2019. október 22., keddMa Előd napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
2019.10.22. Előd Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 330,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 299,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Mi lesz végül az 51-es körzet tervezett ostromából?

Hirdetés

Mi lesz végül az 51-es körzet tervezett ostromából?

Matthew Roberts átlagos, 20 éves amerikai srác a kaliforniai Bakersfieldből. Mint a legtöbb fiatal, ő is szereti az amerikai focit, a zenét és a videojátékokat. Emellett van még egy szenvedélye: rajong az internetes mémekért. Az év elején létre is hozott egy Shitposting cause im in shambles nevű Facebook-oldalt, amit nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy Shitposztolok, mert kivagyok. Ezen időközönként viccesnek gondolt mémeket osztott meg, és söpört be velük néhány száz lájkot. Június 27-ig Roberts oldala csak egy volt a Facebookon a több ezer, értelmetlen tartalmakat gyártó és megosztó oldal közül, de ekkor egy nem várt fordulat következett be.

Mi a franc az a shitpost?

Azt már ebben a cikkben elmagyaráztuk, hogy mi az a mém, de érdemes azt is rögzíteni, hogy mi az a shitpost, mert a két dolog ugyan összefügg, de egyenlőségjelet nem lehet tenni közéjük.

A shitposztolás eredetileg a különféle fórumok tartalom nélküli, felesleges bejegyzésekkel való elárasztására utalt, mára azonban elsősorban a 2013-ban április 1-jei tréfaként indult 4chanes board, a /s4s/ miatt a szürreális, kontextus nélküli posztokra használják, amik vagy azért viccesek, mert semmi értelmük nincsen, vagy mert ironikusan imitálnak valamit, aminek van.

Hirdetés

Az ufóhívők Edward Snowdene

Egy héttel korábban Bob Lazar volt Joe Rogan amerikai standupos és podcast-házigazda vendége a Youtube-on futó beszélgetős műsorában. Lazar a nyolcvanas évek végén vált Amerika-szerte ismertté, amikor a nyilvánosság elé állt a történetével. Állítása szerint a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) és a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) tanult, és pályakezdő fizikusként Teller Ede közvetítésével került be az amerikai kormány különböző katonai programjaiba.

Azt állította, hogy dolgozott Los Alamosban az Egyesült Államok atomprogramján, és a titkos 51-es körzet még titkosabb részén is, amit csak S-4-nek nevezett el. Itt olyan dokumentumokhoz fért hozzá, amik igazolják a földönkívüli lények létezését. Sőt, szerinte a kis, szürke űrlények a Zéta Reticuli csillagrendszerből rendszeresen látogatták is a Földet.

Lazar hitelességét aláássa, hogy senki sem igazolta az állításait. Nincs nyoma, hogy valóban az MIT-n és a Caltech-en tanult volna, egyetlen volt iskolatársát sem sikerült felkutatni.

Egy interjúban Teller Ede azt állította, hogy nem emlékszik, hogy korábban valaha is találkozott volna Lazarral.

Amennyien kételkednek Lazar szavahihetőségében, legalább annyi követőt is szerzett magának az ufóhívők körében. Az összeesküvés-elméletek kultikus alakja lett, több műsorban is szerepelt a sztorijával, és tavaly egy (ál)dokumentumfilm is készült róla.

Matty Roberts, aki a Storm Area 51 nevű facebook eseményt készítette

Matty Roberts, aki a Storm Area 51 nevű facebook eseményt készítette

Fotó: Ethan Miller / Getty Images Hungary

Rogan műsorát a megjelenése óta már közel nyolcmillióan nézték meg, köztük Roberts is, akinek egy újabb mém-ötlete támadt tőle. A Facebook-oldalán szeptember 20-ára meghirdetett egy eseményt: rohamozzák meg az 51-es körzetet. Az esemény leírásából egyértelműen kiderül, hogy Roberts az egészet csak egy ironikus mémnek szánta:

Ha olyan gyorsan futunk, mint Naruto (egy japán anime karakter), akkor elkerülhetjük a golyóikat.

