2019. május 20., hétfőMa Bernát, Felícia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 326,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 289,00 Ft
2019.05.20. Bernát, Felícia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 326,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 289,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Pofonokat ad és álomvilágba repít Attenborough új sorozata

Hirdetés

Pofonokat ad és álomvilágba repít Attenborough új sorozata

A Netflix saját gyártású műsoraival szinte minden műfajt lefedtek már (sőt, újat is teremtettek), de a repertoárból eddig hiányzott egy természetfilmes sorozat. Most már ezt is lehúzhatják a listáról, ugyanis megérkezett a streaming szolgáltató válasza a BBC Bolygónk, a Föld (Planet Earth) című minisorozatára. A mi bolygónk (Our Planet) nyolc részből áll, és a narrátora nem más mint Sir David Attenborough.

Persze nem ez az egyetlen közös pont, a producerek között szerepel az az Alastair Fothergill, aki a Planet Earth rendezője volt, vagyis a Netflix, illetve a velük együttműködő WWF semmit nem bízott a véletlenre. A 92 éves Attenborough persze már önmagában is garancia a sikerre: a királynő mellett talán ő az egyetlen általános elfogadottságú “élő nemzeti kincs” Nagy-Britanniában, aki bármit csinál, imádják, és a világon szinte mindenki ismeri, aki valaha kicsit is érdeklődött a természet és a környezetvédelem iránt.

Ahogyan a brit sorozat, A mi bolygónk egy-egy része is egy-egy élőhelyre koncentrál, és sok olyan jelenet van, ami ismerős lehet más természetfilmekből (pl. a paradicsommadarak tánca, hogyan vadászik a gepárd és így tovább). Néhány környezetvédelemmel foglalkozó szakember, például a brit George Monbiot korábban azt vetette David Attenborough és társai szemére, hogy mindig azokat a kis zöldszigeteket mutatják be, ahol az élővilág hihetetlenül gazdag, amelyek olyan gyönyörűek, hogy az ember alig hisz a szemének. Ugyan ezek hatására mindenki újra szerelmes lesz a Földbe, de nem biztos, hogy ez konkrét tettekre sarkall, sőt, azt a hamis illúziót ébresztheti a nézőkben, hogy alapvetően minden rendben van, és nem egy ökológiai katasztrófa kellős közepén élünk.

Hirdetés

Sokkol és simogat

Mindössze 50 évvel ezelőtt a Holdra merészkedünk. Először tekintettünk vissza a bolygónkra. Azóta az emberiség a duplájára nőtt. Ez a sorozat a természet fennmaradó csodáit ünnepli, és megmutatja, mit kell megőrizni, hogy biztosítsuk az emberiség és a természet virágzását.

– adja meg az alaphangot a felvezetés. Időnként valóban sikerül összekapcsolni a képernyőn látható, sokszínű csodát a kőkemény valósággal, de csak nagyon kevés pillanat utal arra, hogy a bolygón emberek is élnek, és hogy a tevékenységükkel hogyan változtatják meg a környezetünket, hogyan ítélnek halálra fajokat. Pedig a készítők szándéka, hogy gondolkodásra ösztönözzenek, hogy rávegyenek arra, hogy lássuk a nagyobb összefüggéseket, és egy kicsit nézzünk magunkba, hiszen ahogyan a híres narrátor minden egyes részben hangsúlyozza: eldöntjük a bolygónk sorsát azzal, hogy mit teszünk az elkövetkezendő 20 évben. Ha nemcsak a látványra koncentrálunk vagy Sir David Attenborough megnyugtató hangjára, hanem meg is halljuk, amit mond, akkor már más a helyzet, akkor bizony lesz pár kellemetlen percünk, mert mindig van egy DE!

