2019. június 20., csütörtökMa Rafael napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 289,00 Ft
2019.06.20. Rafael Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 323,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 289,00 Ft
Kezdőlap / Ingatlan / Mondhatni siralmas a helyzet: a magyar egyetemisták csupán 6 százaléka vállalkozna

Hirdetés

Mondhatni siralmas a helyzet: a magyar egyetemisták csupán 6 százaléka vállalkozna

Sokféle téma előkerült a Budapest Főváros Önkormányzatának Konferenciáján, többek között a magyar kkv szektor innovációs helyzete, a fiatalok vállalkozási kedve, a városi smart megoldások térnyerése, és az is, hogy mit kellene tennünk ahhoz, hogy létrejöhessen az egyes szektorok, szintek, és a teljes lakosság között egy valóságos együttműködés.


Albrecht Ute (BFVT, ügyvezető) a Smart Budapest Keretstratégia készítésének tapasztalatairól tartott előadást, melyben elmondta, hogy Londonban, Koppenhágában az okosváros szemléletben nem a technológiák vannak a középpontban, hanem az együttműködések, közös hálózatok. “Fontos, hogy a politika beálljon a smart koncepciók mögé. Jövőre el kell készíteni az új integrált településfejlesztési stratégiát, így van lehetőség, hogy ebbe belefoglaljuk az okos koncepciókat. A mostani keretstratégiára azért is van szükség, mert új kihívásokkal találjuk szemben magunkat, egyre gyorsabban változik a világ és a mi elvárásaink is. A keretstratégia fókuszterületei között van a városi életminőség, az okos gazdaság, okos városlakók, fenntartható erőforrások, okos mobilitás, kezdeményező városkormányzás.”

Győri Benjámin településmérnök elmondta, hogy 2020-ra több mint 40 milliárd eszköz fog a hálózathoz kapcsolódni, amit a távlati célokban is figyelembe kell venni. A közvilágítási hálózat okosítása lehetővé teszi, hogy kommunikálni tudnak az okos lámpaoszlopokkal, adatot gyűjthetnek, ami az üzemeltetésben is hasznos. Békéscsabán elindítottak egy projektet, ahol a környezeti elemeket is mérik (szél, hőmérséklet, stb.).

Dr. Mitnyan György (Főtáv vezérigazgatója) előadását azzal kezdte, hogy felhívta a figyelmet a jelenlegi kevésbé előnyös helyzetre: “Magyarországon még mindig a szemét 67 százalékát a földbe rejtjük el, persze vannak országok, ahol ez a 100-hoz közelít, de nyilvánvalóan a lefelé törekvés lenne a cél. Hogyan tudjuk a belvárosi levegőt helyreállítani? Erre a Főtáv válasza a hőgyűrű, ami mintegy 40 milliárdból valósul meg.” 45 ezer fővárosi lakással számolnak, vagyis a gyűrű mentén körülbelül 200 ezer lakás van, ennek a negyedének a csatlakozására számítanak. A szakértő hozzátette, hogy évente 12 ezer hektárnyi erdőt nem kell kivágni, a projekt megvalósulásával.

Hirdetés

Mondhatni siralmas a helyzet: a magyar egyetemisták csupán 6 százaléka vállalkozna

Futballban, vagy okosodásban vagyunk jobbak?

Dr. habil Alföldi György (BME Építészmérnöki Kar dékánja) a kerekasztalbeszélgetés során kifejtette, hogy már szinte már mindenféle okos megoldás van, csak ezek nem jutnak el egymáshoz, nincs hozzáférésük egymás adataihoz. Amikor elkészül egy stratégia, majd elindul, általában hiányzik belőle a visszacsatolás, így nehéz előre jutni. A többiekkel egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne a globális cégeket – akik nagyon elöl járnak – bevonzani és bevonni ezekbe a projektekbe. A rendszer okosodásához a bizalom, a közös nyelven való beszélés és a szervezeti visszacsatolások láthatósága kell.