Ahelyett, hogy az esemény érdeklődés hiányában elmaradt volna, egyre többen és többen jelezték, hogy ott lesznek szeptember 20-án a nevadai sivatagban, és már nem volt megállás. Először a TikTokon, majd a Redditen és végül az Instagramon is elkezdett terjedni.

„Három nap után még csak 40 ember lájkolta, aztán teljesen elszabadult” – nyilatkozta a nevadai KLAS-TV csatornának.

Mostanra 2,1 millióan kattintottak az „Ott leszek” gombra, és további 1,6 millió felhasználó jelezte érdeklődését.

Akkor most tényleg mindenkinek elment az esze, és az emberiség legnagyobb humanitárius katasztrófája vár ránk, vagy csak egy jól kitalált médiahack az egész?

Hinni akarnak

Az összeesküvés-elméletek már több évtizede a különböző társadalomtudományos kutatások központjában állnak. A téma egyik hazai szakértője, Krekó Péter a tavaly megjelent Tömegparanoia című könyvében szociálpszichológiai szempontból járta körül az összeesküvés-elméletek (konteók) társadalmi jelenségét.

Krekó szerint tévedés lenne azt gondolni, hogy a konteóhívők mind tudatlan és tanulatlan emberek lennének, akik kételkedés nélkül bármit elhisznek. A témában eddig elvégzett kutatások nem mutattak ki összefüggést az iskolai végzettség, és az ilyen elméletekre fogékonyság között. A különféle teóriáknak meglepően sok követőjük is akadhat, az ezekbe vetett hit a csoporthoz való tartozás élményét nyújtja a közösség tagjainak, ami erősíti az önértékelésüket is.

Míg Magyarországon a történelmi traumákból, az áldozati szerepből táplálkozó összeesküvés-elméletek a legelterjedtebbek, addig az Egyesült Államokban jellemzően a kormánnyal és az állami intézményekkel szembeni bizalmatlanságból fakad sok konteó. Egy bizonyos szintű gyanakvás a hatalommal szemben még erősíti is a civil öntudatot, és végső soron a demokratikus működésmód egyik alapfeltétele is. Ugyanakkor a konteók jelentős része inkább rombolóan hat a demokratikus intézményrendszerre.

A kaliforniai Chapman Egyetem 2016-ban végzett egy kutatást az amerikaiak félelmeiről. A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége hisz az olyan összeesküvés-elméletekben, mint hogy a kormány valamit eltitkol a szeptember 11-i terrortámadásról, a Kennedy-gyilkosságról.

Egyértelmű bizonyítékot találtunk rá, hogy az Egyesült Államok egy igencsak konspiratív társadalom. A válaszokban bizonyos mértékű paranoia tükröződik. A válaszadók csaknem harmada hisz például az észak-dakotai repülőgép-baleset körüli elméletekben is, pedig azt – legjobb tudomásunk szerint – csak mi találtuk ki

– mondta Christopher Bader szociológus, a kutatás vezetője.

Ezek után már nem is annyira meglepő, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban, az inkább a visszafogottságot képviselő Hillary Clinton meglepő kijelentést tett: megválasztása esetén nyilvánosságra hozta volna az 51-es körzet titkosított dokumentumait.

Figyelmeztető táblák az 51-es körzet hátsó kapujánál Nevadában

Figyelmeztető táblák az 51-es körzet hátsó kapujánál Nevadában

Fotó: David Becker / Getty Images Hungary

Clinton végül elbukta az elnökválasztást. Nem ez volt a döntő, de a kampányban előkerült a <a href="https://index.hu/kulfold/2016/12/30/a_trump-szavazok_fele_szerint_hillary_clinton_egy_satanista_pedofil/" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2019/09/20/51-es_korzet_ostrom_facebook-esemeny_mem_matthew_roberts_konteo_osszeeskuves-elmelet_usa_nevada_las_vegas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Amerikai lapok szerint Orbán is Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot

Az igazság ismerete nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. Ez a lehetőség mindenkinek jár. Támogass …