2018. december 16., vasárnapMa Etelka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 287,00 Ft
2018.12.16. Etelka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 286,00 Ft | CHF: 287,00 Ft
Kezdőlap / Játék / Excelsior – ő volt Stan Lee, aki egy mesés világot hagyott nekünk hátra

Hirdetés

Excelsior – ő volt Stan Lee, aki egy mesés világot hagyott nekünk hátra

2018. november 12-én, életének 95. évében elhunyt a modern képregények történetének vitán felül legfontosabb és egyúttal legismertebb alakja, Stan Lee. Lee-t még azok is ismerték, akiknek konkrétan a szuperhősös füzetekhez semmi közük sincsen, de láttak pár marveles mozit, mivel ezekben a filmekben egy rövid cameo erejéig általában a mester is felbukkant. A Bosszúállók 4-ben még biztosan viszontláthatjuk őt, de ezt követően el kell fogadnunk, hogy több mókás jelenetben nem tér vissza kedvenc hőseink megálmodója. 2018 igazán könyörtelennek bizonyult a képregényes legendák tekintetében, hiszen úgyszintén idén veszítettük el Lee egykori alkotótársát, Steve Ditkót is. 

Lee eredetileg Stanley Martin Lieber néven született meg 1922. december 28-án New York városában, Romániából emigrált zsidó szülők gyermekeként. Családja súlyosan megsínylette a nagy gazdasági világválságot, amelynek következtében többször is költözniük kellett, olyan apró lakásban éltek, hogy Lee öccsével osztozott a hálószobán, a szülők pedig egy kihúzható kanapén aludtak a nappaliban. Ilyen anyagi helyzet mellett érthető, hogy az írással különösen sok időt töltő és meglehetősen tehetséges Lee már középiskolás éveiben dolgozni kezdett különböző irodákban és magazinoknál. Mindössze 16 és fél éves korában befejezte középiskolai tanulmányait, és nagybátyja mellett asszisztens lett a frissen alapított Timely Comicsnál. Az 1960-as évekre ebből a Timely Comicsból lett az a képregényes óriás, amit ma Marvel Comicsként ismerünk.

Kezdetben nyilván egészen apró feladatköröket bíztak rá, neki kellett például feltölteni a tintatartókat, hegyezni a ceruzákat vagy épp elhozni a szerkesztőségi tagok ebédjét. Kitartó szorgalma megtette hatását, már 1941-ben megjelent az első képregényes munkája. Ez a Captain America Foils the Traitor’s Revenge címet viselő történet volt, amit a Captain America képregénysorozat harmadik füzetében publikáltak. Persze ez még nem volt egy teljes értékű képregény, tulajdonképpen egy kétoldalas szövegről beszélünk, képek nélkül. A rövidke történet volt viszont az első alkalom, ahol Amerika Kapitány elhajítva használta pajzsát. Bizony ez az ikonikussá vált mozdulat is az ő fejéből pattant ki – itt használta egyébként először a felvett Stan Lee nevet, ami később teljesen hozzánőtt. Végtelenül prózai oka volt a névváltásnak: ezekben az időkben a képregényeket semennyire sem tisztelték, Lee pedig egészen egyszerűen szégyellte azt, hogy velük foglalkozik. Nem kellett sokat várni arra, hogy Lee már valódi képregényeket írjon. A ’40-es években rögtön új karaktereket is elkezdett bevezetni, ő álmodta meg például Jack Frostot, vagy Father Time-ot, legelső kreációja pedig a Mystic Comics hatodik számában felbukkant Destroyer volt. Ezekre a képregényes aranykorból származó szereplőkre persze ma már kevesen emlékeznek. 

Hirdetés

A nagy váltás akkor következett be Lee életében, mikor Joe Simon szerkesztő és a legendás Jack Kirby elhagyták a Timely Comics kötelékét. Martin Goodman kiadó ekkor a mindössze 19 éves Stan Lee-t tette meg új szerkesztőnek. Most már tudjuk, hogy ez a világ legjobb döntésének bizonyult. Lee a képregényes részleg főszerkesztője maradt az elkövetkező évtizedekben, sőt ő lett a művészeti vezető is, mígnem 1972-ben átvette Goldmantől a kiadói pozíciót. Az 1950-es években némiképp átalakult a képregényes piac, ekkor épp Atlas Comics néven futott a cég. Lee ekkor számos különböző műfajban alkotott (mivel épp ezekre volt igény), több között romantikus és western sztorikat is írt, de horror történetek és középkori kalandok is születtek ekkor a tollából. 

Az 1950-es évek végén indultak be azok az események, amelyeknek köszönhetően úgy fest ma a szuperhősök világa, ahogy ismerjük őket. Ekkor történt ugyanis, hogy a rivális DC Comics teljesen újragondolta Flash karakterét, majd létrehozta az Amerikai Igazság Ligáját, az első valóban jelentőségteljes szuperhőscsapatot. Erre válaszul Martin Goodman azt a feladatot adta ki Stan Lee-nek, hogy ő is álljon elő egy szupercsapat ötletével. Minden sikeres férfi mögött áll ugyebár egy nő a mondás szerint, ez pedig Lee esetében sem volt másképp. Felesége tanácsolta ugyanis, hogy kezdjen a saját ízlése szerint írni, találjon ki olyan történeteket, amikben kedvét leli, mivel úgyis épp azt tervezték, hogy Lee felmond. Stan Lee pedig elkezdte szállítani a merőben új képregényhősöket, akik hétköznapi problémákkal is küzdenek, nem olyan idealizált héroszok, mint akikkel eddig találkozhattak az olvasók. Ezzel együtt a fiatal tinik mellett megpróbált idősebb korosztályokat is megszólítani a füzetekkel. 

