2019. december 14., szombatMa Szilárda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 328,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
2019.12.14. Szilárda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 328,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Nem kell félteni a tüntetésektől az államot

Hirdetés

Nem kell félteni a tüntetésektől az államot

A közel-keleti társadalmakat feszítő gondok-bajok rendszerint hidegen hagyják a nemzetközi közvéleményt – kivéve akkor, ha a konfliktusok által nyitott törésvonalakból terroristák vagy menekültek másznak elő. Pedig a 2019-es év Kairótól Beirúton és Bagdadon át Teheránig az elmúlt nyolc év legforróbb őszét hozta. Százezrek fogtak össze a felekezeti és etnikai különbségekre fittyet hányva, hogy együtt tiltakozzanak a korrupt és leválthatatlan rezsimek ellen, és a tömegmozgalmaknak már négy vezetőt is sikerült megbuktatnia. Sokan azonnal az „Arab Tavasz 2.0” nevet ragasztották rá a Közel-Keleten végigsöprő tiltakozáshullámra, de ahogy a Külügyi- és Külgazdasági Intézet hétfői kerekasztal-beszélgetésen kiderült, az eseményekkel kapcsolatban elsősorban a kérdőjeleket érdemes hangsúlyozni (az esemény címében is volt egy darab).

Hirdetés

Ennek ellenére a beszélgetés résztvevői, Csicsmann László, a Corvinus docense, N.Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Sayfo Omar szír származású újságíró/Közel-Kelet-szakértő, Elias Dahrouge libanoni corvinusos doktorjelölt (akiről kiderült, aktív ellenzéki is) és a moderátor Szalai Máté vezető kutató – azért is soroltam őket most fel, mivel a résztvevők vitatkozás helyett inkább kiegészítették egymást, így azután a beszámolóban kerülném is az „X ezt mondta, Y azt mondta”-felosztást.

A klímaváltozás nélkül sem volt egyszerű

Annak ellenére, hogy a beszélgetésen sokszor elhangzott, nem szabad egy kalap alá venni olyan különböző országokat, mint Algéria vagy Irán, Szudán vagy Libanon, azért a régióra igaz néhány olyan demográfiai és gazdasági trend, ami megágyazhatott a tiltakozáshullámnak.

  • gyorsan gyarapodik a népesség, 15-24 év közöttiek aránya szinte minden érintett országban meghaladja a 20 százalékot, őket sújtja a legjobban a munkanélküliség (mindenhol 10 százalék felett, de Libanonban 45 százalékot is eléri). Sok országban pedig az objektíve és a lakosság értékelése szerint is elviselhetetlen korrupció csak tovább nyitotta a hagyományos társadalmi szakadékot, van, ahol

a szegénység kétharmados többségre tett szert.

  • a hagyományos leszerelési stratégiák egyre nehezebben működnek. A térségben több rezsim is úgy működik, hogy az állam birtokolja a legnagyobb exportjövedelmet hozó nyersanyagkitermelő vállalatokat, melyek nyereségéből valamennyit visszacsorgatnak az embereknek – az üzemanyagár szinte mindenhol szubvencionált, de Irakban az élelmiszerárakon is van állami támogatás. A 2014 óta tartó olajár-csökkenés, illetve a gazdasági teljesítmény népszaporulathoz képest való elmaradása miatt ezeket a támogatásokat egyre kevésbé tudja fenntartani az állam, növelni meg pláne nem. Ugyanezen okok miatt vannak nehézségei az eddigi másik hagyományos válságkezelő módszerrel, a klientúra hirtelen felduzzasztásával (=”munkahelyteremtés”).
  • a klímaváltozás közvetett hatásai is kezdenek begyűrűzni. A 2000-es évek második felétől Egyiptomban és […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2019/12/02/kozel-kelet_tiltakozas_arab_tavasz_2.0_kulugyi_intezet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Laktanyába beszivárgó tálibok öltek meg kéttucatnyi afgán katonát

Tálib lázadók egy csoportja beszivárgott az afgán hadsereg egyik laktanyájába az ország délkeleti részén lévő …