2019. szeptember 21., szombatMa Máté napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.21. Máté Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 332,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Csak a holttestén keresztül lenne Tajvan egy második Hongkong

Hirdetés

Csak a holttestén keresztül lenne Tajvan egy második Hongkong

Ázsia egyik legnépszerűbb death metal zenekara, a Chthonic a tajvani Csiaji városában lépett fel egy zenei fesztiválon. A zenekar frontembere, Freddy Lim egy ponton így fordult a rajongók ezreihez:

Hirdetés

A demokrácia nem csak Tajvannak fontos, de minden elnyomott embernek – akárcsak barátainknak Hongkongban, ugye?

A tömeg az eső áztatta fesztiválon függetlenségpárti politikai szólamokat kezdett énekelni, Tajvan ifjúsága pedig nem csak koncerteken áll ki a hongkongi tüntetések mellett. A Bloomberg riportja szerint fiatalok egy csoportja 700 sisakot és 1000 gázmaszkot gyűjtött a demonstrálóknak, akik már hetek óta tüntetnek a Kína-barát hongkongi vezetés kiadatásokat érintő tervezett intézkedései ellen.

Azonban nem Hongkong az egyetlen terület Kína partjainál, ami a figyelem középpontjába került az utóbbi hetekben: 

a közeli Tajvan az Egyesült Államokkal kötött fegyvereladási üzleteket több milliárd dollár értékben.

Míg Hongkong immáron húsz éve a Kínai Népköztársaság fennhatósága alatt áll, Tajvan továbbra is független politikailag és gazdaságilag a népi Kínától, habár ezt hivatalosan csak néhány ország ismeri így el. A négy ázsiai tigris egyike még ma is a világ 22. legnagyobb gazdasági hatalma, és az Egyesült Államok 11. legnagyobb kereskedelmi partnere: a Szilícium-völgy cégei az alkatrészeket termékeikhez nagy arányban Tajvantól szerzik be.

A hongkongi kormányzói rendszerrel ellentétben pedig Tajvan parlamentjét és elnökét demokratikusan választják meg. A két fő politikai erő a hidegháború idején állampártként működő, mostanában Kínával inkább szelíd viszonyra törekvő Kuomintang, és a sokáig csak ellenzékben politizáló, függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP), ami immáron negyedik éve irányítja az országot.

Jövő januárban választásokat tartanak: a mostani elnök, Caj Ing-ven húz az USA felé, és azt akarja, hogy Washington erősítse meg korábbi biztonsági garanciáit. Progresszív politikája tetszik a fiataloknak, habár sokan őt sem tartják elég haladónak. Kihívója, Han Kuo-ju viszont inkább békére és pragmatikusabb gazdaságpolitikára törekedne Pekinggel –

ahonnan nem csak szívesen fogadnák a győzelmét, de feltehetően tesznek is érte.

Ugyanis Han kampányában érzékelhető a Nagy Testvér aktív jelenléte.

Tüntetők a New York-i Grand Hyatt hotel előtt, ahova Caj Ing-ven tajvani elnök érkezett 2019. július 11-én

Tüntetők a New York-i Grand Hyatt hotel előtt, ahova Caj Ing-ven tajvani elnök érkezett 2019. július 11-én

Fotó: Jeenah Moon / Reuters

Miért lett hirtelen annyira fontos Tajvan?

A The Atlantic cikke szerint ha Tajvan teljes mértékben Kína befolyása alá kerülne, azzal Peking lenne a Csendes-óceán igazi nagyhatalma: egyrészt hozzájutna a világ legmodernebb technológiáihoz, másrészt akadályoztathatná a Japán és Dél-Korea felé érkező olajszállítmányokat a Dél-Kínai-tengeren. Így olyan befolyásra tenne szert, amivel megpróbálhatna nyomást gyakorolni az Egyesült Államokkal szövetséges két országra, hogy zárják be az ottani amerikai katonai bázisokat. 

Kína tehát Tajvan megszerzésével elérhetné, hogy hatalmas előnyre tegyen szert az USA-val szemben Ázsiában. 

Ez viszont nem lesz sétagalopp, hiszen az Egyesült Államok sem fogja önként feladni a támaszpontjait – még akkor sem, ha Donald Trump amerikai elnök az izolációs politika híve. Ugyanis éppen Trump volt az első amerikai elnök 1979 után, aki közvetlenül beszélt Tajvan elnökével.

Amerika az 1970-es évek óta nem is tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot a 23 milliós szigetországgal: annak idején a Peking-Washington viszony rendezésének egyik kínai feltétele az volt, hogy Tajvan helyett Pekinget ismerjék el az „egyetlen Kínaként”. Ugyanakkor egy 1979-es törvény alapján az Egyesült Államok továbbra is „erkölcsi”, gazdasági, és mindenekelőtt katonai támogatást nyújt a szigetnek – bár a támogatás intenzitása az amerikai-kínai viszony alakulásával hol erősebb, hol gyengébb volt.

