2019. január 16., szerdaMa Gusztáv napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 321,00 Ft | USD: 281,00 Ft | CHF: 285,00 Ft
2019.01.16. Gusztáv Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 321,00 Ft | USD: 281,00 Ft | CHF: 285,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A szobor, amely gyógyítja a nőket

Hirdetés

A szobor, amely gyógyítja a nőket

A harc utáni pillanat merevedik formákba: meztelen női alak, kezében kard és egy levágott férfifej. A nő tekintete elszánt, rezzenéstelenül néz előre, de az arcán, a tagjaiban még az éberség feszültsége vibrál. Ő a görög mitológia Medúzája, aki megvédi magát, ha kell.

Nem így emlékszik a mítoszra?

Nem csoda, hiszen Luciano Garbati, argentin-olasz szobrász csavart egyet a történeten, az ő változatában Medúza öli meg Perszeuszt.


Luciano

Medúza Perszeusz fejével. (A képre kattintva galéria nyílik.)
© Luciano Garbati

Hirdetés

Garbati Medúzája meglepő és gondolatébresztő, a nőalak pedig messzemenőkig felülírja a tradicionális ábrázolásokat. Úgy Meduzáét, mint a nőkét általában. A meztelen test ugyanis nélkülöz minden tárgyiasító szexualizálást: egyszerűen, természetesen emberi. Az arányai egy egészséges női testé, az alakból sugárzó erő pedig megkérdőjelezhetetlen.

A Me Too hatására új erőre kapó nőjogi mozgalmak azonnal piedesztálra emelték a szobrot, volt, aki egyenesen a női harag szimbólumát látta benne. Pedig a szobor jó tíz éve készült, és elfeledetten pihent alkotója műtermében. A hirtelen támadt világhír nyomán Luciano Garbatit meghívták New Yorkba, ott értük el, hogy a szoborról és Medúza tragédiájáról kérdezzük.

Megerőszakolták, elátkozták, megölték

Ahogy a legtöbb klasszikus mítosznak, Medúza történetének is több változata van. A korai görög verziók szerint a három gorgó eleve szörnynek született, Ovidius az Átváltozásokban viszont már arról írt, hogy Medúza gyönyörű lány, akit sok kérő kívánt magának. Poszeidón, a tenger istene aztán megerőszakolta a lányt Athéné templomában, amiért a feldühödött istennő megátkozta – Medúzát. A lány hajából tekergő kígyók lettek, az arcát pedig olyan szörnyűségessé torzította, hogy aki rápillantott, azonnal kővé dermedt. Perszeuszt Polüdektész király küldte, hogy hozza el neki Medúza fejét. Perszeusznak Athéné egy tükröződő pajzsot adott, így anélkül győzhette le a gorgót, hogy rá kellett volna néznie. A szörnyűséges fejet később Perszeusz az ellenségei ellen használta. Ami pedig Medúza átkát és büntetését illeti, Perszeusz szerint Athéné igazságosan járt el.

Cellini Perszeusza Firenzében
© Wikipedia

A műalkotásokon leggyakrabban csak Medúza levágott feje látható. A leghíresebb ábrázolások közé tartozik Cellini Perszeusza, amely Firenzében áll – Garbati munkája gyakorlatilag ennek a szobornak a fordítottja. Medúza megjelenése az évezredekkel folyamatosan változott, a legkorábbi verziókban egy félig ember, félig állat, groteszk szörny, majd már az i.e. 5. századtól elkezdte felvenni egy vonzó csábító szépséges alakját. A „nő mint a szépsége miatt potenciális veszélyforrás” koncepciója évszázadokig fennmaradt. A 20. századtól Medúza viszont fokozatosan a női harag szimbólumává vált, amit a feminista mozgalom is felkarolt.

Átokból szobrászat

Medúza szobra tulajdonképpen idegen Garbatitól, már ami a művész stílusát, munkásságát illeti. A manierista és barokk szobrászatban gyökerező alkotásainak jellemző eleme ugyanis az, hogy Garbati valamilyen elvont koncepció szerint mindig transzformálja az emberi alakokat – amelyek leginkább férfi vagy bizonytalan nemű testek. Medúza ezzel szemben klasszikus akt, amelyen az egyetlen költői hatás a mítosz megfordítása. „Ezelőtt valójában csak két női szobrot készítettem. Az egyiket, mikor azt tanultam Carrarában, hogyan kell márványt faragni (ez történetesen egy Medúza-fej volt), a másikat pedig az Akadémián.”

