2019. november 12., keddMa Jónás, Renátó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 334,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 304,00 Ft
2019.11.12. Jónás, Renátó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 334,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 304,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Zuglói szociális modell: mi lett Karácsony ígéreteiből?

Hirdetés

Zuglói szociális modell: mi lett Karácsony ígéreteiből?

  • 2015-ben a kormány a szociális támogatásokról szóló törvény változtatásával azt mondta az önkormányzatoknak, hogy többé nem kötelező a helyi szintű szociális segélyezés. Persze továbbra is fizethetnek, ha akarnak, de már a saját adóbevételeikből, a központi finanszírozás gyakorlatilag megszűnt.
  • Mivel általában épp azoknak az önkormányzatoknak nincsen adóbevételük, ahol sok a segélyezett, ezért a települések közötti egyenlőtlenségek megemelkedtek. A segélyeket sok településen megszüntették vagy csökkentették az összegüket.
  • Az országos trenddel viszont látványosan szembe ment Zugló, ahol egész Magyarországon a legnagyobb összegű lakhatási támogatást kapják a rászorulók, de nem is az összege az érdekes, hanem maga a koncepció, amiben a pénzeket adják.
  • Karácsony Gergely vezetésével az önkormányzat külső, független szakértőktől rendelt meg egy tervezetet kerületi szociálpolitika kidolgozására. Ebből született meg a zuglói szociális modell, aminek része egy olyan ellátás, a minimumjövedelem is, amit Magyarországon korábban sohasem próbáltak ki.
  • A rendszerváltás utáni magyar társadalompolitika legnagyobb kísérlete folyik Zuglóban, ráadásul nem is eredménytelenül. A koncepciót még a kerületi Fidesz is támogatta, és később sem támadták meg.

Az egész történet 2015-ben kezdődik, február 26-án. A képviselő-testületi ülés csúszik, Karácsony Gergely 13 perccel 9 óra után nyitja meg. Arra kéri a képviselőket, hogy álljanak fel, és egy perces néma csenddel közösen emlékezzenek meg arról a zuglói pedagógusról, aki az ülést megelőző napon hunyt el. Eltelik egy perc.

Hirdetés

A Fidesz-KDNP képviselője, Gyügyei Attila kér szót. A kommunizmus áldozatainak emléknapja is tegnap volt, mondja, majd arra kér mindenkit, emlékezzenek meg erről is ugyanúgy. Újabb perc telik el némán. A képviselők leülnek, elkezdődhet a munka. Karácsony Gergely neki is lát a polgármesteri feladatainak, a hónap dolgozóinak szóló elismerő oklevelek átadásával folytatja az ülést. A hónap szociális dolgozójának járó oklevelet két nő kapja, a hónap rendőre és a hónap tűzoltója férfi.

Bő egy órával később érnek a 4. napirendi ponthoz, amit Karácsony az egyik legfontosabb előterjesztésként konferál fel. Elmondja, azért van szükség új rendeletre, mert az állam kivonult a segélyezésből. “Az önkormányzatoknak, mint az utolsó láncszemeknek, arra kell törekedniük, hogy az állami szociális ellátórendszerben hagyott lyukakat betömjék”, mondja. Utána az MSZP-s Hevér László György kér szót, azt hangsúlyozza, hogy az ország vezetése nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Rozgonyi Zoltán, fideszes alpolgármester arra kér mindenkit, ne kezdjen bele a szimbolikus politizálásba, mert most a szociális krízishelyzetben lévőkkel kell törődni, az pedig komoly, felelősségteljes, tartalmi politizálást igényel.

Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője is felszólal, hogy jelezze, szerinte nincsen rendben, hogy miközben vannak minimálbérből élő családfenntartók, az önkormányzat a havi 180 ezer forintból élő nyugdíjasokat támogatja meg 3 ezer forinttal, amit majd a Tescoban fognak elkölteni likőrre. Ketten reagálnak rá. Karácsony Gergely arra kéri, hogy figyeljen arra, hogyan fogalmaz, hiszen nem tudhatja, hogy tényleg italra költik-e a juttatásokat. Felcsattan az MSZP-s Sógor László is, a kerület közbeszerzési bizottságának elnöke, és visszautasítja Várnai szavait. Szerinte van, hogy 3 ezer forint is segítség a rászorulóknak.

A vita után, néhány módosító javaslatot elfogadnak, majd a rendeletről szavaznak. 21 képviselő van jelen, mindannyian támogatják a zuglói szociális modellt. Magyarországon ez az első alkalom, hogy a gyakorlatban kipróbálnak egy minimumjövedelem-rendszert.

Miért adunk segélyeket?

Mivel a minimumjövedelem az állami segélyezési politikára adott válaszként jelent meg, ezért először azt kell felidézni, hogy mi történt Magyarországon a szociális juttatásokkal.