Jack Kirby ekkor már újra a Marvelnél dolgozott (igen, itt már a Marvel Comicsról beszélünk). Első Lee-vel közös munkájuk a Fantasztikus Négyes lett – ez a csapat egyébként elég sokat merít a Kirvby által még a DC Comicsnak kitalált Challengers of the Unknownból. A Fantasztikus Négyes sikere megnyitotta az utat egy csomó új hős előtt. Ezekben az években született meg a Vasember, az X-Men csapat, Hulk, a Fenegyerek, Doktor Strange, Thor, és természetesen a barátságos és közkedvelt Pókember. Ezek a karakterek pedig mind egy hatalmas közös világon osztoztak, így bármikor találkozhattak egymással. Nem kellett sokáig várni a Bosszúállók sorozat elindítására sem, ezekben a füzetekben pedig olyan régi karakterek is visszatértek, mint Amerika Kapitány vagy épp Namor. 

Stan Lee reformjai nem csak az új hősök bemutatásában merültek ki. Az egész ipart átalakította. Bevezette például, hogy a füzetek elején nem csak az írót és a rajzolót tüntetik fel, hanem szépen odakerül a kihúzó és a beíró neve is. A Marvel képregényeibe bekerült továbbá egy külön “hírek” rovat, a Bullpen Bulletins oldal, ahol közvetlen stílusban írtak az alkotók a várható történetfolyamokról – itt egy hasáb mindig Lee-nek volt fenntartva. A dolog remekül működött, kialakult egy szorosabb kötelék a rajongók és az alkotók között. 

A képregényírás terén is megteremtett egy új iskolát. Lee ugyanis úgy alkotott, hogy először csak a képregény történetének vázát dolgozta ki, nem írta meg pontosan az egész torit. Ezt megosztotta a rajzolóval, aki maga készítette el az első grafikákat, kitalálta, pontosan hány panel és hány oldal kell az elmeséléshez. Lee csak ezután illesztette be a szövegbuborékokat és találta ki a pontos részleteket. Mindennek köszönhetően a képregényes rajzolók valódi társszerzővé váltak mellette, nem csak a másodhegedűs szerepe jutott nekik. 

Ditko távozása után 1966-ban John Romita Sr. lett Lee egyik legfontosabb alkotótársa, vele együtt készítette a The Amazing Spider-Man képregénysorozatot, ami pont ebben az évben előzte meg a Fantasztikus Négyest és vált a Marvel legjobban fogyó füzetévé. A hatalmas siker többek között annak volt köszönhető, hogy Lee és Romita mindig aktuális eseményekre reflektált a képregényben, így például nem hagyták szó nélkül a vietnámi háborút, vagy a politikai mozgalmakat sem. Az általuk kitalált Robbie Robertson, a Pókember képregényekben szereplő Hírharsona magazin szerkesztője a képregények történetének egyik első komoly szerephez jutó fekete karaktere lett. Később szintén Lee nevéhez főződött a mainstream képregények első fekete szuperhősének, vagyis Fekete Párducnak, illetve az első afroamerikai szuperhősnek, Sólyomnak a megalkotása. Segített a képregényeket addig komolyan szabályzó Comics Code megreformálásában is. Ez a keretrendszer a ’50-es években még olyan szigorú volt, hogy például nem engedélyezte fekete szereplők űrhajósként való ábrázolását. 1972-ben felhagyott a folyamatos írással, utolsó munkái a The Amazing Spider-Man 110. és a Fantastic Four was 125. számai voltak. 

Az elkövetkező években Marvel Comics első számú és kikerülhetetlen arcává vált, folyamatosan látogatta a képregényes rendezvényeket és expókat. A ’80-as években aktívan részt vett a Marvel tévés és filmes terveinek egyengetésében, már ekkor is rákapott a cameózás ízére, szóval ez a tendencia nem az elmúlt 10 év Marvel mozijainál indult be. Eseti jelleggel persze közben még írt néha képregényeket is. Az elmúlt 20 évben több médiavállalatos is beindított, ezek közül volt ami több, volt ami kevesebb sikerrel járt, ilyenek voltak például a jelenleg is működő POW! Entertainment, vagy 2001-ben alapított mindössze 2 évig működő Stan Lee Media. Stan Lee Foundation 2010-ben létrehozta nevű jótékonysági szervezetét is. 

Tavaly, egészen pontosan 2017. július 6-án, 95 évésen hunyt el felesége, Joan. 69 éven át voltak házasok. Lee úgyszintén 95 évesen hagyta most itt ezt a világot. Nem csak egy végtelenül gazdag, színes világot hagyott maga után örökségül, amelyből generációk merítettek erőt, hanem egy példás életpályát is mutatott nekünk. Köszönünk neked mindent Stan Lee, Excelsior!

Forrás:
https://www.gamestar.hu/masvilag/stan-leestan-leestan-leestan-lee-255771.html

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Akihabara, a Távol-Kelet gamermennyországa

Akihabara, a Távol-Kelet gamermennyországa

Japánt sokszor a nagyon furcsa és nyugati ember számára nehezen értelmezhető játékok otthonaként említik, miközben …