2019. március 19., keddMa József napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 314,00 Ft | USD: 276,00 Ft | CHF: 276,00 Ft
2019.03.19. József Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 314,00 Ft | USD: 276,00 Ft | CHF: 276,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / A mi generációnkkal az a baj, hogy nincs baj – interjú a Nagyi projekt rendezőjével

Hirdetés

A mi generációnkkal az a baj, hogy nincs baj – interjú a Nagyi projekt rendezőjével

Cikksorozatunkban a 15. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál magyar alkotásait mutatjuk be. A Nagyi projekt című filmet a Magyar panoráma szekcióban vetítik pénteken 19:15-kor.

Révész Bálint, Merredith Colchester és Ruben Woodin Dechamps a brightoni egyetemen találkoztak, amikor kiderült, hogy mindhármójuk nagymamája különleges sorssal rendelkezik. A rendező, Révész Bálint nagyija magyar holokauszttúlélő, aki később kommunista lett; Dechamps nagymamája náci szimpatizáns német családból származik; Colchester pedig olyan volt angol kémnő unokája, aki annak idején kezet fogott Churchill-lel és Hitlerrel is. Nem volt kérdés, hogy ezeknek a nőknek egyszer találkozniuk kell!

Ez a találkozás többször meg is történt az elmúlt években, hála a három egyetemistának, akik számára azonnal nyilvánvaló volt, hogy ezek mellett a kivételes élettörténetek mellett nem lehetett csakúgy elmenni. Mind a három nő teljesen másként élte meg a huszadik századot és annak meghatározó eseményeit, ezért tálcán kínálta magát a lehetőség, hogy portrékat kell róluk forgatni, mélyinterjúkat kell velük készíteni, és ha nyitottak rá, akkor meg kell szervezni a nagy találkozást is, hogy a párhuzamosnak hitt valóságaik és történelmük végre egy metszésponton megnyugodhasson. Az unokák éveken át forgattak a nagyijaikkal, akik végül olyan elképesztő vallomásokat tettek meg a kamera előtt, amelyeket talán még a családban sem mondtak el soha senkinek. A nagy közös vacsorára is előbb-utóbb sor került.

Révész Bálint filmje több szempontból is fontos alkotás. A nagymamákon keresztül megélt személyes történelmek erősen árnyalják a múlt eseményeiről alkotott, sokszor egyoldalú és tankönyvszagú tudásunkat. Másfelől a Nagyi projekt a dokumentumfilmezésben szokatlan formával kísérletezik, maga a rendező és a nagymamákat kerekesszékben tologató két másik unoka is fontos szereplői a filmnek, hat rájuk az, ahogy és amit a nagyik elárulnak nekik. Az egész alkotás szándékosan nagyon friss és élettel teli, ez is mutatja, hogy a nagyszülőink idejét, történelmét a mai fiatal generáció már más szemmel nézi, és ez jól van így.

Hirdetés

A múlt század súlyos és sötét témái ellenére, amiket a szereplők felelevenítenek, a Nagyi projekt nem egy történelmi dokumentumfilm, hanem sokkal inkább egy generációs szakadék áthidalhatóságának lehetőségét boncolgatja, az Y generáció múltról vallott gondolkodásának dokumentálására tesz kísérletet, amely egyben három férfi felnövés története is.

Magyar rendezők a Verzión

A te neved – Domokos János hajléktalanokról és az őket önkéntes módon segítő keresztény közösségről szóló filmjét itt ajánljuk.

Megint elfelejtettem nefelejcset hozni – Mivel nagymamákból sosem elég, ezért Bicsák Boglárka filmjét se hagyja ki.

Az ellenség gyermekei – Edith Eva Eger – Az On The Spot stábját a világhírű pszichológusnő és auschwitzi túlélő otthonában eltöltött tíz napjáról kérdeztük.

Révész Bálint rendezőt kérdeztük.

© Nagyi Projekt

hvg.hu: A dokumentumfilmezés legnagyobb, kőbe vésettnek hitt szabályát írják felül azzal, hogy az objektivitást teljes mértékben mellőzik. A távolság a szereplők és a rendező között megszűnik. Mi az, amit jobban meg tudnak mutatni a nézőnek azáltal, hogy nem hagyományos dokumentumfilmet csináltak?