A washingtoni segítség legfőbb formáját hagyományosan a fegyvereladások jelentették:

Amerika a tajvani hadsereg fejlesztésével járult hozzá ahhoz, hogy Kína ne tudja elfoglalni Tajvant, feszült helyzetekben pedig demonstratív katonai manővereket is tett már az USA a Tajvan-szorosban. Az utóbbi évtizedekben, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama elnökségei alatt viszont csak közepes méretű fegyvereladások mentek végbe – általában olyankor, amikor a népi Kína egy-egy döntése miatti nemtetszésüket akarták kifejezni.

Majd jött Donald Trump, aki beindította a kereskedelmi háború rakétáit, Peking-ellenes hozzáállása pedig kihat a Tajvannal kapcsolatos amerikai külpolitikára is. Egyrészt nemrég nyitotta meg kapuit a Tajvani Amerikai Intézet, ami ellátja a konzulátusi feladatokat, és amerikai vízumokat ad ki tajvani állampolgároknak.

Másrészt nem csak a diplomáciában, de a fegyverkereskedelmi ügyekben is nagyokat lépett előre a két ország kapcsolata:

  • áprilisban F-16-os harci repülőgépeket vett a szigetország az Egyesült Államoktól 500 millió dollár (átszámítva kb. 145 milliárd forint) értékben,
  • július 8-án a washingtoni külügyminisztérium egy 2,2 milliárd dolláros (kb. 640 milliárd forintos) fegyvereladási üzletre adta áldását,
  • augusztus közepén pedig bejelentették, hogy az USA húsz éve nem látott nagyságrendben, 8 milliárd dollár (kb. 2360 milliárd forint) értékben ad el harci repülőgépeket Tajvannak.

A legutóbbi üzletet az amerikai Kongresszus demokrata és republikánus képviselői egységesen támogatták, a Trump-kormányzat pedig már hivatalosan is jóváhagyta.

Caj Ing-ven (balra) és az Egyesült Államok tajvani üzleti tanácsának elnöke Michael Splinter a New York-i találkozójukon 2019. július 12-én

Caj Ing-ven (balra) és az Egyesült Államok tajvani üzleti tanácsának elnöke Michael Splinter a New York-i találkozójukon 2019. július 12-én

Fotó: Eduardo Munoz / Reuters

Tajvan függetlensége katasztrófához vezetne

– ezt még Hszi Csin-ping kínai elnök mondta januárban egy, a szigetországról szóló konferencián. Amerika ugyanis többek között azért lett ismét aktív Tajvan kapcsán, mert Kína is egyre erőteljesebben fogalmazza meg az igényét a szigetországra.

Peking oldaláról elsősorban az „1992-es konszenzusra” hivatkoznak: eszerint Tajvan és Kína megállapodtak arról, hogy csak egy Kína létezik. Arról azonban a mai napig vita van, hogy a Kínai Népköztársaság (azaz Peking) vagy a Kínai Köztársaság (azaz Tajvan) jogosult a címre. Míg Tajvan mára vitatja a konszenzus létjogosultságát, Peking éppen erre hivatkozva akarja egyesíteni a két országot. 

Hszi elnök pedig nem rest cselekedni: míg Hongkongot immáron teljesen belegyúrná a népköztársasági keretek közé, Tajvannal is hasonló módon, az „egy ország, két rendszer” elve alapján rendezné a folyamatot. A tajpeji kormányzat – és feltehetően az Egyesült Államok – erről viszont hallani sem akar.

Caj, a DPP és a „tajvani függetlenségi” szeparatisták ne játsszanak a tűzzel, még csak ne is gondoljanak rá

– ez a pekingi állami Hszinhua hírügynökség kommentárja volt még az áprilisi amerikai fegyvereladásokkal kapcsolatban. Peking védelmi minisztere, Vej Feng-ho még június elején arra figyelmeztetett, hogy Kína akár katonai erőt is kész lenne bevetni az egyesítés érdekében, és hogy „rendkívül veszélyes lenne alábecsülni a kínai hadsereg elszántságát”. 

Az első válaszlépés viszont csak a júliusi dollármillárdos üzlet után jött el: Geng Suang, a pekingi külügyminisztérium szóvivője jelentette be július közepén, hogy Kína szankciókat léptet életbe azokkal a cégekkel szemben, amik fegyvereket adnak el Tajvannak. 

#Taiwan is part of #China. No attempts to split China will ever succeed. Those who play with fire will only get themselves burned. Period.

— Cui Tiankai (@AmbCuiTiankai) 2019. július 12.

Kína washingtoni nagykövete, Cui Tiankai Twitteren még fenyegetőbb […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2019/08/22/tajvan_kina_usa_trump_hszi_csin-ping_caj_ing-ven_fegyvereladas_elnokvalasztas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

75 ember lézengett az 51-es körzet milliósra tervezett ostromán

Helyi idő szerint péntek hajnalban rohanták volna meg a legelszántabb ufó- és konteóhívők a nevadai …