco Pizarróról elnevezett hajó fedélzetén. Majdnem mindegy volt neki, hogy hová mennek, hiszen mindent fel akart fedezni a világon. Ezért nem is zavarta különösebben, hogy az úti célként kitűzött Havanna helyett a hajón kitört tífuszjárvány miatt Venezuela felé vették az irányt.

Jaguárok, krokodilok

Öt éven át tartó amerikai kalandjai Indiana Jones-filmbe illenek. Miután leírta, hogy a venezuelai ültetvények hogyan teszik tönkre a földet és az éghajlatot, leevezett úgy 2700 kilométert az <a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/09/14/alexander_von_humboldt_nemet_tudos_felfedezo_250_eves_klimavaltozas_biogeografia_latin-amerika_hegymaszo/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

Miért pont só és bors van minden ebédlőasztalon?

A független újságírás olyan olvasókat jelent, akiknek számít a munkánk. Támogass te is! Legyen szó …