Medúza alakja tehát már igen korán rabul ejtette Garbatit, de eleinte nem a női erővel kapcsolatos szimbolikája miatt, hanem mert a mítoszban olyan erős a látás, a tekintet motívuma. „A tekintet ereje gyerekkorom óta foglalkoztatott, a szemek pedig különösen érdekeltek, részben, mert a nagyapám szemész volt, és ő tanított rajzolni is. Emellett a nevem, Luciano, a Luciából ered. A keresztény ikonográfiában Szent Lúcia a szemek védőszentje, és leginkább úgy ábrázolják, hogy szemeket tart a kezében. Amikor aztán elmélyedtem a görög mitológiában, Medúza azonnal felkeltette a figyelmemet. Ehhez jön még hozzá, hogy

Medúza nem megsemmisíti azokat, akik ránéznek, nem is elfolyósítja… hanem kővé változtatja. Így Medúza gyakorlatilag akaratlanul is szobrászként működik.

Nem győzelem: túlélés és lankadatlan éberség

Medúza
© Luciano Garbati

Persze még mindig adta magát a kérdés, hogy miért változtatta meg Garbati az eredeti mítosz befejezését, és adta a győzelmet Medúza kezébe – már ha lehet ezt egyáltalán győzelemnek nevezni.

„Ez a történet végtelenül tragikus. Szerintem Medúza nem szörnyeteg, hanem egy sor szörnyű eseményt követően válik azzá, mielőtt végül megölik. Ha csak egy pillanatra belegondolunk, hogy éreznénk magunkat, ha azzal kellene együttélnünk, hogy bárki, aki ránk néz, kővé válik, talán megértjük, hogy ez az egyik legrettenetesebb átok. Ráadásul a mítosz egyes verziói szerint mindezt azért, mert megerőszakoltak.

Azzal, hogy megváltoztattam a mítosz végét, nem tettem Medúzát győztessé, hiszen mint egy tragédiában, itt is mindenki veszít. De ez az új befejezés erővel ruházza fel Medúza alakját: harcol, mert harcolnia kell.

A harcot követő csöndes feszültség, dac és óvatosság, ami megtestesül a szoborban, Garbati szerint egyaránt szól az értelmezési és az ábrázolási tradícióknak, például azzal kapcsolatban, hogy lehet-e egy nőt erőteljesnek ábrázolni. „A hagyományok sokkal erősebbek, mint hinnénk, mert közös alapot biztosítanak számunkra, még akkor is, ha nem értünk mindenben egyet a teljes struktúrával. Így ha valaki harcba száll a tradíciókkal, annak folyamatosan ébernek kell lennie, hiszen egy élet sem elég arra, hogy megváltoztassunk olyan komplex struktúrákat, amelyeket a közvélemény igazságnak tart. És ha már tradiciókról beszélünk, mik a női jellegzetességek? Mik a férfi tulajdonságok? A magam részéről erősen hiszek abban, hogy emberi tulajdonságok vannak. A szobor így nem egy allegória, hanem egy állítás.”

A versenyről elküldték, de aztán a fél világ kíváncsi lett rá

Garbati 2007-ben kezdett dolgozni a szobron, és pár hónapos megszakítással 2008-ban fejezte be. Eleinte nem volt modellje, később viszont úgy érezte, mégis szüksége van valakire, így találta meg Mariát, de úgy fogalmazott, inkább vele dolgozott, nem lemásolni próbálta.

Luciano Garbati mint Perszeusz
© Luciano Garbati

Perszeuszt viszont magáról mintázta. Hogy miért? „Biztos van rá valamilyen pszichológiai magyarázat, de nem nagyon jártam utána. Ami biztos befolyásolt, hogy imádom Caravaggio festményeit. (Az itáliai manierista festő híres arról, hogy számtalan képébe belefestette az önarcképét – a szerk.) Meg hát önmagunk vagyunk a legkönnyebben elérhető modellek, bármikor belenézhetünk a tükörbe.”

