2019. december 6., péntekMa Miklós napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 301,00 Ft
2019.12.06. Miklós Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 301,00 Ft
Kezdőlap / Sport / Óvodai túszejtésen ismerkedtek meg, világraszóló együttműködés lett belőle

Hirdetés

Óvodai túszejtésen ismerkedtek meg, világraszóló együttműködés lett belőle

1993. május 13-án délelőtt egy férfi lépett be egy párizsi kerületi óvoda ajtaján. Fejére fekete símaszkot húzott, fekete sporttáskáját magához szorította, majd megigazította a magára szerelt 2 kiló dinamitot hordozó mellényét, ezzel pedig elindult az elmúlt 30 év legnagyobb francia túszejtő akciója.

Az óvodában 21, három év körüli gyermek, több gondozó és az intézmény igazgatója tartózkodott. Közülünk kilencen közel 48 órát töltöttek Érick Schmitt fogságában, aki magát csak “HB”-ként azonosította. Ez volt a “Human Bomb” megfelelője. 100 millió frank váltságdíjat kért, mellé pedig egy szökésre alkalmas autót.

Schmittet nem vezérelte semmilyen filozófiai vagy vallási elgondolás. Sőt, kérései kuszák és következetlenek voltak. Egy zavarodott férfi képét mutatta, aki a váltságdíjat ugyan agresszíven követelte, később azt állította, a pénz egyáltalán nem fontos számára. A gyerekeket kezdetben nem engedte el azzal fenyegetett, hogy többjüket megfojtja, de helyszínre siető és a túsztárgyalóként beavatkozó kerületi polgármesterrel kérésére beleegyezett, hogy egyenként kiengedjen párat.

A túszejtés huszonnegyedik órájában megkérte a rendőrséget, hogy állítsanak fel biztonsági kamerákat a teremben, hogy bizonyítani tudja a szülőknek, hogy nem bánik rosszul a gyerekekkel. Az érintett szülők a helyszínen izgulták végig az eseményeket, ott volt köztük a kerület egyik nagyobb hoteljének igazgatója, Sébastien Bazin, akinek két lánya is a fogvatartottak között volt.

Hirdetés

A párizsi óvodából kiszabadított gyerek hozzátartozójával 1993. május 13-án

A párizsi óvodából kiszabadított gyerek hozzátartozójával 1993. május 13-án

Fotó: Michel Gangne

A rendőrségi alakulat a második éjszaka lépett akcióba. A Schmitt kávéjába rejtett altatónak és a gondozók összejátszásának köszönhetően az utolsó 6 gyermeket matracokkal védve szabadították ki. Schmittel álmában végeztek. Az összes fogvatartott komolyabb sérülés nélkül, épségben kiszabadult.

A kerületi polgármester, aki a “HB”-val folytatott tárgyalásokra úgy emlékszik vissza, hogy “hallotta az izzadtságcseppeket lefolyni a saját hátán”, bravúros módon a gyerekek háromnegyedét kihozta, többüket a saját karjaiban. A kiszabadítás képei bejárták a teljes francia médiát, a fiatal, vakmerő és agilis túsztárgyaló polgármestert egy egész ország ismerte meg. Úgy hívták, Nicolas Sarkozy.

Katar drága barátja

Nicolas Sarkozy és Sébastien Bazin története az óvodai túszejtésénél már keresztezte egymást. Aztán a kétezres évek közepére ennél szorosabb lett a kapcsolat. Ugyanis a karrierjük hasonló irányú utat tett meg: egyre csak felfelé haladtak.

Bazin vezérigazgató lett a Colony Capital nevű főként ingatlan- és luxusipari szektorban érdekelt befektetési alapnál. A Colony 2006-ban szerzett többségi tulajdont a Paris Saint-Germain labdarúgó klubban, ahol a terv kezdettől fogva világos volt: a Parc des Princes stadion környékére ingatlanparkot akarnak felhúzni. A párizsi önkormányzat ugyanakkor évekig tartó huzavona után sem járult hozzá az eladáshoz, így a területhasznosításra nem kaptak zöld utat. Bazin a Colony-n keresztül a PSG elnöke lett – egy olyan korban, ahol az ’90-es évekbeli európai kupaszereplések már nosztalgia-számba mentek, de a Zlatan Ibrahimovics-fémjelezte idők még a horizonton sem bukkantak fel. Ahogy Bazin nyilatkozta, “az időm 5%-át fordítom a klubra, de az aggodalmaim 95%-át teszi ki.”

Nicolas Sarkozy polgármester 1993. május 13-én a párizsi óvóda épülete előtt

Nicolas Sarkozy polgármester 1993. május 13-én a párizsi óvóda épülete előtt

Fotó: Pascal Pavani

Nicolas Sarkozy is fokról-fokra haladt. Kerületi polgármesterből, belügy- majd pénzügyminiszter lett, 2007-ben pedig a nemrég elhunyt Jacques Chiractól vehette át a stafétát, Franciaország köztársasági elnökévé választották. 

