2020. január 28., keddMa Károly, napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 337,00 Ft | USD: 305,00 Ft | CHF: 315,00 Ft
2020.01.28. Károly, Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 337,00 Ft | USD: 305,00 Ft | CHF: 315,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Merkelnek megint újra kell terveznie

Hirdetés

Merkelnek megint újra kell terveznie

Németországban az elmúlt évben az EP-választás és minden egyes tartományi választás előtt az volt a kérdés, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és koalíciós partnere, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) választási eredményének milyen hatása lehet Angela Merkel törékeny alapokon álló berlini nagykoalíciójára, amit tavaly csak hosszas szenvedés után tudtak összerántani. Merkelnek eddig a döccenők ellenére sikerült egyben tartania a szövetséget, november végén azonban a felmérésekben alaposan bezuhanó szociáldemokraták a nagykoalícióval szemben igencsak kritikus társelnököket választottak meg.

Hirdetés

A két új társelnököt a múlt hét pénteki tisztújító kongresszuson hivatalosan is jóváhagyták. Végül a háromnapos kongresszuson a nagykoalíció felbontásáról nem tartottak szavazást, és a két új vezető követelései is enyhültek a társelnöki kampányukban elhangzottakhoz képest. Azonban az utolsó kancellári ciklusát töltő Merkel nem nyugodhat meg: hiába nem érdeke papíron a szocdemeknek a koalíció felrúgása, követeléseik egy része olyan területeket érint, amelyekből CDU-s politikusok már jelezték, nem akarnak engedni. Így bizonytalan időszak következhet Európa legnagyobb gazdaságában.

A megszorításokat nem bocsátották meg nekik 

A helyzet megértéséhez vissza kell ugrani egy kicsit az időben. A Szociáldemokrata Párt (SPD) a hatvanas évektől egészen a 2000-es évek közepéig meghatározó politikai erő volt Németországban. Háromszor az SPD adta a kancellárt, igazi néppárt voltak, amely rendre 30-40 százalékos támogatottságot kapott a választásokon.

A lecsúszás a 2000-es évek elején kezdődött a Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár által meghirdetett szociális megszorító csomaggal (Agenda 2010, Hartz IV), aztán folytatódott az Angela Merkellel kötött nagykoalíció fájdalmas kompromisszumaival, a nyugdíjkorhatár 67 éves korra emelésével, majd a menekültválság idején meghirdetett Willkommenskultur keserű kudarcaival.

A párt akkori vezetése a Merkellel való koalícióban hiába kötött hasznos és ügyes kompromisszumokat, ezek se a párttagságnak, se a nagyobb nyilvánosságnak nem voltak jól eladhatók: a sikereket szinte mindig Merkel aratta le, a kudarcok az SPD-t gyengítették. A 2017-es Bundestag-választáson az SPD története legrosszabb eredményét érte el. Miután Merkelnek nem sikerült tető alá hozni egy koalíciót a Zöldekkel és a liberálisokkal, újra nagykoalíciót kötött az SPD-vel. A szükséghelyzetben azonban az együttműködés ára is felment: a szociáldemokraták gyenge választási szereplésük ellenére fontos kulcspozíciókat kaptak Merkel kormányában.

De ez sem javított a helyzeten. Ha most vasárnap lennének a választások, egy múlt csütörtöki felmérés szerint a szociáldemokraták mindössze 13-14 százalékot kapnának, körülbelül annyit, mint a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD). A konzervatív pártok és a szocdemek minden oldalról kihívásokkal néznek szembe: a radikális AfD, a baloldali Linke, és a Zöldek is előretörtek, utóbbiak szabályosan szárnyalnak. Közben Merkel CDU-ja, és bajor testvérpártja, a CSU valamennyire tartotta magát, addig az SPD történelmi mélységekbe esett a felmérésekben.

Az elmúlt évek tartományi választásain sem mindig szerepeltek jól, az SPD Szászországban szabályosan kis párttá vált. A nagymintás közvélemény-kutatásnak tekinthető májusi EP-választáson is rossz eredményt értek el. Ezután jelentette be lemondását Andrea Nahles pártelnök.

Ez újra előhozta a párton belüli törésvonalakat a nagykoalíció támogatói, és a balszárny között. Egyre erősebbek lettek azok a hangok, amelyek inkább Merkeltől különválva próbálnák visszatornázni a párt folyamatosan zuhanó népszerűségét. Mások viszont attól tartanak, hogy 13-14 százalékos országos támogatottság mellett megégethetnék magukat egy előrehozott választással, és inkább kormányon kellene megerősíteniük a pártot.

A tagság két ismeretlen elnököt választott meg 

Az SPD megújulása érdekében több fordulós előválasztást tartottak, amelyen 8 páros és egy önálló jelölt indult, akik 23 helyi konferencián mérték össze magukat. Az első fordulóban kiestek azok a párosok, akik nyíltan a nagykoalíció felrúgása mellett érveltek. A győzelemre a legesélyesebbnek pedig az SPD-s pártelit elismert tagja, Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter és elnökjelölt társa, Klara Geywitz brandenburgi helyi politikus tűnt, akik egyértelműen hitet tettek a nagykoalíció mellett. Aztán nagyon nagy meglepetés történt. Olyan, ami nemcsak a pártelitet, de az elemzőket is alaposan meglepte: a választáson a még az SPD köreiben sem túl ismertnek számító duó, Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő kapta a legtöbb szavazatot.

Ki a két új pártelnök?

