2019. december 11., szerdaMa Árpád napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 302,00 Ft
2019.12.11. Árpád Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 297,00 Ft | CHF: 302,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Halászkunyhó csónakkal – tó nélkül, a puszta közepén – A Kondor-tó még a 80-as években is megélhetést adott a partján élőknek

Hirdetés

Halászkunyhó csónakkal – tó nélkül, a puszta közepén – A Kondor-tó még a 80-as években is megélhetést adott a partján élőknek

Gyermekkorom egyik meghatározó és megrázó élménye volt a Kondor-tó eltűnése a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A nyolcvanas években végigmadarásztam az iskolás éveimet, minden nyáron Fülöpháza határában táboroztunk a Magyar Madártani Egyesület szervezésében. Négy víz volt azon a tájon, három közülük szék, azaz sekély szikes tó. A Hattyú-szék már abban az időben is csak nevében létezett, a Szappan-szék helyén egy nedves-vizenyős mélyedés volt, a Szívós-szék vizében még vígan szaladgáltak a gulipánok. (Ezeknek a különös partimadaraknak felfelé hajlik a csőrük, kaszáló mozdulataikkal tudják kiszűrni az apró élőlényeket a sekély vízből.) Viszont a Kondor-tó az valódi tó volt: nádassal, halakkal, különféle vadrécékkel, csónakról halászó halásszal. Aztán pár év alatt mindez eltűnt.

Hirdetés

A Kondor-tóról akkoriban azt hittük, hogy a biztos a madarászok adták neki ezt a nevet a dél-amerikai keselyűféle után. Csak később ismertem meg a régi magyar kondor szót, ami annyit tesz, göndör, kanyargó. Alighanem a partvonala miatt nevezték el így a tavat. Azokban az években még kiemelten fontos szerepe volt ennek a helynek a természetvédelemben: ide próbálták meg visszatelepíteni a kékcsőrű récét. Egykor költött is itt ez a ritka madárfaj, aztán eltűnt, gyakorlatilag az egész Kárpát-medencéből. A nyolcvanas években nemzetközi összefogással igyekeztek újra meghonosítani ezt az Európában csak egy-két helyen előforduló madarat. Szóval azon kevesek közé tartozom, akik még szabadon láthatták ezt a fajt Magyarországon a Kondor-tó vizén úszkálni.

Aztán néhány évvel később gyökeresen megváltozott a helyzet. A tó teljesen kiszáradt. Azon a nyáron is ott táboroztunk a szigeten, ami akkor persze már csak egy dombocska volt a nádas közepén. A vízimadarak eltűntek, megcsappant számban szinte csak a nádiénekesek maradtak.

Bő harminc évvel később jöttünk vissza, hogy a Mi vidékünk Bács-Kiskun megyei kalandozásai keretében felkeressük a tavat. Merthogy a Google Maps ma is ismeri az évtizedekkel ezelőtt eltűnt vizet. Igaz a légi fotón már csak kaszáló van a helyén. A nádas még látszik, meg a nádas közepén az egykori sziget is. A három szikes tó helye is szépen be van rajzolva, de fényképen és a valóságban már itt is csak gyepet, legelőt látunk.

A Fülöpháza melletti tavak a Google Maps rajzán és légi fotóján. Fenn a Kondor-tó, lenn a szikes székek (helye)

A Fülöpháza melletti tavak a Google Maps rajzán és légi fotóján. Fenn a Kondor-tó, lenn a szikes székek (helye)

Fotó: Google Maps

Van azonban valami, ami nem változott ennyi idő alatt sem. Molnár László, a vidék természetvilágának nagy ismerője már akkor is ezen a helyen élt, ahogy ma is. Még a hetvenes években kezdett idejárni a tó madárvilágát kutatni, majd később a Kiskunsági Nemzeti Park és a Madártani Egyesület madárvártájának vezetője lett. Később megvette az egykori madárvártát, és itt maradt a kiszáradt tó partján. Ma is itt él, családjával, és többek közt gyönyörű természetkönyv-illusztrációkon dolgozik, melyekhez maga írja a szöveget is. Természetes volt, hogy őt kerestük meg, mesélje el, mi is történt a tóval és az élővilágával.

A kékcsőrű réce-program

Kékcsőrű réce

Kékcsőrű réce

Fotó: Ferran Pestaña / Wikipedia

A nyolc éven át tartó program, amely megpróbálta a Kondor-tavon (és más Duna-Tisza közi vizes élőhelyeken is) újra meghonosítani ezt a Magyarországról az 1960-as évekre kipusztult, világszerte veszélyeztetett fajt, sajnos kudarcba fulladt. Igaz, a szaporulat viszonylag jó volt, bár a már (több évtizedes) beltenyésztés következményeit mutató állomány fokozatosan veszítette el életerejét. A tó kiszáradása mellett végül a források elapadása jelentette a program végét, bár ekkor – a nyolcvanas évek közepén – már hetven kékcsőrű réce élt a tanyán. A hivatalos program után nem maradhattak magánkézben a fokozottan védett állatok, így azok Molnár László gondozásából mind a Budapesti Állatkertbe kerültek. Bár ezt az ottani szakemberek sem tartották jó ötletnek, nem volt mit tenni a jogszabály ellen. A szabadon engedett példányok elkóboroltak, így ma sem költ kékcsőrű réce Magyarországon.

Molnár László hosszú évtizedek óta méri a csapadékot a környéken. Mint elmondta, nagyjából húszévente jön egy-egy komolyabb csapadékos év. A különbség abban van, hogy ez a víz régebben meg is maradt. A korábbi évtizedekben lassan megváltozott az éves mennyiség tél-nyári megoszlása, majd az utóbbi időben a lehullott mennyiség is […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2019/11/13/kondor-to_kiszaradas_alfold_kiskunsag_nemzeti_park_szikes_to_szarazsag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az RTL Híradó presztízse óriási erőt ad nekünk

Az RTL Híradó presztízse óriási erőt ad nekünk

A független újságírás védettséget jelent, hogy a hatalom nem csinálhat velünk azt, amit csak akar. …