2020. szeptember 28., hétfőMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
2020.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Tűzszünetet kötött Amerika és Kína, de a háború nem ért véget

Tűzszünetet kötött Amerika és Kína, de a háború nem ért véget

  • Donald Trump amerikai elnök az elmúlt két évben védővámokat vezetett be Kínával szemben, arra hivatkozva, hogy Kína “csaló” gazdaságpolitikájával ellopja az amerikai munkahelyeket.
  • Kína erre szintén vámemeléssel vágott vissza; az elfajuló viszály az egész világgazdaságot visszavetette.
  • Sokáig egyik fél sem engedett, ám Kínának a növekedési üteme lassulása, Trumpnak a 2020-as elnökválasztás közeledése miatt fontossá vált a “kereskedelmi háború” lecsillapítása 
  • Emiatt megállapodtak a védővámok részleges eltörléséről és néhány régi amerikai sérelem kezeléséről.
  • Ez az “első fázisú” megállapodás azonban szakértők szerint nem oldja meg a kereskedelmi háború mögött álló mélyebb feszültségeket, és annak betartásában sem nagyon bíznak.
  • Egyesek attól tartanak, a kínai tűzszünet után Trump másik célpontját, az Európai Uniót kezdheti el csuklóztatni, ami természetesen Magyarországnak is rosszul jönne.

Szűk két évvel azután, hogy elindította, Donald Trump amerikai elnök a jelek szerint lezárta az amerikai-kínai kereskedelmi háború első szakaszát. A két ország szerdán kereskedelmi szerződést kötött, amelyben a 2018 óta bevezetett büntetővámok enyhítéséről, az amerikai kereskedelmi hiány csökkentéséről és a kínai technológialopással és a kínai piac zártságával kapcsolatos amerikai panaszok egy részének kezeléséről állapodtak meg.  

A Trump által “nagy, gyönyörű szörnynek” nevezett, 86 oldalas paktum a két kormány retorikája szerint az amerikai–kínai feszültségek lecsillapításának kezdetét jelenti. Ez már csak azért is fontos, mert a világ két legnagyobb gazdaságáról, és a világ második legjelentősebb, éves szinten nagyságrendileg 600 milliárd dollárt felölelő kereskedelmi kapcsolatáról van szó.

Az amerikai-kínai viszály a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint 700 milliárd dollárral, azaz a svájci gazdaság éves termelésének megfelelő összeggel csökkentette a globális GDP-t; és közvetlenül okolható azért, hogy a világgazdaság 2009-es válság óta tavaly nőtt a leggyengébb ütemben.

Ugyanakkor szkeptikusabb szakértők szerint a megállapodással nem ér véget a károkozás. A bírálatok szerint a paktumban tett vállalások irreálisak, miközben a feszültségek valódi forrását, az amerikai és kínai gazdaság közti súlyos szerkezeti különbségeket legfeljebb szőrmentén kezeli a dolog. Európa, és így a kereskedelemfüggő Magyarország pedig egyáltalán nem biztos, hogy ettől még fellélegezhet.

A csalók

A viszály alapja, hogy az Egyesült Államok évről-évre jelentős kereskedelmi hiányt szenved Kínával szemben: míg 2018-ban Kína 540 milliárd dollár értékű árut exportált Amerikába, addig Amerika csupán 120 milliárdért értékesített Kínában. Mindez annak a lenyomata, hogy az utóbbi évtizedekben a világ ipari termelésének jelentős része Kínába települt. 

A deficit hosszú ideje Donald Trump vesszőparipája, az elnök szerint Amerika kifosztásáról és az amerikai ipari munkahelyek ellopásáról van szó, amit Kína “csalás” árán ér el. (Közgazdászok vitatkoznak róla, hogy ez mennyire igaz.) A Trump-kormány szerint Peking állami támogatásokkal, nyugati technológiák ellopásával, valutája alulértékelésével, a külföldi cégek belpiacáról való kizárásával segíti a kínai vállalatok fejlődését és piacszerzését.

Mindez már Trump hatalomra jutása előtt is feszültségforrás volt (sőt Európában is egyre több bírálatot szül), bár a helyzet az ő elnöksége alatt mérgesedett el. Hogy leszorítsa a kereskedelmi deficitet, a Trump-kormány 2018 januárjától kezdve, több lépcsőben 250 milliárd dollár értékű kínai importra 25 százalékos, további 120 milliárdnyira 15 százalékos védővámot vetett ki. Erre Kína azonos vámemeléssel válaszolt. Míg két éve az Egyesült Államok átlagosan 3,1 százalékos vámot szedett a kínai importra, Kína pedig 8 százalékot az amerikaira, ma ez a szám mindkét irányban 21 százalék.