Sarkozy hivatali ideje alatt hasonló lendületet és agilitást mutatott fel, mint a túszejtő-akcióban – csak mindezt szteroidokon:

  • A gazdasági válság idején helikopter-elnökként nyugtatta a kedélyeket és léptetett életbe gazdaságélénkítő csomagokat. Angela Merkel német kancellárral kéz a kézben szövegezték meg a Lisszaboni szerződést, ezzel átszabva az Európai Unió kontúrjait. Stílusa sokkal inkább volt angolszász, mintsem francia, így magától értetődőnek tűnt, hogy Gordon Brown brit miniszterelnök vagy Barack Obama amerikai elnök oldalán mutatkozott. Nem elhanyagolandó, hogy Sarkozy volt az, aki szakított a több évtizedes francia külpolitikai irányvonallal.
  • 2007-es megválasztása után ugyanis – első külföldi államfőként – az addig mostohatestvérként kezelt katari Hamad Al-Thani emírt fogadta az Elysée palotában. A korábbi libanoni vagy szaúd-arábiai felek hoppon maradtak. Már az első tárgyalás gyümölcsözőre sikerült, 14 milliárd euró értékben 80 db Airbus A350 repülő cserélt gazdát.
  • A gazdasági kapcsolatnak ugyanakkor volt egy különös rétege: először 2007 októberében röppentek fel pletykák, hogy Nicolas és Cecilia Sarkozy válásának pénzügyi rendezésében Katar is szerepet vállalt. Méghozzá nem is akárhogy: két újságíró, Vanessa Ratignier és Pierre Péan oknyomozó összeállítása szerint Sarkozy abból a Líbiának küldött katari váltságdíjból kapott részesedést, amivel 2007 nyarán szabadították ki a Kadhafi-rezsim által nyolc évig fogvatartott bolgár ápolónőket. A narratívát több Öböl-menti ország diplomatája is megerősítette, de Katar és Sarkozy azóta is tagadja a vádakat.
  • A végső elfordulás legszimbolikusabb lépése pedig az volt, amikor a 2008-as francia nemzeti ünnepi katonai parádéján a vendégek között kapott helyet az izraeli Ehud Olmert, az egyiptomi Hoszni Mubarak, a palesztin Mahmud Abbasz és nem más, mint a szíriai elnök Bassár El-Aszad, akit a nemzetközi politikai elit addig páriaként kezelt, amiért feltehetőleg bűnrészes volt a libanoni ex-miniszterelnök, Rafic Hariri meggyilkolásában. Hariri a korábbi francia elnök, Jacques Chirac személyes jóbarátja volt és a francia-libanoni diplomáciai kapcsolatok fontos láncszeme. Chirac rossz néven vette Damaszkusz közeledését, többször is személyesen látogatta meg Sarkozy-t, hogy fenntartsa a libanoni szálat, de ahogy önéletrajzában megjegyezte, „Sarkozyvel nem volt azonos a Franciaországról alkotott víziónk.”
A párizsi labdarúgó klub, a Paris Saint-Germain újonnan kinevezett elnöke, Sebastien Bazin a klub legnagyobb részvényese sajtótájékoztatót tart 2009. február 3-án Párizsban

A párizsi labdarúgó klub, a Paris Saint-Germain újonnan kinevezett elnöke, Sebastien Bazin a klub legnagyobb részvényese sajtótájékoztatót tart 2009. február 3-án Párizsban

Fotó: Stephane De Sakutin

Futballdiplomácia

Katar vezetése egyre többször rázott kezet a francia államfővel, de a szintlépés 2010-ben történt, az elhíresült „Elysée-ebédnél”. Nicolas Sarkozy a rezidenciáján fogadta a katari Al-Thani emírt és Michel Platinit, az UEFA elnökét. A beszélgetés tartalma máig vitatott, de annyit lehet tudni, hogy az addig az Egyesült Államok világbajnoki rendezését támogató Platini térfelet cserélt, és a katari pályázat mellett tette le a voksát. 9 nappal a találkozó után pedig Sepp Blatter, a FIFA elnöke a “Katar” – feliratú borítékot tartotta fel, amikor a világbajnokság helyszínét bemutatta.

Sébastien Bazin ekkor ismerte fel a lehetőséget.

A PSG elnöke a befuccsolt ingatlanprojekt és a döcögős sporteredmények sodrában […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/futball/2019/11/13/paris-saint_germain_psg_nicolas_sarkozy_fociklub_francia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Magyar leolvadás, román feltámadás a kézilabda-vébén

Magyar leolvadás, román feltámadás a kézilabda-vébén

A válogatottnak mostantól azért kell szurkolnia, hogy a tavalyi Európa-bajnokság 2-6. helyezettjei, vagyis Oroszország, Hollandia, …