2019. október 22., keddMa Előd napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
2019.10.22. Előd Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / New York legmenőbb látványossága évtizedek óta működik Párizsban

Hirdetés

New York legmenőbb látványossága évtizedek óta működik Párizsban

New Yorkba mész? A High Line-t ki ne hagyd!

Az utóbbi években aligha volt olyan Amerikába utazni készülő turista, aki ne találkozott volna ezzel a mondattal, mert 2014 óta New York (már nem is annyira) új nevezetessége kötelező látnivaló, legalábbis azoknak, akik úgy akarják érezni, ők aztán pontosan tudják, hogyan kell lendületből nyaralni, és hát ki ne akarná így érezni.

A teljesen alulról szerveződve, egyfajta nemes Dávid és Góliát-küzdelemből diadalmasan megszülető, egy egykori magasvasút-pálya helyén, a város utcái fölött méterekkel létrehozott, 2,3 kilométer hosszú zöld parkra ezer okból lehet büszkének lenni. És most a magyarok is bekerültek a High Line vonzáskörzetébe: a magasparkért is felelős világsztár építész- és dizájniroda, a Diller Scofidio + Renfro tervezi az új Közlekedési Múzeum üvegcsarnokos épületét. Ha újragondolt városi tereink nincsenek is, legalább azok eljönnek hozzánk, akik tudják, mit jelent ez a fogalom.

A High Line viszont nem eredeti kezdeményezés – nem mintha ez bármit levonna az értékéből. Az ötlete a párizsi Viaduc des Arts nevű magasparktól származik. A New York-inál sokkal kevésbé ismert párizsi hosszúpark egy már nyugdíjba küldött elővárosi vasút pályájának helyét vette át tíz méterrel a környező utcák fölött. A Bastille Opera mögött indul, és csaknem 1,2 kilométer hosszan fut a Daumesnil sugárúttal párhuzamosan. Az 1859-től közlekedő vincennes-i vasút 1969-ig járt itt, aztán a magasban húzódó pályája teljesen feleslegessé vált, és elkezdte átadni téglatestét az enyészetnek. Aztán 1984-ben a vasút egykori belvárosi végpontját, a Bastille állomást is lebontották, ezúttal nem a forradalmárok, hanem a városvezetés, azért, hogy oda építsék az új operát.

Hirdetés


A párizsi Promenade plantée magaskert lábánál lévő utca


7

A párizsi Promenade plantée magaskert lábánál lévő utcaGaléria: Parkok a város felett(Fotó: Kovács Bálint / Index)

Hogy aztán a párizsi magaskertnek nem lett olyan híre, mint a New York-i leszármazottjának, az paradox módon épp a városvezetés jófejségén múlott. Itt ugyanis teljesen természetes volt, hogy a terület 1986-ban kezdődő rekonstrukciója során újrahasznosítják a teljes vasúti nyomvonalat. Létrejött a 4,7 km hosszú Promenade plantée (újabban inkább Coulée verte René-Dumont) nevű zöld sétány, amely külső szakaszain a felszínen vagy a házak közötti mélyvágatban fut, az egykori Reuilly-teherpályaudvartól a Bastille Operáig tartó részen azonban

az egykori téglaviadukt tetején.

A fákkal, bokrokkal beültetett viadukt a nagyobb keresztutcákat oszlopokon álló acélhidakon keresztezi, de olyan is van, hogy szabályosan keresztülmegy egy-egy újonnan épült lakóházon.

A Promenade plantée 1994-ben nyílt meg. Néhány éven belül azonban várhatóan egy újabb elemmel bővül, mert a eldőlt, hogy a dán Henning Larsen építésziroda bővítheti ki a Bastille Opera épületét. Terveik szerint befoltoznák a lyukat, ami a viadukt végét jelentő terasz-szerű rész és az Opera között tátong, és „sima építészeti átmenetet” teremtenek az épület és a park között.

A parkosításkor a viadukt „lábai” révén képződött árkádsort is felújították, így a sugárút boltjai és kávézói egészen különleges látványt nyújtanak tetejükön a fákkal meg a helyi futókkal. A 64 darab boltíves helyiségben több galéria is nyílt, innen ered a Viaduct des Arts elnevezés. Habár a bontás gondolata eredetileg Párizsban is felmerült, ezt hamar elvetették, már csak azért is, mert a téglából épült vasúti viadukt elég masszív szerkezet volt. Ezzel szemben két évtizeddel később New Yorkban épp az adta a fejlesztés legegyértelműbb hírértékét, hogy a hosszú ideje bontásra ítélt, felhagyott magasvasút megmentéséért civil összefogás indult, amelynek sikerült egyrészt komoly támogatást szereznie, másrészt meggyőznie az akkori polgármestert, hogy tényleg fontos és jó ügyről van szó, így a High Line megnyitása a civil kurázsi és a demokrácia ünnepe is volt – a párizsi esemény meg csak az ésszerű várostervezésé.

A Viaduct des Arts nem is tartozik bele a párizsi látnivalók fősodrába, sőt, inkább a „mit érdemes megnézni a városban, ami nincs benne az útikönyvekben” listákon szokott szerepelni. És nincs is olyan hangulata, mint a High Line-nak, talán egy másik paradoxon miatt: mert a párizsiak már remekül belakták az egészet. Így az ember nem is igazán érzi, amikor végigmegy rajta, hogy egy különleges urbanisztikai projekten sétálgat, az urbánus újrahasznosítás remek példáján, egy olyan parkban, ami egyúttal a városi terek újragondolásának fontossága melletti felszólalás is. Nem: ez látszólag csak egy kellemes, padokkal, szökőkutakkal, fákkal, gyeppel és egy-egy nagyobb kerttel otthonossá tett, itt-ott a graffitik és az idő nyomai miatt egy kicsit lehasználtnak is tűnő, mindössze csak az átlagosnál kissé keskenyebb és hosszúkásabb park, amelynek inkább az adja az extravaganciáját, hogy itt-ott belátni róla a környező házak emeleti szobáiba és irodáiba. Meg hogy a kereszteződéseknél alattunk járnak az autók.

A High Line-on végigmenni ezzel szemben egészen különleges élmény,

persze részben azért, mert New York sok egyéb mellett a marketing fővárosa is, így könnyen elérték, hogy szinte kiválasztottnak érezze magát, aki végigjárja a mozdony füstjét őrző parkot. A High Line helyén csak egész rövid ideig, pár évtizedig jártak igazán rendszeresen vonatok: az első 1933-ban gördült végig a város utcái fölött, amikor már túlzottan elszaporodtak a szintbeni kereszteződéseknél a vonatbalesetek. Viszont az ötvenes […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2019/09/14/parizs_promenade_plantee_high_line_new_york_szoul_magaskert_szabihid_urbanisztika/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 A jövő megérkezett: először láthatunk VR-filmeket a legmenőbb dokumentumfilmes szemlén

A jövő megérkezett: először láthatunk VR-filmeket a legmenőbb dokumentumfilmes szemlén

Az idei Verzió (program itt) három témának szentel nagyobb figyelmet az ember jogi versenyprogram, a magyar filmek, valamint …