Révész Bálint: A mi esetünkben csak úgy tudtunk ilyen személyes történetet elmondani, ha mi is bevállaljuk, hogy a saját pszichénk sötétebb oldalait is felfedjük, ahogyan azt a nagyijaink is tették. Máskülönben még ennél is öncélúbb lett volna a végeredmény, hiszen akkor csupán ők nyilatkoztak volna, és mi tulajdonképpen csak meglovagolnánk az ő élettörténeteiket anélkül, hogy mi is beáldoznánk magunkból valamit. Úgy próbáltunk fogalmazni, hogy hűek maradjunk a saját világunkhoz, és a tradicionálisabb dokufilmes eszközök nem igazán működtek. Kísérletezgettünk, hogyan fogalmazzuk meg magunkat.

hvg.hu: Hogyan tudták rávenni a nagymamáikat arra, hogy olyan dolgokat is elmondjanak, amit még soha senkinek? Mekkora munka van ebben?

R. B.: Egyrészt a film készítésének hét éve alatt mindhárman beépültünk, és mi is kvázi unokákká váltunk a másik családjában. Amikor komolyabb témákra terelődött a szó, már megvolt az a bizalom, ami ahhoz kell, hogy valaki a titkait felfedje. Másrészt a nagyszülők valahol imponálni akarnak az unokáiknak, és a mi esetünkben az volt a fontos, hogy szüretlenül nyilatkozzanak meg, és ezt ők érezték, bátran bele is álltak a véleményükbe.

© Nagyi Projekt

hvg.hu: Hogyan módosítja (vagy módosítja-e) a történelem bizonyos eseményeiről való tudásunkat az, amit és ahogyan a filmben a nagymamák elmondanak?

R. B.: Ami szerintem a legfontosabb a három nagyi történetéből, hogy a nemzeti narratívák valahol gátolják a feldolgozást. A történelmünkről való gondolkodásunk sokszor túlságosan adott és túl ritka, hogy megkérdőjelezzük az egyes elemeit. Fontos üzenete a filmnek, hogy a második világháborúba belerokkant a kontinens, ami univerzális jelenség, tehát ez a trauma inkább össze kéne, hogy kösse az embereket ahelyett, hogy távolságot teremt.

hvg.hu: Kifejezetten meglepő sztori hangzott-e el ön számára?

R. B.: A saját családom történeteit és a német családét is ismertem elég részletesen. Az angol sztorikból volt egy-kettő, ami út közben derült ki és kifejezetten meglepett minket. Talán ez volt a legizgalmasabb része a „nyomozásnak”. Olyan, mintha az emberi elme, ha sokadszorra meséli ugyanazt a történetet, akkor akaratlanul is keresné az új részletet. Az angol nagyi esetében például pont ott voltunk, amikor kibukott belőle, hogy közvetetten, de sok olasz civil haláláért felelős.

© Nagyi Projekt

hvg.hu: A filmben egy ponton Hitleren poénkodnak. Ezt a nagyik mennyire találták volna viccesnek?

R. B.: Ha jó pillanatban sütsz el egy viccet, akkor az tud hatni a legkomolyabb embernél is, de természetesen ennek az ellentéte is igaz. A gondolkodásnak, megismerésnek része a humor, és ebben a nagyik partnerek voltak.

hvg.hu: Van-e valami, amit a mai Y/Z generáció megirigyelhetne a nagymamáink generációjától?

R. B.: Nem tudom, talán az ő értékrendszerük valósabb koordináta-rendszerben mozog. Nekünk meg az a baj, hogy nincs baj.

Forrás:
http://hvg.hu/kultura/20181108_A_mi_generacionkkal_az_a_baj_hogy_nincs_baj__villaminterju_a_Nagyi_projekt_rendezojevel#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Van egy kis problémánk Jázmin hercegnővel az Aladdin új szinkronos előzetesében

Van egy kis problémánk Jázmin hercegnővel az Aladdin új szinkronos előzetesében

Kijött az élőszereplős Aladdin második szinkronos előzetese. Ebben Dzsinni herceggé változtatja Aladdint, legalábbis a ruháit; …