Cecilia Malmström az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja fogadja Szeko Hirosige japán gazdasági kereskedelmi és ipari minisztert (j) és Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselőt a bizottság brüsszeli székházában 2018. március 10-én két nappal az után hogy Donald Trump amerikai elnök az acélimportra 25 az alumíniuméra pedig 10 százalékos vám kivetését rendelte el.

Cecilia Malmström az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja fogadja Szeko Hirosige japán gazdasági kereskedelmi és ipari minisztert (j) és Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselőt a bizottság brüsszeli székházában 2018. március 10-én két nappal az után hogy Donald Trump amerikai elnök az acélimportra 25 az alumíniuméra pedig 10 százalékos vám kivetését rendelte el.

Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA

Trump lépése mögött az volt az elgondolás, hogy a vámemelés megdrágítja a kínai termékek árát, és ezzel helyzetbe hozza az otthon termelő cégeket; továbbá arra ösztönzi a Kínában termelő vállalatokat, hogy hazatelepítsék a gyártást az Egyesült Államokba.

Nem fájt, de mégis

A valóság ennél összetettebbnek bizonyult. A vámemelés hatására valóban csökkent az Egyesült Államok kínai importja, közel 15 százalékkal. Ám az Egyesült Államok teljes, világgal szembeni kereskedelmi hiánya változatlan maradt: 2018 első tizenegy hónapjában 806 milliárd dollár volt; 2019 azonos időszakában 787 milliárd dollár. Ezzel párhuzamosan Kína teljes exportja nemhogy nem omlott össze, még növekedett is 2019-ben.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy sok cég szimplán megutaztatta Kínában gyártott termékeit, és egy harmadik országból exportálta azokat az Egyesült Államokba;

ez a vietnámi, mexikói és tajvani kereskedelmi adatokból is kitűnik. 

Ettől függetlenül a dolog mégsem volt fájdalommentes. Kínában a növekedési ütem lassulása, a felgyülemlő adósság jelentette gondok és az ipar (részben az amerikai vámoktól független) gyengélkedése miatt láthatóan nőtt az igény a tűzszünetre.

Bár az amerikai gazdaság egésze csak mérsékelten érezte meg a viszályt, a békülés irányába mutatott, hogy Kína ellenlépései szándékosan az elnök szavazóbázisát érintették legkeményebben, és kínai gazdasági érdekeiket védendő az elnök egyes milliárdos támogatói is élénken lobbiztak a tűzszünetért. Trump pedig a 2020-as elnökválasztás közeledtével, az ellene folyó alkotmányos vádeljárás közepette vélhetően szeretett volna felmutatni egy nagy külpolitikai sikert (sajtóhírek szerint Kászim Szulejmáni iráni hadvezér likvidálása mögött is ez állt).

Furcsa deal

Bár Trump sokáig hangoztatta, hogy a vámok működnek, a mostani megállapodással új vizekre evez: rávette Kínát, a következő két évben mintegy 200 milliárd dollárral növelje az amerikai importját. Peking ígérete szerint 80 milliárd dollárral többet fog elkölteni amerikai ipari termékekre (nagyrészt repülőkre, autókra, mezőgazdasági gépekre és egészségügyi műszerekre); 50 milliárddal megdobja az Egyesült Államokból származó olaj- és földgáz-behozatalt; a szolgáltatások terén 35, a mezőgazdasági termékek terén 32 milliárdos pluszt vállalt.

Liu He és Donald Trump a kézjegyével ellátott dokumentumot mutatja a Kínával kötendő amerikai kereskedelmi egyezmény első szakaszának aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Házban 2020. január 15-én.

Liu He és Donald Trump a kézjegyével ellátott dokumentumot mutatja a Kínával kötendő amerikai kereskedelmi egyezmény első szakaszának aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Házban 2020. január […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/01/17/donald_trump_kina_kereskedelmi_haboru_megallapodas_szerzodes_tuzszunet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Még 120 ezer adóbevallásra vár a kormány

Még 120 ezer adóbevallásra vár a kormány

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb adókönnyítése, a beszámoló és az éves adóbevallások halasztása csaknem 600 ezer …