A segélyezési rendszereket azért hozták létre, hogy megszüntessék a szegénységnek az olyan szélsőséges szintjét, ami már nem elfogadható adott korban és helyen. A segélyezés mögötti gondolat az, hogy az emberi körülményekhez, a megfelelő ételekhez, megfelelő lakhatáshoz, biztonsághoz minden embernek alapvető joga van, bármilyen családba is született, bárhogy is alakult az élete.

Legalábbis ez a szépen hangzó, tankönyvi definíció, de van azért egy kevésbé naiv érv is a segélyek mellett, ez pedig az,  hogy ha túl sokáig, túl sokan maradnak mindenféle ellátás nélkül, akkor kevésbé fogják betartani a törvényeket, és kedvük támad meglátogatni a középosztály és az elit házait, hogy erőszakkal újraosszák a javakat. Viszont ha adunk egy kis pénzt a szegényeknek, akkor teljes nyugalommal tűrik majd a szegénységüket.

Ez a két szemlélet eléggé eltérő, de az közös bennük, hogy megmutatják, a segélyezés nem a szegénység felszámolásáról szól, hanem a szegénység kordában tartásáról.

A szegénység felszámolásához nem elég a pénz, ahhoz könnyen hozzáférhető, komplex állami szolgáltatások kellenek (oktatáspolitika, foglalkoztatáspolitika, egészségügy, stb.), és rengeteg idő, pénz, szakértelem, de leginkább: politikai akarat. Ami sok helyen nincs meg, hiszen szegénység mindig volt, elfogadottnak számít, ezért nem kiemelt cél, hogy megszűnjön.

Viszont a szegények kordában tartása minden államban fontos cél, attól függetlenül, hogy mennyire bőkezűek a rászorulóknak adott juttatások. Ezért van az, hogy a segélyezési költségeket megvágó, a hozzáférést korlátozó kormányok sem szokták teljesen eltörölni a rászorultsági támogatásokat.

Orbán Viktor is többször bejelentette, hogy megszűnik a segélyezés, az 5 évvel ezelőtti önkormányzati választás után azt állította, hogy Magyarországon 2018-ig teljesen eltörlik a munkanélküli-segélyeket. 2015-ban jelentősen át is alakították a segélyezési rendszert, de hamar kiderült, hogy a kormányfő egy kicsit lódított, a segélyezési rendszer pont úgy szűnt meg ahogy az ötös metró megépült: a szociális törvényben mindenhol átírták a segély szót támogatásra. Például az önkormányzati segélyből települési támogatás lett, a gyermekágyi segélyből pedig gyermekgondozást segítő ellátás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015-ben készített egy szótárat a minisztériumi dolgozóknak a fogalmak kötelező változtatásáról, amelyben a segélyt nem használható kifejezésnek nevezték.

Segély helyett munka

A segélyek teljes megszüntetésével kapcsolatban ugyan nem mondott igazat a kormány, de az igaz, hogy 2010 óta több lépésben, radikálisan átalakította a juttatások rendszerét, szigorította a hozzáférési feltételeket, és szándékosan hagyta, hagyja, hogy szép lassan, az inflációval elveszítsék az értéküket. A segélyekre, szociális ellátásokra költött teljes összeg 2010-ben 270 milliárd, 2015-ben viszont már csak 140 milliárd volt, a GDP 0,9 százalékáról annak 0,4 százalékára esett vissza. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a segélyezés helyett a munkavállalást preferálja, mert az ország akkor lesz sikeres, ha dolgozó emberekből áll. Ezt egyébként senki nem is vitatja. Azt viszont már igen, amikor Orbán Viktor úgy beszél a segélyből élőkről, mintha ezek az emberek úgy döntöttek volna, hogy dolgozók helyett inkább eltartottak lesznek.

Gyakori mítosz a segélyezési rendszerekről, hogy azok miatt tömegek élnek jól, pusztán állami juttatásokból, munka nélkül. Aki ezt elhiszi, az vessen egy pillantást a Központi Statisztikai Hivatal jövedelempótló segélyeiről szóló táblázatára. Ezekből egyszerre csak egyre lehet jogosultságot szerezni, 22 és 28 ezer forint közötti a támogatások átlagos havi összege. Nehéz elképzelni, hogy bárki tudatosan ilyen alacsony segélyeket választana a minimálbér helyett. Utóbbi 2019-ben nettó 99 ezer forint.