A szobor egyébként 235 centi magas, és Garbati agyagból formázta meg. Ez alapján készült az a műgyanta öntvény, ahogy a szobrot ismerjük. Garbati ezután elküldte a Medúzát egy madridi versenyre, ahol végül nem válogatták be az indulók közé. Majd a mostani New York-i kiállítást megelőzően mindössze kétszer láthatta a közönség, előbb egy Buenos Aireshez közeli galériában, aztán 2018 tavaszán, miután az interneten virális lett.

A szobor online karrierje akkor kezdődött, mikor a Me Too mozgalom hatására 2018 júniusában Garbati megosztotta a fenti Facebook-posztot, majd az olasz énekes és író, Sara Giovinazzi még abban a hónapban ihletett blogposztot írt róla Inversione mitologica (Mitológiai inverzió) címmel. A posztok berobbantották az internetet, és a Medúza meghódította a Twittert, az Instagramot, a Tumblr-t, a Redditet, a Pinterestet.

És ezután Garbati élete alaposan megváltozott.

A szobor, amely gyógyítja a nőket

„Ezeket a sorokat New Yorkból írom, ahova azért hívtak, hogy állítsam ki a szobrot a MWTH-project keretében. Mindez természetesen hat az emberre. Különösen, ha tíz év után hirtelen kiderül, hogy a munkája valahogy relevánssá vált. Hihetetlenül sokféle érzés kavarog bennem. Például rengeteg levelet kapok nőktől, akik leírják, hogyan hatott rájuk a szobor, és hogyan tudnak hozzá kapcsolódni. Az egyik ilyen e-mailben konkrétan az áll:

Újra meg újra megnézem Medúza szobrát, mert gyógyít engem.

A levelek által egészen más személyes nézőpontot is megtapasztalhattam a gender egyenlő(tlen)ségről. Egy dolog, ha megpróbáljuk megérteni, mit érezhet a valaki, de egészen más, mikor lehetőségünk adódik arra, hogy meghallgassuk mások személyes történeteit – ami egyszerre izgalmas és lenyűgöző.”

Garbati kifejezetten megtisztelőnek érzi, hogy a szobrot a feminista mozgalommal asszociálják, és annak egyfajta ikonja lett.

Talán azért történt, mert a szobornak olyan ereje van, amivel a nők közvetlenül azonosulni tudnak, és ez katarzist ébreszt bennük. És az is volt a cél, hogy Medúza kifejezze a tiszta női pátoszt/szenvedélyt.

Névjegy

© Facebook

Luciano Garbati Argentínában született és Buenos Airesben él, de több szállal kötődik Olaszországhoz. Az apja Carrarából való, és Luciano is ide tért vissza kitanulni a márványfaragást – ezt követően a Római Képzőművészeti Akadémián végezte el a szobrászat szakot. Nagy hatással volt rá az manierista és barokk szobrászat, a sorsfordító találkozást viszont az 1995-ös Velencei Biennálé jelentette, ahol felfedezte Louise Bourgeois művészetét. A francia szobrász életműve elemien hatott Garbati munkáira, életszemléletére, illetve arra, ahogy a művészetről gondolkodik. Garbati szobrászatának fő témái a test változásai, a másféleség vizsgálata, a termékenység, az üresség, illetve a tekintet.

A Medúza-szobor január 7-ig volt látható New Yorkban. Az eredeti szobor Garbati tulajdonában marad, viszont készíttet egy száz darabból álló számozott és aláírt sorozatot, ennek darabjai eladók. A távolabbi terve között szerepel, hogy szobrászszokás szerint ő is elkészíti a Medúza-szobor másolatát más anyagokból is, bronzból és talán márványból is.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Forrás:
http://hvg.hu/kultura/20190110_A_Meduzaszobor_ami_gyogyitja_a_noket#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Két év felfüggesztettet kapott, mert internetről, illegálisan terjesztett tévéműsort

Megszületett az első olyan hazai jogerős büntető ítélet, amit tévécsatornák tartalmához kapcsolódó szerzői jogok megsértése …