2019. szeptember 21., szombatMa Máté napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.21. Máté Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A szegedi szecessziónak sajátos íze van

Hirdetés

A szegedi szecessziónak sajátos íze van

A magyar építészetben különösön fontos szerepe van a szecessziónak, azon belül is az alföldi városok építészetének, és azok között is Szegednek. A híres nagy árvíz után ugyanis szinte zöldmezősen, a semmiből épült fel az egész város, és a 20. század elején még mindig bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az új, divatos stílus. Ez pedig az éppen akkoriban terjedő szecesszió volt, annak is leginkább a magyaros irányzata, mely erre a vidékre kiváltképp jellemző.

Hirdetés

A Magyar Ede tervezte Ungár-Mayer-ház az 1920-as években. A légvezetékek nem mutathattak jól, így a villamos a levegőből veszi az áramot a képeslapon

A Magyar Ede tervezte Ungár-Mayer-ház az 1920-as években. A légvezetékek nem mutathattak jól, így a villamos a levegőből veszi az áramot a képeslapon

Fotó: mandadb.hu / Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Az alábbiakban a legszebb, legérdekesebb palotákból válogattunk ki párat, amelyeket kényelmes sétával bejárhatunk a belvárosban. 

Akit érdekel a szegedi szecesszió, az ezen a honlapon talál egy csomó izgalmas információt, és egy jó kis túratippet is – amit mi is alapnak használtunk. Sőt, három közeli (ma Szerbiához tartozó) városban, Szabadkán, Zentán és Palicson is bemutatja a stílushoz tartozó kincseket, ha valaki az egész környéken képbe akar kerülni a magyaros szecessziót illetően.

Márer-ház (1911)

Márer-ház, Tóbiás László és Pick Móric tervei alapján. Szeged, Tisza Lajos körút 109.

Márer-ház, Tóbiás László és Pick Móric tervei alapján. Szeged, Tisza Lajos körút 109.

Fotó: Bődey János / Index

Joggal hihetnénk, hogy ennek a furcsán játékos háznak a homlokzatára azért kerültek azok a baglyokat idéző fejek, mert itt működött az orvosi egyetem könyvtára. Pedig ez csak a véletlen műve. Az épület lakóház volt a szocializmus előtt, sőt, eredetileg nem is annak, hanem paprikamalomnak szánták.

A legkorszerűbb technológiával, vasbetonnal kezdték felhúzni a falait, amikor kiderült, hogy nincsenek meg a szükséges engedélyek. Hosszú huzavona kezdődött, amelynek során a “hogy néz már ki ez a ház” érv éppúgy előkerült, mint a “biztos nem fog-e összedőlni?” Végül a projektet eladta a beruházó, és a névadó Márer Ármin gabonakereskedő lakóházat csinált belőle. Szerencsére felépült, és ma is áll, műemlék.

Egész meglepően csavaros a homlokzata, az a baloldali erkélyfülke egy 20. század végi, posztmodern építésznek is dicsőségére vált volna.

Raichl-palota (1910)

Raichl-palota, tervező: Raichl J. Ferenc. Szeged, Szentháromság u. 2–4.

Raichl-palota, tervező: Raichl J. Ferenc. Szeged, Szentháromság u. 2–4.

Fotó: Bődey János / Index

Szegediek számára ez a ház alighanem úgy ismert, hogy a Ságvári, mivelhogy a benne működő gimnázium sokáig Ságvári Endréről volt elnevezve. A szecesszió rajongói számára viszont ez a Raichl-palota. Kötözködőbbek hozzáteszik, hogy “vagy Raichle-palota”, merthogy néha így írta a nevét az építész. Ezt a házat ugyanis magának építette a környék szecessziós sztárépítésze, Raichl(e) J. Ferenc, bérpalotának, befektetésül.