Dr. Reith András (ABUD, ügyvezetője) kiemelte, hogy mindezekben a következetesség a legfontosabb. Beszélt arról, hogy a 2030-as smart Budapest tervben az energia kiemelt szerepet kap, és arról is, hogy a sokkal többet kellene foglalkozni a lakosság életének a megértésével, mélyebb szociális kutatásokkal. Meg kell érteni, hogy embereknek tervezünk és ha ők nem tudják megérteni, befogadni ezeket az okos megoldásokat, akkor halálra van ítélve a dolog. A fejlődéshez forrásra is van szükség:

Szemerey Samu (Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője) hozzátette, hogy a globális cégek már olyan megoldásokat nyújtanak, amivel nehezen tudja felvenni a versenyt a város, de mégis benne van ebben a helyzetben, amire reagálnia kell. Egy másik szempont a skálázhatóság, vagyis hogy felkaroljuk-e az alacsonyabb szintről jövő kezdeményezéseket, vagy csak megdicsérjük az ötleteket és ezeket figyelmen kívül hagyva csináljuk a hatalmas volumenű fejlesztéseket. A szakértő konkrétumokat is említett a jól megszervezett együttműködésekre: “Finnország elkötelezte magát amellett, hogy egy év alatt a népesség 1 százaléka megismerkedjen a mesterséges intelligenciával. Ezt felkarolták a vállalatok, delegálták a dolgozóik 1 százalékát, illetve a városok is, így mindenfajta bizonyítási kényszer nélkül az ország jelentősen fejlődött az AI területén.”

Mondhatni siralmas a helyzet: a magyar egyetemisták csupán 6 százaléka vállalkozna

A magyar egyetemisták 6 százaléka vállalkozna

Dr. Radácsi László (Budapest Lab igazgatója) felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kkv-k kétharmadának nincs virtuális megjelenése. Az egyetemisták körében végzett felmérés (100 országban kérdeztek meg egyetemistákat arról, hogy akarnak-e vállalkozni) pedig rávilágított, hogy nincs elég erős vállalkozási kedv itthon. A magyar egyetemisták csupán 6 százaléka mondta azt, hogy a végzést követően vállalkozna, tehát inkább alkalmazottként képzelik el a jövőjüket.

Mit jelent a “prosumer” kifejezés?

A “prosumer” angol kifejezés arra utal, hogy a felhasználók egyben a szolgáltatás előállítói is – mondta el Rab Judit (Lechner Tudásközpont osztályvezető). Ez vonatkozik a lakosra, aki kezdeményez, vagy aki elindít egy startupot. Az okosváros megoldások után nagyon fontos a visszacsatolás, a lakosoknak gyors válaszokra van szükségük. Ha mi nem kapunk valami utána azonnal visszaigazolást, pl. egy banki utalás során – akkor igen rosszul tudjuk érezni magunkat.

Mondhatni siralmas a helyzet: a magyar egyetemisták csupán 6 százaléka vállalkozna

Van itthon is együttműködés

Szerdahelyi-Németh Klára (Budapest Dialog társalapítója) elmondta, hogy örvendetes, hogy sok közterület nagy változáson esik át, de az együttműködést nem elég hangsúlyozni. Amikor városfejlesztési ötletekkel állnak elő, ellenszéllel kell megküzdeniük az önkormányzatok és a felhasználók felől is. A különböző ötletekkel az önkormányzatoknak foglalkozni kell, ezért az ő együttműködési partnerségük nélkül nem tudnak előre jutni. A XVIII. kerülettel például van egy együttműködésük, ezért nem véletlen, hogy rengeteg lakossági ötlettel lehet a kerület honlapján találkozni.

Kókai Dóra (BFFH osztályvezetője) a Cities4People projektet mutatta be, kiemelten a budai Duna-part élhetőbbé tételére. Amikor feltették a kérdést az embereknek, hogy mi tenné jobbá a Duna partot a legtöbb válasz a kevesebb autóra és a több zöldterületre érkezett. Három pilot programot valósítanak meg:

  • 1. Mobilitási pont a Szent Gellért térnél
  • 2. Budai sétaösvény: 5 km hosszan két hónapig üzemel májustól, ezzel akarják felhívni a figyelmet a gyaloglás fontosságára
  • 3. A Szabadság és az Erzsébet híd közötti szakaszon kerékpárosbarát mintabeavatkozás

Szalai Piroska (BVK elnöke) a Be Smart versenyek eredményeit mutatta be. Céljuk, illetve a fő fókuszterületük azoknak a vállalatoknak a segítése, amelyek valahogyan kötődnek az innovációhoz. Kilenc hazai versenyen vannak túl, és három nemzetközin, elmondta azt is, hogy Budapest kiemelkedő a startupok számában, európai szinten is elsők vagyunk.

Forrás:
https://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/mondhatni-siralmas-a-helyzet-a-magyar-egyetemistak-csupan-6-szazaleka-vallalkozna.320849.html

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Elindultak az első önvezető minibuszok a szomszédban

Elindultak az első önvezető minibuszok a szomszédban

Elindultak az első önvezető minibuszok Bécsben, Seestadt új városnegyedében. A buszok 20 km/h sebességgel közlekednek …