Ráadásul a segélyezés nem csak egyénileg nem számít nagy összegnek, országos szinten, költségvetési tételként sem jelentős. Az ide tartozó ellátásokra szánt teljes évi költségvetési összeg továbbra is a 2015-ben mért 140 milliárd forint körül kell mozognia, legfeljebb csökkent valamennyit. Itt egy kis segítség az elképzeléséhez: a Forbes becslése szerint Mészáros Lőrinc 2018-ban, egyetlen év alatt 275,6 milliárd forinttal növelte a vagyonát, ami azt jelenti, hogy

Magyarország leggazdagabb embere kétszer annyi pénzt keresett tavaly mint amennyibe Magyarország teljes segélyezési rendszere került.

A segélyekkel kapcsolatban a másik gyakori kritika, hogy fenntarthatatlanok. Ez akkor igaz, ha a munkanélkülieknek adott jövedelempótló szociális juttatás összege túl közel van a munkabérhez, ilyen esetekben az állami segítség tényleg ellenösztönzi a munkakeresést, ami miatt előbb-utóbb egyre többen dönthetnek úgy, hogy inkább segélyezettek lesznek, ez pedig a dolgozók által befizetett adók csökkenésével és a kifizetett juttatások növekedésével járna, szétverné a költségvetést, összeomlana a gazdaság.

De ez nem azt jelenti, hogy nem lehet fenntartható támogatási rendszereket kialakítani, nyilvánvalóan nincs belekódolva a segélyekbe a fenntarthatatlanság vagy a pazarlás. Zugló erre jó példa, ott a Budapest Intézet elemzői készítették a koncepciót és a rendszer értékeléseit, amelyekben jelezték az önkormányzatnak, hogy milyen korrekciókat javasolnak. Ráadásul az összes munkaanyag szabadon, egyszerűen hozzáférhető a projekt honlapján.

Ha van pénz az a baj, ha nincs, az is

A zuglói minimumjövedelem bevezetése után egy évvel Karácsony Gergely sem titkolta: ő is a program anyagi vonzatától félt a legjobban, hogy majd teljesen elszállnak a rendszer költségei, és a kerület csődbe megy. De ez végül nem történt meg, a bevezetése óta egy alkalommal már meg is emelték a zuglói pénzbeli ellátásokat, a minimáljövedelmet például a kezdeti 26 000 forintról 28 500 forintra. (Ami a magyar szociálpolitika bűvös száma, ebben a cikkben írtunk arról, hogy pontosan miért.)

Miközben a kormánysajtó Karácsonyról azt állítja, hogy csődbe vitte a kerületet, az általunk megkérdezett szociális szakemberek épp azért kritizálták Karácsonyt, mert Zuglónak lenne forrása arra, hogy tovább emelje az ellátásokat, milliárdos pluszokkal szokott zárulni a kerület költségvetése.

Karácsony múlt pénteken, az utolsó, zuglói polgármesterként töltött napján tartott sajtótájékoztatót a kerület elmúlt öt évéről. Ezen elmondta, tavaly a fővárosi kerületek közül Zugló fordította a legtöbbet szociális kiadásokra, ennek ellenére az önkormányzat központi folyószámla-egyenlege plusz 3,4 milliárd forint, a további számlákat is figyelembe véve pedig a kerületnek több mint 4 milliárdja van.

Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt, Zugló polgármestere a kerületi önkormányzat folyószámlájának kivonatát mutatja Szabó Rebeka zuglói alpolgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján az önkormányzat épülete előtt 2019. október 11-én

Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt, Zugló polgármestere a kerületi önkormányzat folyószámlájának kivonatát mutatja Szabó Rebeka zuglói alpolgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján az önkormányzat épülete előtt 2019. október 11-én

Fotó: Kovács Tamás

A legfontosabb zuglói támogatás a minimumjövedelem, ezt még soha korábban nem próbálták ki az országban, annak ellenére, hogy a szakmai javaslatokban több esetben is felmerült. A juttatásnak az a lényege, hogy senkinek ne kelljen a meghatározott minimumjövedelem-szint alatti jövedelemből élnie, hogy a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem mindenkinek biztosítva legyen.

Akinek semennyi jövedelme sincs, annak Zugló 28 500 forintot ad havonta.

Ezzel a XIV. kerület az egyetlen olyan hely az országban, ahol minimális szinten megvalósul a szociális biztonság, egy 2013-as becslés szerint 350-460 ezer közé tehető azoknak a száma, akik semmiféle rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, munkájuk nincs, állami juttatást nem kapnak.

De a minimumjövedelem úgy van meghatározva, hogy azokat is elérje, akiknek ugyan jár valamilyen állami segély, de az a minimumjövedelem összegénél alacsonyabb. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2019/10/18/zuglo_szocialis_modell_karacsony_gergely_minimumjovedelem_lakhatas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Műanyag-újrahasznosítással foglalkozó céget vett a Mol

Lezárta a Mol a tranzakciót, amelynek eredményeként 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a németországi székhelyű, műanyag-újrahasznosítással …