Ma kicsit lepukkant állapotban van már szegény. Nem csak azért, mert az iskolává alakítás során a földszintjéről eltűntek a boltok nagy üvegablakai, és ugye a belsejét is alaposan átpofozták, hanem kívülről is ráférne egy renoválás, nagy darabokban hiányzik róla a vakolat – még szerencse, hogy a fák jótékonyan takarják a sebeket. 

Ungár-Mayer-palota (1911)

Ungár-Mayer-palota, tervező: Magyar Ede. Szeged, Kárász u. 16.

Ungár-Mayer-palota, tervező: Magyar Ede. Szeged, Kárász u. 16.

Fotó: Bődey János / Index

Raichle J. Ferenc mellett a régió másik kiemelkedő szecessziós mestere Magyar Ede volt. Tökéletes egyensúlyt tudott teremteni a házaival, mint amilyen ez is. Olyan elemeket gyúr egybe, amelyek már külön-külön is a giccs határán mozognak, ám az ő keze alatt együtt sem válnak azzá. 

Nőalakok tartotta kupola, rengeteg koszorúval díszítve, amely egy hatalmas virágban végződik? Már leírva is meredek, de az Ungár-Mayer-palota láttán csak az jut eszünkbe,

hú de gyönyörű.

A szegedi szecesszió egyik szimbóluma ez a ház, alighanem ennek a csodálatos sarokdísznek, és persze központi elhelyezkedésének köszönhetően. Pedig a hullámzó falak ellenére tulajdonképpen konzervatív, sok szempontból inkább visszafogott, eklektikus épület. Nem úgy mint az alkotó főműve, a Reök-palota.

Reök-palota (1907)

Reök-palota, tervező: Magyar Ede. Szeged, Tisza Lajos körút 56.

Reök-palota, tervező: Magyar Ede. Szeged, Tisza Lajos körút 56.

Fotó: Bődey János / Index

Ezt a csodálatosan hullámzó palotát Reök Iván folyammérnök rendelte magának, családja tagjainak, na meg persze bevételi forrásnak: a házban jó pár bérbe adható lakás és üzlethelyiség is volt. Állítólag a megrendelő szakmája miatt tervezett a homlokzatra Magyar Ede ennyi vízi attribútumot és hullámot. Kicsit túl is tolta: azt beszélik, a vízi tündéreket ábrázoló falfestmények olyan megbotránkoztatók voltak, hogy azokat a családtagok lekapartatták.

Persze a megrendelő amúgy nyitott volt modern dolgokra, és ezért némi csalafintaságra is hajlandó volt. Az építési hatóságnak egy neobarokk homlokzattervet adtak be, hogy megkapják az engedélyt, pedig eszük ágában sem volt valami hagyományosat alkotni. Csapongó homlokzat, nyitott és zárt erkélyekkel, hullámzó korlátokra csavarodó növények és más csudák. Itt aztán megcsillogtathatta mind azt, ami miatt sokan

a magyar Gaudínak is nevezik Magyar Edét.

Romantikus, és sajnos nagyon labilis lelki alkat is volt az építész, mindössze 35 évesen önkezével vetett véget életének, és egy sokat ígérő magyar építészkarriernek.

A házban ma a talán legzseniálisabb nevű magyar kulturális intézmény működik, a Regionális Összművészeti Központ. Rövidítése ugyanis pont ugyanaz, mint a ház eredeti neve: REÖK.

A szegedi zsinagóga (1903)

A Baumhorn Lipót tervezte zsinagóga. Szeged, Jósika u. 6–10.

A Baumhorn Lipót tervezte zsinagóga. Szeged, Jósika u. 6–10.

Fotó: Bődey János / Index

Bár ez nem vegytiszta szecesszió (nem […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2019/08/18/szeged_szecesszios_gyonygszemei/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Meghalt a Motörhead első gitárosa, Larry Wallis

Meghalt a Motörhead első gitárosa, Larry Wallis

Hetvenévesen meghalt Larry Wallis, aki a Motörhead első gitárosa volt. Az NME szerint a halála …