2019. október 18., péntekMa Lukács napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 302,00 Ft
2019.10.18. Lukács Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 302,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Az elmebetegek múzeuma földhöz veri a látogatót

Hirdetés

Az elmebetegek múzeuma földhöz veri a látogatót

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye egy kicsi és alig ismert ablak az elmebetegek világába. Az elképesztően sokszínű, Magyarországon egyedülálló tárgyegyüttes és archívum nemcsak műtárgyak tömege, hanem terápiatörténet és a magyar elmeügy dokumentációja is. Itt együtt lóg a „magyar van Gogh” festménye és Magda Marinko börtönbeli rajza a régi kényszerzubbony mellett, de a magyar törpetársadalom emlékét is ápolják.

Az áthelyezéseket, szétszabdaltságot és újraegyesítést megélt különleges gyűjtemény a Budapest-angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet (ma Nyírő Gyula Kórház) és a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda (a „Lipót”, 2007-es megszüntetésekor OPNI) kezeltjei által létrehozott műtárgyakból és egy intézettörténeti dokumentációból áll. Az OPNI bezárása után 2008-ban az MTA átvette az anyagot. A Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény 2016-ban költözött a jelenlegi, nem kifejezetten múzeumi reprezentációra szánt irodaépületbe, ahol előzetes egyeztetéssel látogatható. Mi is így néztük meg.

Mélységek, magasságok, távolságok

Az  1868-ban alapított „Lipót” és az 1883-tól működő angyalföldi intézet margóra pozícionált helyek, a társadalom és az élet a város akkori szélére kihelyezett tagozatai voltak, meséli Aknai Katalin, a gyűjtemény egyik művészettörténész munkatársa.

Hirdetés

Dr. Selig Árpád az 1910-es években másodorvosként kezdte a mai gyűjtemény alapozását, később az angyalföldi intézet igazgatójaként pedig nemcsak parkosított, pálmaházat építtetett és infrastruktúrát fejlesztett, hanem elindította egy múzeum létrehozását is az ápoltak munkáiból. Ebben a korabeli magyar elmeügyi viszonyok között hihetetlenül előremutató szándékban benne volt a társadalom felé való nyitás és az elmebetegügy láthatóvá válása mellett az is, hogy Selig dokumentálni akarta az intézmény és a saját működését. Korai halála miatt utóda, dr. Zsakó István nyitotta meg 1931-ben a Seligről elnevezett, de Elmebetegügyi vagy Pszichiátriai Múzeumként is emlegetett gyűjteményt. Az angyalföldi intézetben három szobát kapott a betegek munkái mellett anatómiai, történeti, az örökléskutatási és a grafológiai részlegekre osztható gyűjtemény, amely a gyöngyösi és gyulai elmeosztályokkal együttműködve született.


Valószínűleg betegfelvételkor készültek az ápoltakról ezek a felvételek


15

Galéria: MTA Pszichiátriai Művészeti GyűjteményFotó: Bődey János / Index

„Az itteni múzeumban összegyűjtött anyag nem valami bizarr különlegesség, holmi fejletlen érzékkel elkövetett művészkedések és írások halmaza, hanem alkalmas eszköz a bepillantásra és mérlegelésre egy olyan területen, amely az össztársadalomnak az elmebetegekhez való viszonyát mutatja. Olyan ablakhoz hasonlítható, amelyen keresztül

beláthatunk azokba a mélységekbe, magasságokba és távolságokba egyenes és ferde síkokban, amelyekben az emberi kóros elme minden elképzelhető működése lejátszódik

– idézte dr. Zsakót az 1931-es Budapesti Orvosi Ujság.

Zsakót 1936-ban áthelyezték a Lipótmezőre, ahová magával vitte és tovább gyarapította a Selig Múzeumot. A második világháború utolsó éveiben, az intézet kiürítésekor az anyagot becsomagolták és megőrzésre szétosztották. A megfogyatkozott, töredékessé vált anyag az ötvenes-hatvanas években tovább hányódott. 1988-ban, a „Lipót” alapításának 120. évfordulójára installálták újra, és ebben az állapotában érte meg az intézmény már említett megszűnését 2007-ben.

Skizofrének, depressziósok, festők és bűnözök

A komplex és sokszínű gyűjtemény nagy részét az intézetek terápiás céllal működő műhelyeiben két nagy hullámban, a harmincas-negyvenes és a hetvenes-nyolcvanas években készült tárgyak, festmények, kerámiák, papír- és textilmunkák teszik ki. Igazi kuriózumok a géz- és rongydarabkákból, szalagokból összevarrt cipők, vagy a „román királynő nyári és téli koronái” a negyvenes évekből. A „Lipót” egyik termet szinte teljesen betöltő, ma már dokumentumértékű makettje a harmincas években készült.



15

Galéria: MTA Pszichiátriai Művészeti GyűjteményFotó: Bődey János / Index

Az egykori múzeum nyitásakor ezren felül volt a kiállított tárgyak száma. A korabeli sajtó többször cikkezett a „lelki rokkantak” múzeumáról, innen tudjuk például azt is, hogy az ápoltak hangját gramofonlemezre vették.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2019/06/24/mta_pszichiatriai_muveszeti_gyujtemeny_lipotmezo_magda_marinko/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Kirúgták a kormánymédia plagizáló újságíróját

Kirúgták a kormánymédia plagizáló újságíróját

Kirúgta a Mediaworks a kiadóhoz tartozó Dunántúli Napló plagizáló munkatársát – írja a Szabad Pécs, …