2020. január 25., szombatMa Pál napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 336,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 313,00 Ft
2020.01.25. Pál Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 336,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 313,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Visszafogja a munkánkat a magas lakásár?

Hirdetés

Visszafogja a munkánkat a magas lakásár?

Néhány országban kimutatták, hogy a növekvő ingatlanárbeli különbségek erősen hatnak a munkavállalói mobilitásra. De közel sem úgy, ahogy várnánk!

Hirdetés

A drágább ingatlanokkal – és feltehetően gyakran jobb munkaerőpiaci helyzettel – rendelkező települések vonzereje csökken a (munkaképes) lakosság körében. Norvégiában például 2016-ban azt találták a különböző régiókat és a 30-49 éves korosztályt vizsgálva, hogy az országoshoz képest magasabb lakásár negatívan hatott a nettó odaköltözők számára (avagy nagyobb nettó elvándorlással párosult) (IMF, 2016).

A főváros, Oslo esetében úgy becslik, hogy az országos átlagot 25%-kal meghaladó lakásár-emelkedés 10%-os növekedést idéz elő a 30-49-es korosztály elvándorlásában. Angliában pedig egy 2006-os tanulmány talált ilyen hatást, bár azt is megjegyzi, hogy a lakásárakat a szomszédos régiók áraihoz célszerű viszonyítani, vagyis a magas lakásár valóban az adott régióba való költözés vonzerejét csökkentette, de a jó a munkalehetőségek pozitívan hatottak a szomszédos régiókba költözők számára (Murphy et al., 2006): feltehetően megnőtt a bejárók száma.

A munkavállalók földrajzi mobilitása hozzájárul ahhoz, hogy a kínált munka és a munkaerő egymásra találjon. A közgazdászok (klasszikus) általános egyensúlyi modellje szerint a költözést két település közötti bérkülönbség határozza meg (Harris-Todaro, 1970). A munkaerő-beáramlás a munkaerőhiányt – és így a béreket is – mérsékli, az elvándorlás esetében pedig fordított folyamat zajlik le. A munkaerőpiaci viszonyok így konvergálnak, egészen az egyensúlyi helyzetig, amikoris már nem éri meg elköltözni.

A gyakorlatban ez azonban nem valósul meg hiánytalanul. Jelentős regionális különbségeket fedezhetünk fel például a munkanélküliségi rátában (1. ábra), ami a költözési hajlandóságot mérséklő tényezőkkel is összefügg. Ezen tényezők egyike lehet a lakásár.

1. Ábra: Munkanélküliség országokon belül: max-min

Forrás: OECD, saját számítás. A legmagasabb illetve a legalacsonyabb OECD large region (TL2) munkanélküliségi ráták különbsége. Magyarország esetében például Észak-Alföld és Közép-Dunántúl, Franciaországban pedig Mayotte (tengerentúli terület) és Pays de la Loire régiók munkanélküliségi rátáinak különbsége. Az adatok az adatbázisban fellelhető legfrissebbek – többnyire 2017-re vonatkoznak.

Forrás: OECD, saját számítás. A legmagasabb illetve a legalacsonyabb OECD large region (TL2) munkanélküliségi ráták különbsége. Magyarország esetében például Észak-Alföld és Közép-Dunántúl, Franciaországban pedig Mayotte (tengerentúli terület) és Pays de la Loire régiók munkanélküliségi rátáinak különbsége. Az adatok az adatbázisban fellelhető legfrissebbek – többnyire 2017-re vonatkoznak.

Számos ország esetében megfigyelhető, hogy az ország különböző […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/01/14/visszafogja_a_munkankat_a_magas_lakasar/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nemsokára forgalomba kerülnek az új 100 forintosok

A független újságírás védettséget jelent, hogy a hatalom nem csinálhat velünk azt, amit csak akar. …