2019. július 15., hétfőMa Henrik napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 294,00 Ft
2019.07.15. Henrik Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 294,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Sikerült megtörni az ellenséges hozzáállást a magyar kisebbségi ügyekhez

Hirdetés

Sikerült megtörni az ellenséges hozzáállást a magyar kisebbségi ügyekhez

Románia EU-csatlakozásakor ellenségesen vagy közömbösen álltak hozzá az Európai Parlamentben a nemzeti kisebbségi ügyekhez, és az elmúlt évtized legnagyobb eredménye az, hogy ezt sikerült megváltoztatni, mondta az EUrologusnak Sógor Csaba, aki 2007-től mostanáig volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője.

Tíz évvel ezelőtt még úgy sem lehetett benyújtani egy nemzeti kisebbségi jogokról szóló egyéni kezdeményezést az EP-ben, ha „be volt csomagolva” más társadalmi kisebbségek, például romák, szexuális kisebbségek és állampolgárság nélküliek jogait védő javaslatokba, idézte föl Sógor Csaba.

Ehhez képest a most záruló ciklusban elkészült Nagy József szlovákiai magyar EP-képviselőnek a kisebbségi jogminimumról szóló jelentése, és befogadták a Sógor Csaba által jegyzett véleményt a polgárok jogainak megerősítéséről, amelyekben hangsúlyosan szerepel a nemzeti kisebbségek helyzete.

Hirdetés

Megteremteni a kisebbségeket védő jogi nyelvet

Az uniós intézményekben azért nem foglalkoznak szívesen a nemzeti kisebbségek problémáival, mert egyrészt nem létezik rájuk egyféle megoldás: például a baltikumi oroszok sérelmei nagyon különböznek az észak-olaszországi német anyanyelvűekétől. Másrészt, mert a nemzeti kisebbségek ügye sok országban az egyik legérzékenyebb, leginkább feszültségkeltő téma.  

Megtörtént például, hogy a szélsőjobboldali görög párt, az Arany Hajnal EP-képviselője kiabálva követelte egy konferencia leállítását, amelyet Sógor Csaba szervezett az Európai Parlamentben, és ahol a Görögországban élő török kisebbség ügyeivel is foglalkoztak. Az Arany Hajnal tagadja ennek a kisebbségnek a létezését, ahogy sokan azt sem ismerik el, hogy például Romániában és Szlovákiában a többségi nemzeten kívül más népek is laknak.

Sógor Csaba többek között azzal foglalkozott a parlamentben, hogy több száz indítvány társszerzőjeként igyekezett felhívni a figyelmet a világ összes nemzeti kisebbségi problémájára, ahol lehetett, rámutatva a hasonlóságokra a határontúli magyarok helyzetével.

Az olyan dokumentumoknak, mint az állampolgárságról szóló jelentés, az a hasznuk, hogy rajtuk keresztül bekerül az európai uniós jogi nyelvezetbe a kisebbségi kérdés, magyarázta Sógor Csaba. Évekig folyt a vita arról, hogy hogyan határozzák meg azokat a kisebbségeket, amelyeket közösségi jogok illetnek meg. A hagyományos, nemzeti és őshonos kifejezések kerültek szóba, és mostanra kiderült, hogy az őshonos szó az, ami a legkevésbé veri ki a biztosítékot az európai kormányoknál, többek között azért, mert az ilyen alapú meghatározásra nemzetközi példák is léteznek. „A kanadaiak, az ausztrálok már képesek voltak bocsánatot is kérni az őshonos kisebbségektől” – emlékeztetett az EP-képviselő.

Sógor Csaba

Sógor Csaba

Fotó: Monozlai Flóra / Index

Lehet alakítani, hogy mi az EU hatásköre

Az Európai Unió szerződései kimondják, hogy védeni kell az európai kisebbségek jogait, azt azonban nem részletezik, hogy hogyan. Az EU-s jogszabályok a tagállamokra bízzák, hogy biztosítsák a kisebbségek közösségi jogait, de az EU nem tudja számon kérni a tagállamokon, ha ezt mégsem teszik meg.

Az Európai Bizottság ezért mindeddig nem terjesztett elő olyan javaslatot, ami szankcionálhatóvá tenné például a kisebbségi nyelvhasználat vagy a kisebbségi nyelven történő oktatás korlátozását. „Nyilvánvalóan mindenki azzal takarózik, hogy ez tagállami hatáskör, de a játék arról szól, hogy ezt a tagállami hatáskört kell feszegetni” – árulta el Sógor Csaba. Megjegyezte, hogy ennek ellenére vannak olyan ügyek, például a bevándorlás európai szintű kezelése, ahol az Európai Bizottság hajlandó merészebb lépéseket tenni, amelyek súrolják a tagállami hatásköröket, tehát úgy látszik, van rugalmasság a rendszerben.

Az egyik módja a hatáskörök feszegetésének a bíróság: az Európai Bizottság idén márciusban pert vesztett a Székely Nemzeti Tanács ellen, amiért 2013-ban nem adott engedélyt egy polgári kezdeményezés indítására. A kezdeményezők azért akartak aláírásokat gyűjteni, hogy az EU juttasson külön támogatásokat azoknak a régióknak, ahol nagy arányban élnek nemzeti kisebbségek. Az aláírásgyűjtés májusban el is kezdődött, ezen az oldalon olvashat róla részletesen.

Egy másik polgári kezdeményezés, a Minority Safepack tavaly márciusban sikeresen összegyűjtött több, mint egymillió aláírást és arra vár, hogy beadják az Európai Bizottságnak. A célja, hogy szülessen egy törvényjavaslat-csomag, amely uniós szinten szavatolja a nemzeti kisebbségek biztonságát.

Sógor Csaba hozzátette: általában akkor születik európai szintű javaslat egy kényes ügyben, hogyha krízishelyzet áll elő, ami ráirányítja a figyelmet a problémára. Amikor például Franciaországban elkezdték felszámolni a roma táborokat és kitelepíteni az illegális cigány bevándorlókat, lendületet kapott az európai roma stratégia megalkotása.

Láthatták, hogy komoly emberek vagyunk, nem bajkeverők

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/ep/2019/06/20/sogor_csaba_interju_ep-valasztas_romania_erdely_uzvolgy_rmdsz_kisebbseg_kisebbsegvedelem/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az emberiség 11 százaléka nem jut elegendő táplálékhoz

Támogatóinknak köszönhetően több időnk van hosszú, nagyobb elmélyülést kívánó anyagokon dolgozni. Az ENSZ hétfőn kiadott …