2020. szeptember 28., hétfőMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2020.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A kutyamaffia esete az irodalomtörténettel

A kutyamaffia esete az irodalomtörténettel

Az 1800-as évek közepén Londonban virágzott a kutyarablás. Ahogyan egyre többen tartottak otthon kiskedvencként kutyát, úgy egyre többen szakosodtak arra, hogy elrabolják az állatot, majd váltságdíj fejében szolgáltassák vissza. Annyira népszerű volt ez, hogy a Metropolitan Police külön részleget is létrehozott a felderítésükre, de nem sikerült nagy sikereket elérniük, hiszen az egész úgy működött mint egy bűnszövetkezet, amiben a tolvajok mellett közvetítők és túsztárgyalók is szerepeltek. A kutyamaffiában mindenki védett mindenkit, a rendőrség pedig sosem jutott el az igazi bűnösökig.

Általában a kisebb méretű, úgynevezett női kutyákat rabolták el, ilyenek voltak a spánielek, terrierek vagy az uszkárok. A tulajdonosok minél gyorsabban szerették volna visszakapni a házikedvencüket, ezért inkább eleget tettek a kutyarablók követeléseinek, mintsem a rendőrséghez fordultak volna. Főleg, mert a kutyarablók néhány alapmotívumban kifejezetten hasonlítottak az emberrablókhoz, és ha valaki nem fizetett vagy nem volt kellőképpen együttműködő, a postával könnyen egy kutyafület vagy tappancsot kaphatott motivációnak. Korabeli bűnügyi feljegyzések szerint legalább 141 különálló kutyarabló tevékenykedett Londonban, közülük legalább 45-nek ez volt a főállása, hiszen meglehetősen sok pénzt, mai értékre átszámolva éves szinten olyan 180 millió forint forgott ebben az illegális bizniszben.

De Amikor a kutyatolvajok a Flush nevű spánielt szemelték ki maguknak, nem sejthették, hogy szerelmi szálhoz, lányszöktetéshez, és irodalmi sikerhez járultak hozzá a maguk módján.

Elizabeth Barrett a viktoriánus korszak egyik legismertebb költőnője volt. Egész élete során betegeskedett, bajok voltak a tüdejével és egy lovasbalesetben is megsérült, viszont édesapja engedte, hogy együtt tanuljon a fiútestvéreivel, és támogatta a költői elképzeléseit is. Első kötete 20 évesen jelent meg, majd egyre népszerűbb lett, verseit Anglián kívül is ismerték. 1845-ben, 39 éves korában találkozott Robert Browninggal, ekkor a tüdőbetegsége már annyira elhatalmasodott rajta, hogy nem volt benne biztos, hogy megéli a következő telet, ezt a férfinak is megmondta. Az orvosai szerint az enyhébb dél-olasz időjárás, a kevésbé nyirkos levegő jót tett volna neki, de úgy gondolta, hogy édesapja sosem adná áldását arra, hogy elhagyja az országot. Egyetlen vigasza az imádott spánielje, Flush volt, akivel gyakran jártak együtt sétálni, pont úgy, ahogyan azon a bizonyos szeptember elsejei reggelen is, 1846-ban.

Elizabeth Barrett Browning (1806 - 1861)

Elizabeth Barrett Browning (1806 – 1861)

Fotó: Stock Montage / Getty Images Hungary

Barrett a húgával ment aznap vásárolni, és ahogyan azt megszokták, Flush türelmesen várta a kerekek között, hogy a két hölgy elfoglalja a helyét a kocsiban, majd Elizabeth szólt neki – de szokásától eltérően Flush nem ugrott az ölébe. Mindenhol keresték, szólongatták, de a kutyának nyoma veszett. Húga, Arabel próbálta azzal nyugtatni Elizabethet, hogy hamarosan felveszi velük a kapcsolatot a kutyarabló, és tájékoztatja őket a váltságdíjról.

Azért ismerte ilyen jól a menetrendet, mert ez előtt már kétszer is elrabolták Flusht.

A kutya egyébként Elizabeth saját bevallása szerint is igazi elkényeztetett jószág volt, aki „fel sem emeli az orrát egy nem vajas kenyérdarabra”. Szerette a muffinokat, a lány apja pedig gyakran még a tortából is adott neki. Hetente kétszer fürdött, és legalább naponta egyszer átfésülték a bundáját. Elizabeth verset is írt hozzá, amiben szerető barátnak hívta, és arról írt, hogy a kutya nem tágított mellőle, amikor beteg lett, vagy hogy megvigasztalta, amikor sírt.

Vagyis igazi családtag volt, aki most valami szörnyű, fürdetés, fésű és muffinok nélküli sivár helyen várta, hogy  újra megmentsék.

Az egyik fiútestvérük azonnal el is indult megkeresni […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/01/16/kutyarablas_elizabeth_barrett/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Az ókori Balkánon éltek, mégis ismerték a zenét, a sportot, a pénzt - A Balkán ősi népeinek nyomában, 1. rész: Kik voltak a pelaszgok?

Az ókori Balkánon éltek, mégis ismerték a zenét, a sportot, a pénzt – A Balkán ősi népeinek nyomában, 1. rész: Kik voltak a pelaszgok?

A korábbi görög mítoszok, az Iliász eposzának történetei hirtelen szilárd földrajzi fogódzót kaptak, amikor egy …