Sir David Attenborough

Sir David Attenborough

Fotó: Shannon Finney / Getty Images Hungary

Ugyan a sorozat egyik fő célja, hogy megértsük, ez a szépség mulandó, és ebben vastagon benne van a kezünk, szeretné biztosítani a nézőket arról, hogy van remény. Igen, még akkor is, ha valamit nagyon, de nagyon elrontunk. A mi bolygónk  utolsó része azzal zárul, hogyan vette vissza a tőle elhódított területeket az élővilág a csernobili katasztrófa után, és több faj bemutatásánál is elhangzik, hogy ugyan majdnem a kihalás szélére kerültek, de a populáció növekszik, amióta odafigyelünk rájuk.

De ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, íme pár nyugtalanító adat:

  • 2040-re a Jeges-tengeren nyaranta szinte egyáltalán nem lesz jég, 1980-hoz képest már így is 40 százalékkal csökkent a jég mennyisége a nyári hónapokban;
  • hetente 100 orangután pusztul el emberi tevékenység következtében;
  • 50 millió hektár trópusi erdő pusztul el évente;
  • a sekélyvízi korallok fele már elpusztult;
  • a mezőgazdasági művelésbe vont területek miatt a prérik 90 százaléka már a múlté;
  • évente 100 millió cápát gyilkolnak le;
  • a nagytestű vízi ragadozók 90 százaléka eltűnt.

A Netflix és a WWF egyébként létre is hozott egy honlapot, ahol felvilágosítást kaphatunk arról, hogyan tudunk segíteni. (Fontos megjegyezni, hogy a sorozat munkálatai jóval azelőtt kezdődtek el, mielőtt a Buzzfeeden megjelent volna egy cikk arról, hogy a WWF milyen elfogadhatatlan eszközöket vet be az orvvadászok ellen ).

A cél szentesíti?

Talán nem spoiler, hogy két olyan jelenet is van a sorozatban, amitől garantáltan görcsbe rándul a gyomor, ökölbe szorul a kéz és amit nehéz sírás nélkül visszanézni. Az egyik az, amikor útra kell egy flamingócsapat egy újabb vizes terület felé, egy apró fióka lábára pedig a rárakódó sóból béklyó képződik, és ezzel megpecsételődik a sorsa. A nézők a közösségi oldalakon azonnal ki is borultak, és a Netflix egy Twitter-posztban összegyűjtötte, milyen részeket ne nézzenek meg azok, akik nem bírnak ilyen módon szembesülni a természet kegyetlenségével. 

As you make your way through @OurPlanet, here are some moments animal lovers may want to skip:

One Planet: 16:04 – 16:43
Frozen World: 16:29 – 17:47, 32:50 – 33:45, 48:45 – 51:00
Fresh Water: 26:10 – 27:09
Deserts and Grasslands: 28:45-29:10
High Seas: 37:42-37:52

— Netflix US (@netflix) April 10, 2019

Az egyik legsokkolóbb és a legtöbb kritikát kapott jelent, azonban nem ez, hanem amikor sorra vetik le a mélybe magukat a rozmárok egy szikláról, hogy földet érve szörnyű kínok között pusztuljanak el. A készítők a globális klímaváltozást okolják: a sarkvidéken csökken a jégtakaró, egyre szűkül a rozmárok élettere. Azon a partmenti részen, ahol ők filmeztek, több ezer példány gyűlt össze, egymás hegyén-hátán feküdtek az állatok, és a tömeg elől menekülve egy csapat elindult a magasabban fekvő részek felé. Ugyan sikerül feljutniuk a sziklára, de lejönni már nem tudtak, és ez okozta a vesztüket. A stáb szerint több száz rozmár lelte halálát aznap. (A forgatásról fel is töltöttek egy videót,  amit <a […]





A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2019/04/19/netlifx_mi_bolygonk_david_attenborough/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ha haverság van, nyomjuk, ha baj van, sunyulunk

Ha haverság van, nyomjuk, ha baj van, sunyulunk

Egy kiszivárgott felvétellel akarják politikai ellenfelei lejáratni a szocialista miniszterelnököt. Képzeljék el, mit gondolhatott volna …