Norbert Walter-Borjans: A 67 éves politikus 2010-2017 között Észak-Rajna-Vesztfália pénzügyminisztere volt. 2009-ben országos figyelmet keltett az általa kitalált kulturális adóval, amit a hotelekben és panziókban töltött vendégéjszakák után számítottak fel, és a köznyelv csak “ágyadónak” nevezett. A politikus 2005-ben ellenezte Schröder megszorító csomagját, 2018-ban pedig azt javasolta, hogy a középosztály adóterhelését enyhítsék, a magas keresetűekét pedig növeljék, az internetes konszernek adóelkerülési trükkjeit pedig az adatforgalom megadóztatásával javasolta elérni. Walter-Borjans 2019-ben kifogásolta Németország katonai politikáját és fegyvere Európán kívül értékesítés.

Saskia Esken: Az 58 éves Saskia Esken a stuttgarti egyetemen tanult germanisztikát és politológiát, de tanulmányait megszakította. Dolgozott pincérnőként és postai csomagkihordóként, majd informatikusi végzettséget szerzett és szoftverfejlesztő lett. Három gyermeke született. Baden-Württemberg tartományban 2012 és 2014 az ottani szülői tanács elnökhelyettese volt. 2013-ban ás 2017-ben az SPD Baden-Württenbergi listájáról került be a Bundestagba. Schröder megszorító csomagját az SPD bűnbeesésének nevezte, amelynek máig isszák a levét  párt. Korábban aktív volt internetes adatvédelmi kérdésekben.

Az erősen megtépázott párt állapotát azért jól mutatja, hogy ezen a fontos online szavazáson a 426 ezer fős tagságnak mindössze 54 százaléka vett részt. A két új társelnök 53 százalékot kapott, a náluk jóval ismertebb Olaf Scholz és partnere pedig csak 45 százalékot. Ezt a fordulatot a Spiegel ahhoz a meglepetéshez hasonlította, ahogy annak idején Donald Trump elnök lett, vagy ahogy a britek többsége végül megszavazta a brexitet. Ugyan a két jelölt nem tekinthető baloldali populistának, inkább demokratikus szocialisták vagy erősen baloldali szociáldemokraták, a Tagesspiegel szerint mégiscsak egyfajta populista fordulat történt az eddig mindig kiszámítható, tárgyszerű és mérsékelt szociáldemokrata pártban.

Norbert Walter-Borjans (balra) és Saskia Esken az SPD berlini kongresszusán 2019. december 8-án

Norbert Walter-Borjans (balra) és Saskia Esken az SPD berlini kongresszusán 2019. december 8-án

Fotó: John Macdougall / AFP

A tagság ugyanis azt üzente a párt vezetésének és a német nagykoalíciónak, hogy ez így nem mehet tovább. A jól bejáratott emberek helyett inkább választották a bármi áron való változást – konkrétabb tervek nélkül – hirdető duót. A párttagság most nyújtotta be a számlát az SPD eddigi irányítóinak is. Ők ugyan jól kiismerték magukat a berlini országos politika világában, de ahogy Saskia Esken bírálta őket, a személyi döntéseket mindig hátsó szobákban hozták meg, és felülről határozták meg, mit gondoljon és merre haladjon tovább a párt. Olaf Scholz is keserű tapasztalattal lett gazdagabb: hiába tartják jó alkancellárnak, aki a kormányzáshoz is ért, nem ismerte fel a párttagság hangulatát.

Vissza a baloldali gyökerekhez!

A párt élére választott duó Scholzcal szemben jól ki tudta fejezni a szociáldemokraták mellett még kitartó, csendes tagság véleményét. Ők az eddig képviselt neoliberalizmustól való elfordulást, és az eredeti baloldali értékekhez, a szolidaritáshoz, a szociális igazságossághoz való visszatérést képviselik.

Walter-Borjans és Esken bírálta, hogy az SPD a német kormány tagjaként miért egyezett bele a 35 milliárd eurós hadseregfejlesztésbe, miért kedvez a gazdagoknak a magas jövedelmek vagy a vállalkozások adójának csökkentésével, miközben Saskia Esken szerint az iskolák vagy a közúti infrastruktúra egyre rosszabb állapotban van, és jelentős állami beruházásokra lenne szükség. A két új elnök többször emlegette, hogy a minimálbért fel kellene emelni, és azt is feszegették, hogy biztosan ragaszkodni kell-e adott gazdasági helyzetben a CDU által féltve őrzött és törvénybe iktatott nullszaldós költségvetéshez, amit a CDU újabb szociális megszorításokkal szeretne elérni.

Azt egyik jelölt sem mondta ki egyszer sem, hogy fel akarnák mondani a nagykoalíciót, de többször elhangzott, hogy a fenti problémák miatt itt az ideje annak, hogy újratárgyalják a koalíciós szerződés egyes pontjait. Egyértelműen azzal nyertek, hogy Scholzékkal szemben kritikusak voltak a Merkellel kötött szövetséggel szemben. Az csak következtetés szintjén merült fel, hogy ha a CDU erre nem hajlandó, akkor akár ki is lépnének a koalícióból. „Ha a koalíciós partner nem megfelelően áll ehhez hozzá, akkor olyan döntést kell hozni, hogy ez nem folytatódhat” – mondta Walter-Borjans az ARD-nek. Norbert Walter-Borjans és Saskia Esken győzelmében fontos szerepet játszott az SPD ifjúsági szervezetének (Juso) támogatása, akik már régóta pedzegetik a koalícióból való kilépést. Nem véletlen, hogy az SPD új elnökhelyettese a radikális baloldali […]



A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2019/12/11/merkel_spd_cdu_nemetorszag_szocialdemokratak_tarselnokok_walter-borjans_esken_scholz_valsag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A cseh kormány katonákat küldene Afrikába a terrorizmus ellen

A közpénz a közös pénzünk. Senki sem dugdoshatja, és aki költ belőle, annak el kell …